Dicsérik a román állami egyetemet a magyarok

-

A munkahelyi lehetőségek szempontjából elsődleges a nyelvtudás, majd a diploma értékét nézik.


"Aki színvonalas oktatásra vágyik, az általában a Babest választja. Itt tanult Románia elnöke is, Klaus Johannis is" - mondta Antal Alexandra, a Babes-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) hallgatója, Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok szakon.


Egy Romániában lévő magyar egyetemnél szélesebb perspektívát adhat a román állami egyetem, a BBTE, mert például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetemen szerzett oklevelet a román állam nem ismeri el, mondta a Budapesten érettségizett székely lány. "Ahhoz, hogy egyetemi diplomaként kezeljék, a diákoknak plusz tételekből vizsgákat kell tenniük Bukaresten, az egyetem elvégzése után." Szerinte az is az állami egyetem mellett szól, hogy folyamatosan bővül, új szakterületek nyílnak, és lehetőségük van a diákoknak választani, hogy románul, magyarul, angolul, németül és franciául hallgassák a kívánt szakot.

Bár korlátozottak az államilag finanszírozott helyek, Fülöp Edina, a Benedek Elek Tanítóképző hallgatója azt mondta, hogy a fizetős helyeken is megéri tanulni.


A Babesen szerzett diplomát nagyobb körben elismerik, de azt nem mondanám, hogy a Sapin rosszabb az oktatás, arról is jókat hallottam.


Érettségi átlag szerint zajlik a felvétel, így van választási lehetőségük, karonként eltérő létszámú támogatott helyeken tanulhatnak a magyarok. "A Babesen egyébként a fizetős helyek is sokkal olcsóbbak, mint Budapesten" - tette hozzá Alexandra, aki azért ment Kolozsvárra tanulni, mert ott államilag finanszírozott képzésre vették fel, az ELTE-n pedig fizetősre. "Egy kis számolás után rájöttem hogy sokkal kevesebb pénzbe kerül, ha Kolozsvárra megyek. Nekem így a megélhetésről kell gondoskodnom. Ha pedig úgy döntök később, hogy Magyarországon folytatom az életem, akkor ha lefordítom a diplomám magyarra, azt az ELTE diplomájával teszik egyenlővé."

Szerinte bár az erdélyi magyaroknak kötelező megtanulniuk románul egyenlő szinten a román anyanyelvűekkel, és egy világnyelvet is jól beszélnek, ennek ellenére a magyar és a román nyelvű helyeként folyik a verseny,


Mindenki az anyanyelvén szeret tanulni


A Romániában élő diákok az angol, a német, vagy a francia világnyelven tanulják. Papp Szendike, aki szintén a kolozsvári egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Európai Tanulmányok szak magyar nyelvű képzését választotta, közel anyanyelvi szinten beszél románul, felsőfokon angolul és mivel régebben franciát is tanult, ebből a nyelvből is van passzív tudása. A román tudás egyébként nagy segítség a francia nyelv esetében, hiszen mindkettő az újlatin nyelvek családjába tartozik, jegyezte meg.

A Sapientia oklevél államosításával kapcsolatban azt mondta, hogy neki is van olyan ismerőse, aki tett ilyen különbözeti vizsgát, de szerinte nem a diploma értéke az elsődleges, hanem a nyelvtudás. Anélkül is felvehetnek román nyelvű és magyar nyelvű munkahelyek valakit, hogy különbözeti vizsgát tenne. Ott a tapasztaltabbak segítségével, továbbképzésekkel megtanulhatja a munkaköréhez szükséges feladatokat. De ha nem beszél az adott nyelvet, akkor eleve el van zárva a lehetőségtől.

Ő is úgy látja, hogy a magyar nyelvű képzéseken tanulnak legtöbben, az idegennyelvű képzések közül viszont többen mennek román, mint angol vagy más világnyelvű képzésekre. "Sok magyar nyelvű diák jelentkezik román nyelvű tagozatra, akik azt a szempontot teszik elsődlegessé, hogy megtanulják az ország nyelvét."

Az angol, német vagy francia nyelvű tagozatra megint más motivációval jelentkeznek, azt viszont nem érzékeli a környezetéből, hogy az erdélyi fiatalok külföldön terveznék az életüket. "Néhányan kimennek pár hónapra, de nem azért, hogy külföldön éljenek." Szerinte Magyarországra is inkább azok jönnek, akiknek rokonuk él az anyaországban. Azt, hogy egyetemi diplomával a kezükben nagyrészt otthon szeretnének érvényesülni Antal Alexandra is megerősítette.


Idén túljelentkezés volt a Babes-Bolyai Tudományegyetem több karán


Változó hangulat

A 18 és 35 év közötti erdélyi fiatalok jövőtervezéséről átfogó szociológiai elemzés jelent meg 2008-ban, az Erdélyi fiatal magyarok. Összehasonlító elemzés címmel.

Eszerint 2004-ben a (12 év fölötti) Romániában élő magyarok körében 4,4 százalékot tett ki a felsőfokú végzettségűek száma, szemben a 6,7 százalékos országos átlaggal. Hasonlóan alacsonyabb volt a magyarok aránya a vezetőbeosztásban, a közigazgatásban és a pénzügyi szektorban dolgozók között. Az anyagi helyzetüket vizsgálva viszont az derült ki (a 2008-as ANSIS felmérésből), hogy semmivel nem maradtak le román társaiktól. Sőt országosan nagyobb arányban rendelkeztek lakással és autóval a magyar fiatalok. Vagyis annak ellenére, hogy a kevesebb az esélyük a társadalom csúcsán lévő pozíciók betöltésére, nem jelennek meg az átlagnál rosszabb anyagi helyzetűek körében.

Az erdélyi fiatalok életminőségéről az derül ki, hogy 43 százalékuk rendelkezett saját lakással, 35 százalékuk pedig autótulajdonos volt, 52 százalékuknak volt internetkapcsolata 2001 és 2008 között. Mindehhez az is hozzátartozik, hogy ebben a hét évben valóságos fogyasztói expanzió zajlott le Romániában. Míg a válság előtt a megkérdezett magyar fiatalok 47 százaléka mondta azt, hogy egy év múlva jobban fog élni, addig 2010-ban már 48 százalékuk gondolta úgy, hogy rosszabb lesz a helyzetük egy év múlva. Az általános hangulat tehát mára megváltozott.

Azt is mondta, hogy nem érzi, hogy bármivel nehezebb lenne magyarként Romániában boldogulni, mint egy román fiatalnak, mindenkinek saját a befektetett energiájától függ a boldogulása.


A leggyakoribb problémák

Az ifjúság problémái közül 2001 előtt a legtöbb említést a munkanélküliség, a pénztelenség, az alacsony kereset, a lakáshelyzet megoldatlansága, és a kábítószer elterjedése kapott. A munkanélküliséget elsősorban az alacsony iskolázottak, a Székelyföldön élők, a vidékiek és a szakképzetlen munkások említették égető problémának. A lakáshelyzet megoldatlansága inkább a nagyvárosiak körében, a közép-erdélyi régióban, a felsőfokú végzettségűek és a szakmunkások körében jelent problémát.

A 2008-as felméréssel összevetve az derült ki, hogy a 18-29 évesek szerint bizonyos problémák visszaszorultak, míg mások előtérbe kerületek. Csökkent azok száma, akik szerint a kilátástalan jövő a fő probléma. Szintén kevesebben nevezték problémának a pénztelenséget és az alacsony keresetet. Előtérbe került viszont a kábítószer elterjedésének problémája. 14 százalékkal többen jelölték meg problémának a lakáshelyhelyzet megoldatlansága. Valamint nőt azok aránya, akik a kulturálatlanságot, erkölcsi romlást, a családi értékek megrendülését jelölték meg problémának.