Ebből az adatból megtudhatja, bőkezű-e a munkaadója

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Tavaly az év első 11 hónapjában átlagosan 4,1 százalékkal nőttek a keresetek, a nettó átlaga 160 800 forint volt. Ez azt jelenti, hogy a csökkenő árszínvonal mellett kifejezetten jobban éltünk tavaly, mint azt megelőzően. Vannak azonban, akiknek így sem éri el a létminimumot a jövedelme. A sor végén az ápolók és a szociális munkások, valamint a közfoglalkoztatottak kullognak.


A bruttó átlagkereset 245 500 forint volt, ám ágazatonként óriási különbségekkel. Továbbra is a bankárok keresnek a legjobban, az ápolónők, szociális munkások a legrosszabbul. A pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban 490 800 forint az átlagos jövedelem, a humánegészségügyi, szociális ellátás területén pedig 146 400 forint.

A közszféra átlagos jövedelme érdemben nem különbözik a versenyszférában elérhető keresetektől. Előbbi bruttó 253 ezer, utóbbi 261 ezer forint. Ha azonban a közszféránál beszámítjuk a közfoglalkoztatottaknak még a minimálbérnél is alacsonyabb, havi 50 ezer nettót sem elérő bérét, akkor az állami alkalmazottak jövedelme már csak a bruttó 218 ezer forintos átlagot éri el. Ennél csak a nonprofit szférában dolgozóké alacsonyabb, 215 ezer forint, ez tehát jellemzően a segélyszervezetek, környezetvédő és egyéb társadalmi célú tevékenységet folytatók havi apanázsa, adózás előtt.

Az állam egyébként nagyobb ütemben növelte a béreket, mint a magánvállalatok. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a vállalkozásoknál 3,8, a költségvetés területén 5,6, a nonprofit szervezeteknél pedig 2,8%-kal nőttek a keresetek. A novemberi keresetnövekedésre hatással volt a fegyveres testületek illetményemelése és a szociális területen dolgozók részére kifizetett kiegészítő pótlék.

Az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset tavaly 160 800 forint volt, a kedvezményt is figyelembe véve pedig 167 600 forintra becsülhető.