Döbbenten fogadták az alkut a görögök, de ez még nem a katarzis

Fotó: AFP / ARIS MESSINIS

-

A lakosság nem ezt a megállapodást várta Ciprasz kormányfőtől, de egyelőre nincs jele annak, hogy komolyabb utcai megmozdulások kezdődnének – erről számolt be a VS.hu-nak két, a helyszínen tartózkodó magyar szakértő is. Ettől függetlenül a hosszabb távú következmények drasztikusak lehetnek a görög társadalomra nézve.


Egyelőre inkább kábultság, apátia, döbbenet jellemzi a görög társadalom első reakcióit az eurózóna pénzügyminisztereivel megkötött egyezménnyel kapcsolatban, amely jóval szigorúbb megszorításokat tartalmaz, mint amire a görög szavazók napokkal korábban – 61 százalékos többséggel – nemet mondtak. A VS.hu a Görögországban tartózkodó Fokasz Nikosz szociológust, egyetemi tanárt és Pogátsa Zoltán közgazdász-kutatót kérdezte tapasztalataikról.

Fokasz Nikosz azt mondta lapunknak, egyelőre nem vár jelentősebb társadalmi megrázkódtatást, már csak azért sem, mert – ha a görög parlament a héten igent mond a csomagra – annak első közvetlen hatásai úgyis csak ősztől jelentkezhetnek majd az átlagember számára húsba vágóan. Akkor viszont valóban azok lesznek, a korkedvezményes nyugdíj összege például várhatóan mindössze 360 euró lesz majd, ami a 660 eurós görög átlagnyugdíjhoz számítva nagyon kevés.


Ciprasz trükközése nem példa nélküli

„Nincs kétségem, hogy átmegy a csomag a parlamenten, Alekszisz Ciprasz korábban a 300 tagú parlamentben 251 képviselő szavazatát nyerte meg ahhoz, hogy megállapodjon, így ez elég erős felhatalmazás volt a számára. Még ha saját pártjából néhányan – én maximum egytucatnyi képviselőt jósolok – szembefordulnak is majd vele, bőven meglehet a többsége az egyezmény ratifikálásához” – mondta Fokasz Nikosz.


Az ELTE tanára szerint Ciprasz ráadásul már a 61 százalékos „nem”-eket is „igenekre” fordította egy ügyes kommunikációs trükkel a referendum után, amikor úgy interpretálta az eredményt: ez számára felhatalmazást adott arra, hogy benntartsa az euróövezetben Görögországot – és megállapodjon.

Görögországban az ilyen pálfordulás egyébként sem példa nélküli, és nem feltétlenül jár együtt az adott politikus/párt bukásával. 1981-ben például a Pánhellén Szocialista Mozgalom (PASZOK) és Andreasz Papandreu kormányfő a választások előtt azt ígérte, újratárgyalja az Európai Gazdasági Közösséggel (az EU elődszervezete) kötött megállapodást, kilép a NATO-ból, és bezáratja az ország területén működő amerikai katonai támaszpontokat. A nyertes választás után Papandreu első két ígéretét egyszerűen „elfelejtette”, az amerikai katonai bázisokról pedig új egyezményt kötött, további 25 évre garantálva működésüket. Ezt aztán úgy magyarázta: ezzel valójában azt érte el, hogy a szerződés lejártával valóban felmerülhet a bezárásuk.

A választók ennek ellenére elnézték neki a trükközést, és Fokasz Nikosz szerint ebben Ciprasz is bízhat, hiszen a rá szavazók nagy része azért támogatja, mert a korábbi pártokból kiábrándult, és abban bízott, hogy a Sziriza valamivel méltányosabb megállapodást köthet majd, mint elődei. Igaz, Ciprasznak ezt nem sikerült összehoznia, de – függetlenül a népszavazástól – Fokasz Nikosz szerint a görögök nagy része azért tisztában volt vele, hogy a megállapodás az eurózónában maradás ára, így a kormány mozgástere is szűk volt.


Így látják a görögök – a Bloomberg tudósítása


Jön a szélsőjobb?

Pogátsa Zoltán szerint viszont a megállapodás oly mértékben áll szemben a Sziriza és Ciprasz meghirdetett politikájával, hogy az egyetlen logikus megoldás a kormány távozása lenne. „A görög fiatalok 85 százaléka mondott nemet a megszorításokra a népszavazáson. Én azt érzem, a választókat letaglózta a hír, hogy mi jöhet a megállapodás nyomán, általános a döbbenet” – mondta a közgazdász. A Nyugat-Magyarországi Egyetem docense szerint nyilvánvalóvá vált, hogy az eurózóna vezetőinek vagy a további megszorítások, vagy a görögök kiléptetése az eurózónából a forgatókönyv, Cipraszéknak pedig erre nem volt stratégiájuk. „Így utólag beigazolódott a népszavazás után távozott pénzügyminiszter, Janisz Varufakisz jóslata, hogy az eurózóna vezetőit elsősorban a Sziriza megbuktatása érdekli” – mondta.

Pogátsa szerint fennáll a veszély, hogy a további megszorítások nyomán a görög választók egy jelentős része passzívvá válik, ami önmagában is erősítheti a szélsőjobboldali politikai erők helyzetét, főleg, ha az Arany Hajnal esetleg még magához is képes csábítani egyes csoportjaikat pusztán azzal, hogy ők még tényleg nem kormányoztak.


„A Sziriza-kormány az elmúlt hónapokat azzal töltötte, hogy a megállapodások körüli politikai küzdelmeket vívja. Eközben a pártvezetés egy része az egyetemi szférából jött, a többiek politikai aktivisták: vagyis, közigazgatási tapasztalata, beágyazottsága egyiküknek sincs, nem véletlen, hogy szinte nulla befolyásuk van az ország közigazgatásának működésére, hiába ők vannak kormányon” – mondta Pogátsa Zoltán, megemlítve, hogy eközben a görög rendőrségnek és a hadseregnek hagyományosan erős kapcsolata van a szélsőjobbal; ezek a tényezők együttesen pedig könnyen utóbbiak komoly megerősödését jelenthetik a következő időszakban, ami tragikus lenne az országra nézve. Görögország GDP-je 3,5 százalékát költi a hadseregre, ami kiugróan magas, akár az EU-t, akár a NATO-t nézzük, így a görög hadsereg körül az elmúlt évtizedekben tekintélyes oligarchia nőtte ki magát, amely jelentős gazdasági lobbierővel is rendelkezik. Egy korábbi cikkünkben egyébként már foglalkoztunk vele, hogy tavasszal még az Európai Néppárt egyik vezetői megbeszélésén is reális lehetőségként foglalkoztak a résztvevők azzal, hogy ha a Sziriza megbukik, esetleg „visszajönnek a tábornokok”. (Görögországban 1967-ben puccsot hajtott végre a hadsereg, a katonai diktatúra 1974-ig tartott.)

Fokasz Nikosz viszont azt mondta, szerinte jelenleg sem a nagyjából 5 százalékon álló kommunista párt, sem a 7 százalék körüli támogatottsággal bíró Arany Hajnal jelentős megerősödésétől nem kell tartani.

„Arról még senki nem beszélt, hogy a mostani megállapodás az EU versenyképességi stratégiájával is tökéletesen ellentétes, hiszen ez a kiutat éppen a képzésben, a humántőkébe való befektetésben jelöli meg. A görögökre ehhez képest egy teljesen más forgatókönyvet erőltettek rá ismét, annak ellenére, hogy az elmúlt évek bebizonyították: nem fog működni” – magyarázta Pogátsa Zoltán. A közgazdász szerint a parlamenti szavazás idejére várhatóak utcai megmozdulások, bár az egyelőre valóban nyitott kérdés, hogy mibe fordul át a görög választók jelenlegi döbbenete a következő napokban.