Döntött az Ab: nem titkolózhatnak a jegybank alapítványai

Fotó: VS.hu / Hirling Bálint

-

Alaptörvény-ellenes a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény módosítása. Az Alkotmánybíróság szerint az alapítványok pénze közpénz marad. A postatörvény módosítása viszont átment az Alkotmánybíróság szűrőjén, a köztársasági elnöknek ezt alá kell írnia.


Alaptörvény-ellenesek a Magyar Nemzeti Bankról (MNB) szóló törvénynek a közérdekű adatok megismerhetőségét korlátozó módosítása, amelyet Áder János köztársasági elnök küldött normakontrollra az Alkotmánybírósághoz (Ab) – közölte csütörtökön a testület. A jegybanktörvény esetében az Ab a módosítás hatályba léptető rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét is megállapította, mert azok visszamenőleges hatállyal okoztak volna jogsérelmet.

Az Országgyűlés 2016. március 1-jén, Bánki Erik fideszes képviselő indítványára, kivételes eljárásban fogadta el az MNB-törvény módosítását. Ez egyebek mellett lehetővé tette volna, hogy harminc évig ne adjanak ki adatokat a jegybank többségi tulajdonában álló gazdasági társaságokról, illetve az általa létrehozott alapítványokról. Utóbbiakról kifejezetten kimondta volna, hogy semmivel nem kötelesek több adatot közölni a működésükről, mint más, közhasznú civil szervezetek.

A módosítás közvetlen kiváltó oka valószínűleg az volt, hogy újságírók és ellenzéki politikusok több adatigényléssel fordultak a jegybankhoz az alapítványok működésével kapcsolatban, és pert is nyertek, miután az MNB megtagadta az adatok kiadását. A jegybank hat Pallas Athéné alapítványt hozott létre 2014-ben, amelyeknek összesen mintegy 280 milliárd forint vagyont juttatott. Ennek csak kisebb részét használhatják fel közvetlenül, a többit főleg állampapírban tartják, és a hozamokból gazdálkodhatnak.


Márpedig közpénz!

Az Alkotmánybíróság határozata szerint az MNB közfeladatot lát el, és kizárólag közpénzzel gazdálkodik, ezért az átláthatóság és a közélet tisztasága érdekében a nyilvánosság előtt elszámolással tartozik. Az MNB csak a feladataival és elsődleges céljával összhangban hozhat létre gazdasági társaságot vagy alapítványt, így az általa nyújtott vagyoni hozzájárulás – ellentétben a fideszes politikusok érvelésével – nem veszíti el közpénz jellegét.

A törvénymódosítás indoklása is úgy érvelt, hogy az alapítványok elkülönülnek az alapítótól, önálló jogi személlyé válnak. Az Ab szerint azonban az MNB alapítványai egyrészt a nekik juttatott vagyon forrására (az MNB-től származó közpénz), másrészt meghatározott céljuk („az MNB feladataival és elsődleges céljával összhangban”) miatt is „kétséget kizáróan közpénzzel gazdálkodnak és közfeladatot látnak el”, még akkor is, ha az alapítványi vagyon felhasználására az alapítónak jogi értelemben nincs közvetlen befolyása.

Az Alkotmánybíróság döntése után a törvénymódosítás nem lép hatályba, hanem visszakerül az Országgyűléshez, amely – ha továbbra is van erre politikai szándék – újratárgyalhatja és újra elfogadhatja.


A posta más kérdés

A köztársasági elnök az Alkotmánybírósághoz küldte a posta szolgáltatásokról szóló törvény módosítását is, amely szintén korlátozza az adatok megismerhetőségét a Magyar Posta üzleti jellegű – tehát nem az úgynevezett egyetemes postai szolgáltatás körébe tartozó – tevékenységével kapcsolatban. Az államfő a hatályba léptető rendelkezését kifogásolta, és a visszaható hatályú jogalkotás tilalmának sérelmére hivatkozott. Az Ab szerint viszont úgy véli, az állami cég üzleti érdekeinek védelmében lehet korlátozni a közérdekű adatok megismerhetőségét, és a hatályba léptető rendelkezés sem alaptörvény-ellenes. Ezt a törvénymódosítást tehát Ádernek alá kell írnia.


A Fidesz szerint kijelölték a kereteket

A Fidesz-frakció közleményben reagált az Ab döntésére: e szerint tiszteletben tartják az Alkotmánybíróság határozatait. Ezek „kijelöli azokat a kereteket, amelyekre a közérdekű adatok körének meghatározásakor az Országgyűlésnek tekintettel kell lennie”. Azt ígérik, a jövőbeni jogalkotói tevékenység során ennek megfelelően fognak eljárni.