Drámai üzenetet küldött Szijjártó Európának német autógyárainkért

Fotó: MTI/MTVA / Krizsán Csaba

-

Gazdasági összeomlást vizionált a külgazdasági miniszter, ha Európában újból határok akadályozzák a szabad áruforgalmat. Szijjártó Péter a magyar exportot húzó és alapvetően német tulajdonban lévő autógyárak beszállítói láncára hivatkozott. Elemzői vélemények alapján azonban inkább csak a Németországgal szembeni politikai nyomásgyakorlás egy újabb eszközéről van szó.


Magyarország exportjának egyötödét az autóipar adja, és a külgazdasági miniszter szerint egyebek között ez az iparág omolhat össze, ha nem sikerül elkerülni a határok lezárását az Európai Unió közös piacán.


Ha megreccsen a schengeni rendszer, egyre többen bevezetik a belső határellenőrzést, a kamionok kilométeres sorokban állnak majd a határon, és ezáltal a Magyarországon működő nagy nemzetközi vállalatok ütemezési gondokkal kerülnek szembe, amelynek drámai hatása lehet az egész magyar beszállítói iparra és a teljes magyar exportra.

Így fogalmazott Szijjártó Péter egy budapesti konferencián az éjszakába nyúló és Orbán Viktor hatpontos javaslatának kudarcával záruló brüsszeli egyeztetés után néhány órával. Az uniós csúcstalálkozón a magyar diplomáciának nem sikerült elérnie, hogy a tagállamok együttes erővel védjék meg és zárják le a külső határokat.


Orbán Viktor ebből azt a következtetést vonta le, hogy ezek szerint rövidebb távon maradnak az ad hoc határzárak, hosszabb távon pedig akár az áruk szabad áramlását lehetővé tevő schengeni egyezményt is felülírják az unióban. A külügyminiszter most ennek hatásaira hívta fel a figyelmet. Példaként az úgynevezett just in time rendszerben dolgozó vállalatokat említette. Ezek a döntően feldolgozóipari cégek – köztük az autógyárak – manapság már nem raktározzák az alapanyagokat, hanem percre pontosan érkeznek a szállítmányok a gyártósorok igényeinek megfelelően.


Egy magyar autóipari beszállító vállalat termékei általában 4 óra alatt érnek a magyarországi beszerzési ponttól Szerbiába, a röszkei határátkelő pár napos lezárása miatt azonban ugyanezt az utat 20 órába telt megtenni.

Ezzel példálózott a miniszter az elmúlt napok tapasztalatai alapján. A Magyar Logisztikai Beszerzési és Készletezési Társaságnál azonban egyelőre nem hallottak olyan esetről, hogy le kellett volna állítani a gyártást a határlezárások miatt.


Vannak kritikus szállítmányok

Érdeklődésünkre elmondták, hogy az információ fontossága ugyan megnövekedett, és az útlezárások miatt a költségek is szaporodnak, de ezt egyelőre kezelni tudják. Már csak azért is, mert azoknak a vállalatoknak, amelyek a just in time rendszerben dolgoznak, borzasztóan pontos előrejelzéseik vannak. Van olyan autógyárunk, ahol ugyanazt a meteorológiai szolgáltatót alkalmazzák, amelyik a Forma–1-es futamok rendezőit is ellátja információkkal. Így akár négyzetméterre lebontva tudnak adatot mondani például az eső előfordulásának valószínűségére.

A logisztikusok egyébként is kritikusabbnak tartják az élelmiszer-, gyógyszer-, élőállat-, valamint zöldség- és gyümölcsszállítmányokat, amelyek esetében a néhány órás egy helyben toporgás nagyobb károkat tud okozni, mint az autóipari szállítmányoknál.

Kérdésünkre az Audi Hungaria Motor Kft.-nél is ezt erősítették meg.


A kialakult helyzet nem okozott fennakadást a vállalat termelésében és áruszállításában. Szakembereink figyelemmel kísérik a helyzet alakulását.

A megkérdezett elemzők is arra emlékeztettek, hogy az áruk, a munkaerő, a szolgáltatások és a tőke szabad áramlásának schengeni rendszere 20 év alatt, fokozatosan alakult ki, és elsőként éppen az áruforgalmat liberalizálták, tehát ha lesz is ezen valamiféle hosszabb-rövidebb ideig tartó korrekció, az sem egyik napról a másikra jelentene összeomlást a gazdaságban.


Az európai integráció szempontjából ugyan egyértelműen negatív, ha korlátozásokat vezetnek be, de például az a magyarországi kamionforgalom, amelyet az elmúlt napok határlezárásai érintettek, összeurópai szinten az áruszállításnak legfeljebb néhány ezrelékét jelenti. A logisztikai szakemberek nem Magyarországon, inkább Calais-nál tapasztaltak megtorpanást. Sokan nem vállalták a csatornán való átkelést a kritikusabb szállítmányoknál. Nem utolsó sorban pedig a just in time logisztikai elvét már a 80-as években alkalmazni kezdték a vállalatok, amikor még nem is létezett a schengeni övezet.



Határokon átívelő problémák

A menekültválság következményeként más ágazatokban is érződik megbicsaklás. A Magyar Utazási Irodák Szövetségénél kérdésünkre elmondták, hogy a szórványos útlemondások nemcsak azokra a napokra voltak jellemzőek, amikor a világ tévécsatornái a migránsok Keleti pályaudvari helyzetéről tudósítottak, a bizonytalanság azóta is érződik. A visszalépések mértéke nem drámai, de nem lehet tudni, mi lesz egy elhúzódó válság idején – fogalmaztak a szövetségnél.

A vasúti forgalom akadozása pedig azért is problémás, mert sokan, főleg a tengerentúlról úgy érkeznek Magyarországra, hogy a régió más országait is fel akarják keresni, például Bécsbe vagy Prágába utaznának vonattal, ám azt most nem lehet garantálni, hogy sikerül is nekik. A MÁV-nak mindez részben bevételkieséssel, részben a menekültek szállítása miatti kiadásokkal jár, ám kérdésünkre egyelőre nem tudták megmondani, hogy mekkora összeggel rövidül meg emiatt a vasúttársaság.

Arra sincs becslés, hogy a nehézkes határátlépés okoz-e gazdasági, anyagi kárt az ingázó munkavállalók és foglalkoztatóik vagy a kiskereskedelem számára. A Magyar Szakszervezeti Szövetség Győr-Moson-Sopron megyei képviselet-vezetője, Potyondi Antal a Kisalföld című lapnak a napokban úgy nyilatkozott, hogy a mostani közlekedési nehézségek például az osztrák törvények alapján is rendkívüli helyzetnek minősülnek. Vagyis, ha emiatt késik valaki a munkahelyéről, az nem minősül igazolatlan távollétnek. A kerülőút miatti nagyobb benzinköltséget viszont nem lehet elszámolni. A Pendlerpauschalét, vagyis az ingázói átalányt a munkahely és a lakóhely közötti legrövidebb útvonal alapján kell kalkulálni.



A németeknek szól az üzenet

Az ingatlanpiaci elemzők ugyanakkor már aggódnak, hogy ha Ausztria irányába huzamosabb időn át nehezebbé válna a határátlépés, akkor megszűnhet az a kiemelkedő kereslet, amely most a győri vagy soproni lakások iránt megnyilvánul.

Habár az elmúlt években előfordult, hogy az Orbán-kormány olyan jelzéseket adott, miszerint Magyarország számára nem fontos az uniós tagság, Szijjártó Péter szavai most ezt megcáfolták. A jelzés főleg Németországnak szólt, a német döntéshozók figyelmét szerette volna a miniszter felhívni arra, hogy a magyarországi német autógyárak gazdasági érdekei sérülhetnek, ha a határok nem átjárhatók.

Az elemzők ugyanakkor arra is figyelmeztettek, hogy Magyarországnak a szomszéd országokkal való kooperációja legalább annyira fontos, mint a határátlépés lehetősége. Vagyis ha a magyar kormánytagok az osztrák vagy a horvát vezetőkkel leidiótázzák egymást, az nem segíti elő a gazdasági kapcsolatokat. Az euractiv.com arról is írt, hogy Orbán Viktort széles körben bírálták, amiért bajorországi villámlátogatásán morális imperializmussal vádolta meg Angela Merkel kancellárt.