Egy csomó pénz eltűnt a tehén és a tejbegríz között

Fotó: Getty Images/iStockphoto / kzenon / Getty Images/iStockphoto / kzenon

-

Ne csodálkozzon rajta, ha nem vette észre, hogy idén negyedével csökkent a tej ára, megvan rá a magyarázat. A feldolgozók és a kereskedők nemcsak a tejet, de részben a hasznot is lefölözték. Jelenleg Németországban olcsóbb egy kiló sajt, mint nálunk. A problémát a Földművelésügyi Minisztérium is érzékeli, úgyhogy be is állt a tejtermékeknek 5 százalékos áfát követelő termelők mögé.


Áprilistól minden európai tehéngazda annyi tejet vihet a piacra, amennyit csak tud. Megszűnt ugyanis az addigi kvótarendszer, amelyben országonként csak meghatározott mennyiséget önthettek a piacra. A várakozásoknak megfelelően beindult az „aki kapja, marja”, mindenki megpróbál piacot szerezni.


Ennek kettős hatása van. Egyrészt zúdítják a tejet a fogyasztókra, és emiatt csökken a tej felvásárlási és bolti ára is. Másrészt azok maradnak meg a piacon, akik életképesebbek. A jelek szerint azonban Magyarországon csak mérsékelten érvényesülnek az előnyök.

A hazai felvásárlási árak ugyan az uniós átlagnál is nagyobb mértékben zuhantak, a bolti árakban azonban mégsem tapasztalunk ilyen mértékű áresést, és ez nem csak érzéki csalódás. Az alábbi ábrán jól látszik, milyen mértékig görbült le a tej felvásárlási ára, és ehhez képest mennyivel lettek olcsóbbak a tejtermékek (hozzátéve, hogy az alapanyag nyilvánvalóan csak az egyik eleme a termelési költségeknek, de a különbség így is jelentős).



Míg a felvásárlási árnál az egy évvel korábbihoz képest 24,6 százalék a csökkenés, addig a KSH adatai alapján a tej mindössze 8,9 százalékkal lett olcsóbb, a sajt 7,9 százalékkal, a vaj 5,6 százalékkal, illetve az egyéb tejtermékek 4,3 százalékkal.


Úgy tűnik, a magyar gazdák valóban vesztesen kerülnek ki az unióban zajló folyamatokból, de a feldolgozók és a kereskedők csak részben akarják ebből kivenni a részüket. Az egyetlen mázlijuk, hogy ilyen alacsony felvásárlási áron a külföldi termelők sem árasztják el a magyar piacot, viszont a jelek szerint a magyar termelők sem nagyon jutnak ki a környező országokba. A hazai feldolgozók így lubickolnak az olcsó magyar alapanyagban. A Kőröstej hajdúböszörményi üzemvezetője, Tóth László például azt mondta, idén még egyáltalán nem szorultak importra.

Az árakon ez mégis csak részben látszik.



Igaz ugyan, hogy idén jóval olcsóbb például a trappista sajt, mint tavaly, ám a kilogrammonként 1520 forint nem jelent soha nem látott mélységeket – a statisztikusok három évvel ezelőtt is ugyanennyit mértek. Hasonló érzésünk lehet a 2,8 százalékos zsírtartalmú tej 225 forintos literenkénti árával is.


De megnézhetjük a bolti árakat egyenként is. Persze, találunk még olcsóbb terméket is – a Tesco és az Auchan például egyaránt árul 2,8-as tejet 159 forintért, a Tolle akciója pedig a Tescóban 1099 forintos sajtárat, az Auchanban 979 forintosat eredményez –, ám meglepő módon ahhoz, hogy ennél sokkal olcsóbb sajtot vegyünk, Németországig kell menni.

Bár az Agrárgazdasági Kutatóintézetnek az egyes termékkategóriákra csak szórványos adatai vannak (tehát például az edami sajtot figyeli, nem a trappistát), de a legfrissebb, két héttel ezelőtti információk szerint Németországban egy kiló edami sajt bolti ára átszámítva 680 forint. Egy évvel ezelőtt ez az érték még ott is 991 forint volt. Vagyis az áresés több mint 30 százalék. (A két időpont között a forint árfolyamában mindössze 2 százaléknyi különbség volt, tehát ez nem magyarázhatja az eltérést.)


Most érdemes bevásárolni?

A teljes képhez azonban az is hozzátartozik, hogy a felvásárlási árak kilengéseit a kereskedelem akkor sem követte teljes mértékig, amikor drágult a tej. A két évvel ezelőtti nyáron például a gazdák csaknem ötödével többért tudták eladni a tejüket, mint egy évvel korábban. A boltokban mégsem szálltak el az árak.



Ezen a ponton azonban már kezd bonyolultabbá válni a képlet. Ott van például az áfacsalók népes hada, akik azt próbálják meglovagolni, hogy nálunk 18 százalék a tej áfakulcsa, sok helyen viszont ennél akár 6-8 százalékkal is alacsonyabb Európában. Ha elszállnak az árak, a kereskedők hajlamosabbak lehetnek arra, hogy megpróbáljanak olcsóbb beszerzési forráshoz nyúlni, márpedig az áfacsalók éppen ezt kínálják.


A másik zavaró tényező, hogy a világpiacon is folyton változik a helyzet. Hol az orosz embargó tesz be, és emiatt az uniós termelők az uniós fogyasztókra próbálják rásózni a nyakukon maradt élelmiszert. (Az olcsó német sajtnak valószínűleg ez az egyik oka.) Hol pedig a kínaiak nem tévednek be az európai piacra, hiába várják őket, hogy tejet, sajtot rendeljenek a német vagy francia termelőktől.

Az unió szabályozó hatóságai pedig csak kapkodják a fejüket, és időnként megpróbálják különböző támogatásokkal normalizálni a helyzetet. Így például az Európai Bizottság éppen a napokban hosszabbította meg azt a dotációt, amelyet az orosz beviteli tilalom ellensúlyozására talált ki. Az unió egészen jövő februárig támogatja a vaj és a sovány tejpor felvásárlását és raktározását, hogy a termelőknek és a feldolgozóknak is legyen piacuk, de az árut se kelljen bagóért odaadni a vevőnek.

Ez persze egyúttal azt is jelenti, hogy egyelőre nem süllyed tovább a tejtermékek ára sem Európában, sem Magyarországon. Erre számít a Tej Terméktanács is. A VS.hu érdeklődésére Harcz Zoltán ügyvezető igazgató azt mondta, hogy az azonnali felvásárlási árakban néhány százalékos emelkedés máris érzékelhető. Áremelő hatása lesz várhatóan a mostani forróságnak is. Az aszály miatt kevesebb és rosszabb minőségű takarmány terem, ami növeli az árakat, és ez hatással lesz a tej árára is. A terméktanács szerint ez már szeptembertől érezhető lesz.

Ez a vásárlóknak természetesen rossz hír, a gazdáknak viszont életmentő lehet. Ha ugyanis ez mégsem következik be, akkor a tejágazatban dolgozókra rossz idők jönnek. A terméktanács prognózisa szerint először a legkisebb tejtermelők és tejfeldolgozók mennek csődbe. A gazdák szempontjából pesszimista forgatókönyv esetén – azaz az árak további, akár 2016-ig tartó csökkenésével számolva – a kisebb feldolgozók 30-40 százaléka, illetve a kis tejtermelők 20-30 százaléka nem tudná folytatni tevékenységét.


Jön a csökkentett tejáfa?

Az aggodalmakat meghallotta a Földművelésügyi Minisztérium is. Terjedelmes közleményében nem zárta ki annak lehetőségét, hogy a sertéshús áfájának januárra tervezett csökkentése után a tejtermékek forgalmi adója is mérséklődjön.


Az FM továbbra is kezdeményezőként lép fel az intézkedés kiterjesztésében, és támogatja, hogy az alapvető élelmiszerek további termékkörei is minél hamarabb kedvezményes áfakörbe kerüljenek.

Ennek alapján azonban leghamarabb másfél év múlva csökkenhet a tej ára az 5 százalékos áfakulcs bevezetése miatt.