Csúcsra járt idén a legalizált pénzmosoda

Forrás: Disney

-

Rekordot döntött a stabilitási megtakarítási számlák értéke az elmúlt egy évben, köszönhetően az átmeneti kedvezményeknek. Összesen 135 milliárd forintot mostak ki ezzel a módszerrel Magyarországon 2014 óta, de ez nem is akkora nagy összeg.


Az eddigi legnagyobb összeg, több mint 30 milliárd forint folyt stabilitás megtakarítási számlára (smsz) 2016 második negyedévében - derül ki a Blochamps Capital tanácsadó cég NAV-tól kikért adataiból. Az adózatlan jövedelmek legalizálására kitalált smsz 2014 nem véletlenül lett most ennyire népszerű, a kormány ugyanis 2015 júliusától 2016 júliusáig extra kedvezményt talált ki az itt-ott eldugdosott pénzek kifehérítésére.


Az eredeti verzió szerint a magánszemélyek legalizálhatják pénzeiket, ha az összeget állampapírba fektetik. Öt évig kell tartani a pénzt állampapírban, s ekkor a jövedelem adómentesen hozzáférhető lesz. Ha erre mégsem hajlandó a számlatulajdonos, akkor extra adóteher megfizetése mellett korábban is eladhatja a papírjait és felveheti a pénzt. Három éven belül az szja kulcs dupláját kell megfizetni - ez ma 30 százalék -, három és négy év tartás között a normál szja kulcsot, vagyis 15 százalékot, négy és öt év tartás után ennek felét, s öt év után egy fillért sem. Ez sem volt annyira rossz ajánlat, az új, júliusban lejárt moratórium azonban tovább ment ennél: ha egy éven belül töri fel a számlatulajdonos az smsz-t, akkor húsz százalék adót kell fizetnie, ha egy évig kibírja, akkor már csak tízet.


Nem két fillérről van szó


A bevezetést követően 2014-ben felfutott a biznisz, ám a lendület gyorsan alábbhagyott: a korábbi tízmilliárd forint feletti hazahozott pénzmennyiség a felére csökkent. Ez a lanyhulás indokolta az új, enyhébb szabályok bevezetését. S ez meg is látszott a számokon: az átlag befizetés negyedévente meghaladta a húszmilliárd forintot. A legnagyobb összeg a moratórium lejártát megelőző negyedévben áramlott a számlákra. A számokból az látszik, hogy sokan vélhetőleg kivártak, fenntartja-e a kormány a tavaly még kedvezőbbé tett adókedvezmény rendet vagy visszaáll az eredeti smsz-keret - mondta Karagich István, a Blochamps Capital vezetője.


A hozzáférhető többet ér

Nem is lett volna alaptalan ez a várakozás, hiszen a kormány több adóamnesztiát is hirdetett már. Az átmeneti szabályok azért jelentősen megdobták az smsz-bizniszt: ez idő alatt 84 milliárd forint fehéredett ki, azt megelőzően pedig - 2014 januárja és 2015 júliusa között - 51 milliárd. Vagyis a hamar hozzáférhető pénz többet ért, még úgy is, hogy adózni kellett utána, mint a kötelezően tartogatandó, ám végül adómentesen hozzáférhető vagyon.



Ugyanakkor nagy kérdés, hogy miért csak ennyi pénz, vagyis 135 milliárd forint jött haza. Ennél ugyanis sokkal nagyobb tételt jelent a le nem adózott jövedelem. Az áfacsalások, adóelkerülés miatt éves szinten több ezer milliárd forint nem folyik be a költségvetésbe, ebből összejönne egy komoly summa akkor is, ha nem minden adót csalt pénzt irányítanák smsz-re. A korrupciós pénzekről nem beszélve. Hivatalosan nem lehet tisztára mosni bűncselekményből származó pénzt, de mint arra szakértők rámutatnak, elég nehéz adott esetben az adócsalás (a Büntető Törvénykönyv szerint költségvetési csalás) tényét utólag bizonyítani.


Nem bíznak a rendszerben

A Blochamps Capital szerint főleg külföldi vagyonok vándorolnak smsz-re, vagyis az offshore helyszínekről csatornázzák haza a pénzeket. Pedig bőven lenne a hazai szürke zónában is annyi, hogy az vígan fenntartsa a rendszert. Karagich szerint azonban mégsem képvisel kellően magas arányt a hazai forrás - ezzel más szakértők ugyanakkor vitába szállnak. A viszonylagos érdektelenség oka az lehet - a pénzügyi szektor a teljes, eddig összejött 135 milliárd forint kétszeresét várta volna -, hogy a leendő számlatulajdonosok egyszerűen nem bíznak a rendszerben. Attól tartanak, hogy mégis kiderül, hogy ők rejteznek a számlák mögött, ami tulajdonképpen felér egy beismerő vallomással - és néhány év börtönnel.