Doppingbotrány: nehéz lesz lemosni a gyalázatot

Fotó: AFP / OLIVIER MORIN

-

Bő két héttel a Nemzetközi Atlétikai Szövetség elnökválasztása előtt súlyos doppingvádakkal állt elő a német közszolgálati televízió és egy brit lap. Állításaik szerint az elmúlt 12 évben nyolcszáz sportoló adott gyanús mintát, köztük a világversenyek érmeseinek harmada. A tét a szövetség elnöki tisztje lehet.


Ötezer sportoló 12 ezer vérmintáját szerezte meg a Nemzetközi Atlétikai Szövetségtől (IAAF) a brit Sunday Times című lap és a német közszolgálati tévé, az ARD. A 2001 és 2012 közötti mintákat két doppingszakértővel elemeztették. Robin Parisotto és Michael Ashenden 55 aranyérmest és 146 érmest talált gyanúsnak, azaz a világversenyek érmeseinek harmadát.

Volt olyan döntő, ahol mindhárom érmes vérmintájában kifogásolható valamelyik mutató, a londoni olimpia dobogósai közül pedig tíz versenyző mintája gyanús. Az IAAF ugyanakkor egyelőre egyetlen érmet sem vett el utólag.

Meghökkentően sok, 415 orosz atléta került gyanúba, és a két szakértő szerint az ötezerből nyolcszázan szinte biztosan doppingoltak. Talán az egyetlen jó hír, hogy a két szupersztár, a jamaicai Usain Bolt és a brit Mo Farah tisztának bizonyult.


Célkeresztben az oroszok és a kenyaiak

Tiszeker Ágnes, a Magyar Antidopping Csoport vezetője felhívta a figyelmet, hogy a Nemzetközi Doppingellenes Ügynökség, a WADA nemrég véranalizáló laboratóriumot alakított ki Kenyában. Ez nem volt véletlen, ugyanis igyekeznek szorítani a hurkot a gyanúsan jó, és a hegyekben gyakran eltűnő kenyai atléták körül. A gyanús minták többsége EPO és vérátömlesztés volt, amiből „arra lehet következtetni, hogy elsősorban a közép- és hosszútávfutás, valamint a maraton az érintett szakágak" – nyilatkozta Tiszeker a VS.hu-nak. „Ezek a módszerek az állóképességet növelik, tehát nem véletlenül a kenyaiak az ügy egyik fő érintettjei.”

Ugyanakkor a botrány egészéről jóval óvatosabban fogalmaz. „Ez egy kiszivárogtatott adat volt, néhány számot kivettek egy jelentésből. Egyáltalán nem arról van szó, hogy fejlettebb módszerrel vizsgálódtak volna.”

Az ARD már tavaly decemberben előrukkolt egy rejtett kamerás dokumentumfilmmel, amelyben orosz élsportolókat leplezett le. „Ekkor ült össze egy WADA-bizottság, Richard Pounddal az élen. Háromezer orosz mintát vizsgáltak újra, de ennek a vizsgálatnak az eredményét szeptemberben tudjuk majd meg. A biológiai útlevél ugyanis nem csak néhány adat. Hosszadalmas, költségigényes folyamat, mire egy sportolóról ki lehet jelenteni, hogy doppingolt, ugyanis egy-egy érték teljesen természetes hatásoktól is megváltozhat, ha például elesett, kiszáradt valaki, vagy éppen túl melegben versenyzett.”

Tiszeker a másik ijesztő adatot is más megvilágításba helyezte: „Adott 12 ezer vérminta, amelyből nyolcszáz gyanús, de szó sincs arról, hogy ezek eleve doppingot jelentenének. Amint említettem, az IAAF és a WADA folyamatosan vizsgálja a sportolókat, és ha találnak olyat, ami a sportoló saját értékeihez viszonyítva gyanús, azt vizsgálják tovább. Ezt a nyolcszázat is érdemes továbbvizsgálni, biztosan lesz köztük pozitív, de az is biztos, hogy nem mindegyik. Kötve hiszem, hogy elvesznek majd 55 aranyat.”


Tiszeker Ágnes


Az elnöki poszt (is) a tét

„Nyilvánvalóan nem véletlenül éppen most szivárogtak ki ezek a hírek” – tette hozzá a hazai antidopping-csoport elnöke. „Nagy küzdelem van az IAAF elnöki tisztjéért, és ha esetleg valakik összejátszottak a csalókkal, segítettek pozitív minták eltitkolásában, azoknak menniük kell. Valóban legyen átlátható a rendszer, újuljon meg a szövetség, szigorodjon az ellenőrzés. Ám ez a néhány sor, ami most kikerült, nem az igazság.”

Az IAAF alig több mint két hét múlva választ új elnököt: vagy az angol Sebastian Coe vagy az ukrán Szergej Bubka kerül a szenegáli Lamine Diack helyére. „Fatális hiba lenne, ha az IAAF most pókerarcot mutatva mély hallgatásba burkolózna, vagy csupán arra igyekezne emlékeztetni, hogy a közelmúltban tömérdek pénzt költött a doppingvizsgálatok kiterjesztésére, és hogy mennyire hatékonynak bizonyult a biológiai útlevél bevezetése” – mondta Gyulai Márton, a hazai szövetség főtitkára a Telekom Sporthír Szolgálatnak.

„Ha vannak csontvázak a szekrényben, és ahogy a két hírforrás állítja, vannak, mégpedig százasával, akkor azoknak most kell kidőlniük, és nem akkor, amikor Coe vagy Bubka átveszi a kormánykereket – folytatta Gyulai. „Ha a vádaknak csak a töredéke igaz, akkor is baj van, ha viszont kiderül, hogy mindent készpénznek lehet venni, akkor még földindulás is bekövetkezhet. A nemzetközi szövetség vezetőinek késedelem nélkül cáfolniuk kell minden egyes gyanús esetet, pontról pontra, névről névre. Ellenkező esetben a gyalázatot nem tudják lemosni a szervezetről."

Gyulai múlt hétvégén Pitestiben, a Balkán Játékok idején az egyik megbeszélésen, melyen Sebastian Coe is jelen volt, élőben látta az ARD riportját, amely „meg nem nevezett forrásból származó exceltáblákra, és titokban készült videó- és mobiltelefon felvételekre alapult". A sportvezető számára egyértelműen nem csupán orosz, ukrán vagy kenyai atléták kompromittálásáról van szó, „hanem az IAAF totális lejáratásának a szándékáról”.

„Az a gyanúm, hogy az információk csak belülről, azaz az IAAF háza tájáról szivároghattak ki – fejtegette. „A furcsa pedig az, hogy a nemzetközi szövetség tavaly etikai bizottságot állított fel, amelynek élére a nagy tekintélynek örvendő brit Mike Beloff került. Az én logikám szerint minden visszaélésről őt és a munkatársait kellett volna tájékoztatni, és nem a médián keresztül üzenni.”

A főtitkár úgy érzi, nem szerencsés, hogy hosszú hónapok eltelte után sem szólaltak meg az orosz mintákat vizsgáló bizottság tagjai. Igaz, történtek orosz oldalon vezetői lemondások, és néhány sportolót is beáldoztak, de a WADA éléről azóta távozott Pound által felállított szakértői csoport eddig nem öntött tiszta vizet a pohárba.


Gyulai Márton