Devizahiteles nő vagyok, targoncásnak tanulok

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

-

Az elmúlt egy-másfél évben valósággal megrohanták a nők az autósiskolákat. Nem azért, hogy autóvezetést tanuljanak, hanem hogy OKJ-s bizonyítványuk legyen targoncakezelésből. Ma Magyarországon ez az egyik legnépszerűbb képzés. Sokan a jó fizetés, a biztos állás, a külföldi munkalehetőség miatt választják.


Devizahitelem van, ki kell valahogy fizetni, hogy a gyerekeimnek legalább a lakást ott tudjam hagyni.

Ezt mondta egy Nógrád megyei asszony Sebestyén Györgynek, a németországi Tabel cégcsoport munkaerő-toborzójának, amikor arra kérte, segítsen neki targoncavezetői állást találni egy német gyárban. Nem ő az egyetlen magyar nő, akinek nem maradt más lehetősége, mint elvégezni a gépkezelői tanfolyamot, majd állást találni targoncásként.

„A targoncás képzéseinken egyre több a nő” – mondta a VS.hu-nak Erdős Vilmos, a Horváth Tanoda Kft. munkatársa. Több olyan csoport is volt a kapuvári iskolában az elmúlt egy-másfél évben, ahol kizárólag nők tanultak. Őket a győri és a soproni ipari parkokban működő csomagolóüzemek iskolázták be, a tanfolyamért nem kellett fizetniük, és már a bizonyítványosztás után volt munkájuk. De folyamatosan jelentkeznek olyan, egyébként munkanélküli asszonyok is, akik a jó fizetés és a biztos állás reményében végzik el a tanfolyamot, és szereznek OKJ-s bizonyítványt.

Erdős Vilmos szerint korábban ez nem volt jellemző. Az oktató ugyan nem lepődött meg a változáson, de furcsállja azt. Azért, mondta, mert „a munka ugyan nem megterhelő, de a targonca mégiscsak veszélyes gépnek minősül”. Úgy látja, könnyebben megtanítható a kisgép vezetésére az a nő, akinek már van jogosítványa, fiatal, és érdeklődik a gépek iránt. Általában 20–30 éves nőkkel találkozik a tanfolyamokon, de vannak idősebbek is, nekik már nehezebben megy a tanulás, görcsösebbek – mesélte.

A tanoda Budapesten, Sopronban, Kapuváron és Győrben is szervez oktatást, havonta nagyjából 50 ember kap papírt a targoncavezetésről.



A budapesti Gyorsjogsi Autósiskolában is folyamatosan képzik és vizsgáztatják a targoncás-tanoncokat. Egy csoportban általában tízen vannak, köztük nők is. Hartman Sándor, az autósiskola munkatársa azt mondta, nem attól lesz valakiből jó targoncás, hogy férfi vagy nő az illető, hanem attól, hogy mennyire kreatív és érdeklődő.

Erdős Vilmos szerint éppen ezzel van a baj, hogy a nők nem elég „kreatívak”. Megkérdeztük, mit ért ezalatt, és egyáltalán, miért kellene a targoncavezetéshez kreatívnak lenni. „A nők azt adják vissza a vizsgán, amit megtanítunk nekik, nem akarnak semmi pluszt hozzátenni, nem elég merészek, amikor például a sorok között kell lavírozni vagy manőverezni” – hangzott a magyarázat.

Mitől jó akkor egy targoncás? A kérdés az internetes fórumok hozzászólóit is megosztja.


Jó érzék kell hozzá, van olyan targoncás kollégám, férfi, több is, aki soha az életben nem tanul meg profi szinten targoncázni

– írta egy internetes fórumon egy nő, aki targoncásként dolgozik.

Egy másik arra panaszkodott, hogy mivel a nők között autóvezetés közben is sok a „szőke”, a cégek szívesebben vesznek fel férfi targoncásokat.


Az a helyzet, hogy a targoncásnak sokszor le kell szállni az ülésből, és mint raktáros, pakolni kell. Azért nem szeretik a nőket, mert nekik 16 kiló az emelési határ, a férfiaknak 25 kiló. Vagyis a nőknek minden komolyabb pakolásnál segítséget kell kérniük.

A hozzászólók között akadt olyan asszony, aki Csehországban, Mladá Boleslavban dolgozott a Skoda-gyárban, és azt mesélte, ott kizárólag nők vezették a targoncákat.

„Engem nem érdekel, hogy az illető nő vagy férfi” – jelentette ki Sebestyén György. „A kiválasztásnál csak az számít, hogy van-e legalább hat hónap targoncás tapasztalata, és beszél-e németül.” A Tabelnél folyamatosan futnak a hirdetések, kisegítőt, targoncást keresnek a cégcsoport németországi gyáraiba, ruházati raktárakba, nyomdába, müzliüzembe. Nem a munkahelyek száma nő ilyen ütemben Németországban, hanem a megfelelő munkaerőt nehéz megtalálni – mondta Sebestyén. „Hiába van benne a hirdetésben, hogy nyelvtudás kell, olyanok is jelentkeznek, akik nem, vagy gyengén beszélnek németül. Lassacskán elfogynak a jól kommunikáló szakmunkások, ezért folyamatosan mennie kell a hirdetésnek.”

A jelentkezők között sok a motivált, szorgalmas, tapasztalt szakember, de nem tudnak németül, ami általában kizáró ok a felvételnél. Itt A2-es német nyelvtudás kell sok helyen még a segédmunkára is” – tette hozzá Sebestyén. A cégcsoportnak volt olyan magyarországi munkavállalója, akinek targoncásként munka közben kommunikációs problémája adódott; azonnal hazaküldték, majd egy héten belül fel is mondtak neki. Mégis sokan nekivágnak az ismeretlennek.



Hartman Sándor tanítványai közül a legtöbben Angliában, Svédországban, Norvégiában és Németországban akarnak elhelyezkedni. Akadnak olyanok is – mondta Hartman –, akik először segédmunkások Nyugat-Európában, megtanulják a nyelvet, és csak ezután jönnek vissza Magyarországra. Itt OKJ-s bizonyítványt szereznek, majd visszamennek nyugatra, már egy jobb beosztásba és magasabb fizetésért.

Nagy-Britanniában 3 ezer eurót ígérnek havonta a targoncásoknak, ezenfelül fizetik a szállást, a repülőjegyet, a munkaruhát és a túlórát is. Hollandiában is 3 ezer euró körül lehet keresni, de ott évente kétszer 150 euró bónusz is jár.

Németországban ennél valamivel magasabb a fizetés, ott hiányszakma a targoncakezelő. Sebestyén György szerint részben azért, mert a németek nem szívesen végzik ezt a munkát. Főleg a raktárakban és az áruházakban sok a lengyel és a magyar munkavállaló. Egy erfurti nyomdába például nemrégiben bruttó 8,80 eurós órabéréért vettek fel magyarokat, ennél jobban máshol sem fizetnek Sebestyén szerint. A munkások legfeljebb havi 140 órát dolgozhatnak, ritka a havi 153-154 óra munkalehetőség – tette hozzá a magyar munkaerő-toborzó, aki magyarországi diplomás állását hagyta maga mögött, és helyezkedett el Németországban. „Azok, akik ide jönnek, 160 órával számolnak, ezért csalódottak, amikor szembesülnek azzal, hogy bizonyos időszakokban kevesebbet keresnek, mint szeretnének.” És nincs könnyű dolguk a lakhatás miatt sem.


Jó fizetés, spártai körülmények

Sebestyén György azt mesélte, van egy lakás a dortmundi húsüzem közelében, ahol olyan spártaiak a körülmények, hogy még a konyhában is laknak. „Ha valaki meg akar sütni egy rántottát, csak a lakókon keresztül teheti meg.” De van a cégnek olyan szállása, ahol egy hálófülkében hárman laknak, havonta fejenként 220 euróért. Nagyon nehéz kulturált és árban is megfelelő szállást találni a dolgozóknak – ismerte el Sebestyén. A szállásdíjat egyébként a cég levonja a dolgozók fizetéséből, ennek összege általában havonta 250 euró.

De még így is szépen marad pénz a külföldön dolgozó szakmunkások zsebében. A gyorsjogsis Hartman Sándor szerint a nála tanulók és vizsgázók úgy számolnak, hogy a magyarországi minimálbér 3-4-szeresét tudják külföldön targoncavezetőként megkeresni, míg a másfél hónapig tartó, 36 óra elméleti és 54 óra gyakorlati képzésért átlagosan mindössze 100-120 ezer forintot kell fizetniük. Hozzátette: a munkaügyi központ most is küldött hozzá tanulókat, köztük nőket is, targoncás tanfolyamra, közülük többen nem is titkolták, hogy elsősorban külföldön keresnek majd munkát.


Nyílt titok, hogy kint akarnak dolgozni, már a jelentkezésnél azt kérdezik, elfogadják-e ezt külföldön is

– mondta a kapuvári oktató, Erdős Vilmos. Az Európai Unió tíz évvel ezelőtt éppen ezért vezette be az Europasst, hogy más uniós tagállamban is elismerjék a szaktudást. Erdős Vilmos szerint egyre többen élnek ezzel a lehetőséggel, és kérnek német nyelven igazolást a végzettségükről.

A targoncavezetői tanfolyamot egyébként másfél hónap alatt elvégezheti lényegében bárki, aki elmúlt 18 éves, megfelelt az orvosi alkalmassági vizsgán, és legalább 8 osztályt végzett. A targoncakezelő az egyik legnépszerűbb OKJ-képzés ma Magyarországon, hiányszakmáról van szó, keresik őket az építőiparban, a szállítás, a raktározás terén és a logisztikában is. Csak a Profession.hu állásközvetítő oldalon 3000 hirdetésben ajánlanak nekik munkát, a Jobmonitoron 2575-ben, míg a Jobinfón 1162-ben.

Azoknak, akik jelentkeznek a tanfolyamra, általában semmilyen szakképzettségük nincs – mondta Erdős Vilmos. „Ők a legképzetlenebbek” – erősítette meg a Gyorsjogsi Autósiskola munkatársa is. A középkorúnál valamivel fiatalabbak, és nincs jogosítványuk – sorolta Hartman Sándor a jellemzőiket. Mégis a legtöbben simán el tudják végezni a tanfolyamot, az oktató szerint a targoncázás is olyan, mint a biciklizés, csak egyszer kell belejönni. „Nem a kormányzást kell nekik megtanítani, hanem a biztonságos munkát, magyarul azt, hogy lehetőleg ne boruljon le egy egész raklap, és ne dőljön fel egy polc” – összegezte a lényeget.