Drága lesz a TEK-es megfigyelés

-

Helyt adott az Eötvös Károly Intézet két munkatársa panaszának, és kártérítést ítélt meg az Emberi Jogok Európai Bírósága a TEK bírói engedély nélküli titkos megfigyelését biztosító törvény miatt.


A bíróság szerint egy ponton aggályos a terrorelhárító titkos adatgyűjtése: az Európai Emberi Jogi Egyezmény I. fejezetének 8-as cikke kimondja, hogy alapvető emberi jog a magán- és családi élet, a lakás és a levelezés tiszteletben tartása. A bíróság szerint ezt csak bizonyos esetekben lehet megszegni: ha a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőzése, a közegészség vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak és szabadságainak védelme a cél.

A strasbourgi bíróság kimondta, hogy az állampolgárok titkos megfigyelésére jogosító szabály az európai polgárok magánélethez való jogát sérti. A bíróság hangsúlyozta, hogy a titkos megfigyelést független döntéshozónak kell engedélyeznie.

A közlemény szerint a bírói testület a felpereseknek 4000 euró (nagyjából 1 millió 240 ezer forint) nem vagyoni kártérítést ítélt meg.

Az Eötvös Károly Intézet két munkatársa, Vissy Beatrix és Szabó Máté Dániel azért fordult a strasbourgi Európai Emberi Jogi Bírósághoz, mert azt kifogásolták, hogy TEK bírói engedély nélkül is végezhet titkos megfigyeléseket. A felperesek 2012-es nyilatkozata szerint a TEK bírói kontroll nélkül, miniszteri engedély alapján jogosult titokban megfigyelést végezni, ami az Alaptörvény VI. cikkében biztosított, a magán- és családi élet, az otthon és a kapcsolattartás tiszteletben tartása, valamint a személyes adatok védelméhez való jog sérelmét okozza. Ezért kezdeményezték a rendőrségi törvény erre vonatkozó, 2011-ben módosított rendelkezésének megsemmisítését is.

Ez ügyben a két panaszos korábban már az Alkotmánybírósághoz fordult, a testület azonban 2013-ban elutasította beadványukat.

A magyar törvényi szabályozás szerint nem kell bírói engedély a nemzetbiztonsági célból történő titkos megfigyeléshez. A TEK-nek és egyéb terrorelhárító szerveknek az igazságügyi miniszter adhat engedélyt arra, hogy a terrorfenyegetettség szempontjából gyanús személyek telefonjait lehallgassa, e-mailjeit elolvassa, vagy más módon szerezzen információkat.

Az Alkotmányvédelmi Hivatal terrorcselekmények felderítésére vonatkozó hatásköre 2011. január 1-jével került át a Terrorelhárítási Központhoz. A TEK a jogszabály alapján Magyarország nemzetbiztonsági érdekeinek érvényesítése érdekében, kizárólag a jogszabályban szigorúan meghatározott körben, Magyarország területén terrorcselekmény elkövetésére irányuló törekvések megelőzése, felderítése és elhárítása céljából alkalmazhat titkosszolgálati eszközöket.


A kormány megvizsgálja a bíróság döntését - közölte a Kormányzati Tájékoztatási Központ. A TEK jogalkalmazó, amely mindig a hatályos jogszabályok alapján jár el - tették hozzá. A minisztérium szerint



a terrorelhárítás minél hatékonyabb működése mindannyiunk érdeke, különösen most, a terrorveszéllyel fenyegetett Európában. A magyar jogszabályok ezt a célt szolgálják