Csok: megéri a három gyerek a három százalékért?

Fotó: MTI Zrt. Fotószerkesztőség / Soós Lajos

-

Most közel 6 százalék a piac kamat a lakáshiteleknél, a csúcs majdnem 16 százalék volt, míg a csok 3 százalékot kínál. Megnézzük, mennyit spórolhatunk az alacsonyabb kamattal.


Január elején léptek életbe a családok otthonteremtési kedvezményeinek (csok) új szabályai, februárban máris hozzányúlnak a rendszerhez, a kormányzati nyilatkozatok szerint enyhébbek lesznek a feltételek. A fő vonzerőt jelentő, akár tízmillió forintos vissza nem térítendő támogatás nem változott, ahogy egy másik fontos kitétel is maradt: az új lakás vásárlásához vagy építéséhez igénybe vett, maximálisan 10 millió forintos hiteleknél az állam garantálja a kamat 3 százalék fölötti részének a kifizetését. A kamatperiódus öt év, vagyis ennyi ideig garantált, hogy 3 százalékos kamattal fizetjük vissza a kölcsönt.

Ez a lakásprogram egyik legnagyobb dobása, a kamatszint ugyanis bőven elmarad a piaci hitelek kamatától, még akkor is, ha az elmúlt években jelentősen csökkentek a hitelekre rakódó terhek. Az elmúlt másfél évtizedben széles tartományt jártak be a lakáscélú forinthitelek. A legalacsonyabb átlagkamatot múlt novemberben regisztrálták, ám még ez is csaknem a kétszerese az állam által kínált 3 százaléknak. A 5,76 százalékos szintnek pedig majdnem a triplája a legmagasabb, 2003-ban elért 15,65 százalékos mutató.



A törlesztőrészletben még látványosabb a különbség. Bár a csok 10 milliós hitelt ad, a hivatalos KSH-adatok alapján az új lakásokra felvett hitelek átlaga közel 6 millió forint, ezért az alábbi példahiteleket is ezzel az összeggel kalkuláltuk. (Egyébként a 10 milliós csokhitel törlesztőrészlete 10–25 éves futamidőre 47–97 ezer forint – erről ebben a cikkben olvashat részletesen.)

  • 15,65% kamat: 82 ezer forint
Ha ma az előbb említett csúcskamaton 15,65 százalékon vennénk fel egy 6 millió forintos, 20 éves futamidejű hitelt, akkor közel 82 ezer forintot kellene fizetni havonta. Összesen 19,6 millió forintot kellene visszafizetni, amiből 13,7 millió forint – több mint a tőke kétszerese – a kamat. Ez persze már a múlté, hiszen a jelenlegi, rekordalacsony alapkamat mellett mindössze 5,76 százalékos kamattal kell számolnunk.

  • 6% körüli kamat: 42 ezer forint
Ha ilyen feltétellel (az egyéb költségeket is beleszámítva 6,3 százalék körüli THM-mel) vesszük fel a hatmillió forintos húszéves hitelt, akkor havi 42 ezer forint lesz a törlesztőrészlet. Összesen 20 év alatt 10,1 milliót kell törleszteni, amiből 4,1 millió a kamat. (A két hitelnél a teljes futamidő alatt a jelenlegi kamattal számoltunk, a piaci lakáshitelek kamata viszont változhat – elsősorban annak függvényében, hogyan alakul a tavaly július óta rekordmélységben tartózkodó, 1,35 százalékos jegybanki alapkamat.)

  • 3% kamat: 33,3 ezer forint
A csokban elérhető maximum 3 százalékos kamattal (3,07 százalékos THM-mel) számolva 6 millió forintos, 20 évre felvett példahitelünk havonta 33,3 ezer forintos kiadást jelent. Összesen a 20 év alatt közel 8 milliót kell visszafizetni, ebből 2 millió a kamat.



A nagy támogatási program

Az Orbán-kormány 2000-ben már döntött hasonló támogatás elindításáról. Akkor azonban nem a gyermekek számához kötötték az alacsony kamatot, hanem ahhoz, hogy valaki új vagy használt lakáshoz kérte-e a kölcsönt.

Ez is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a program óriási változásokat eredményezett a lakáspiacon. A lakáshitelek állománya a bevezetéstől számított négy éven belül 8-9-szeresére nőtt. 2000 elején 130 milliárd forintra rúgott, 2003 őszén pedig már 1130 milliárdnál járt, azaz 1000 milliárd forintos volt a növekedés. A hitelállomány aránya a GDP-n belül a 2000. év eleji 1 százalékról 2003 végére majd 7 százalékra emelkedett – áll a Tárki 2006-ban kiadott elemzésében. A kutatás szerint a növekedés azért is lehetett ilyen nagy mértékű, mert az állomány az ezredfordulón érte el a mélypontot, tehát a növekedés szinte a nulláról indult.


Az azonban tagadhatatlan: a lakáshitel-állomány drasztikus növekedése a támogatott hitelek felfutásának volt köszönhető. A KSH 2003. évi adatai szerint a hitelállománynak döntő többsége – 84 százaléka – államilag támogatott hitel volt. Az átlaghitelek összege is látványosan megnőtt: a kizárólag új lakáshoz felvehető hitelek összege 2003 elején 2 millió forint volt, 2003 végén pedig 6,8 millió forintra rúgott, a használt lakások esetében pedig 2,9 millióról 4,7 millió forintra nőtt. A kamattámogatásnak köszönhetően 3-6 százalékos kamattal lehetett felvenni kamattámogatott hitelt 2000-ben és 2001-ben, később azonban változtattak a feltételeken, a 2003 végén bevezetett szigorítás pedig betett a rendszernek.

És megnyitotta az utat a devizahitelezés felfutása előtt. A VS.hu devizahitelezésről szóló multimédiás anyagából kiderül, hogy 2003-ban a Medgyessy-kormány azért fogta vissza az állami támogatást, mert az a jómódúaknak is, akár 60 milliós luxusingatlanokhoz is felvehető volt, ráadásul évről évre többe is került az államnak. A lakáshitel-támogatási rendszer 2002–2003-ban már 200 milliárd forint volt az állami kamattámogatás éves terhe, a GDP majdnem 1 százaléka; ez olyan, mintha ma 300-320 milliárd forintot kellene erre a célra fordítani.



Arról egyelőre nincsen hivatalos kormányzati becslés, hogy rövid vagy hosszú távon mekkora költségvetési kiadást jelent a most januárban elindított program, amelynek egyébként a hitel mellett része egy két gyermek esetében 2,6, három gyermeknél pedig 10 milliós vissza nem térítendő támogatás is . Az OTP Bank elemzőjének, Kondora Szilárdnak a becslése szerint 150-250 milliárd forintkiadás jelenthet a rendszer. Az OTP-s szakember még azelőtt készítette a becslését, hogy napvilágot láttak a program feltételeinek enyhítéséről szóló bejelentések.

A Költségvetési Felelősségi Intézet is számba vette a program költségvetési hatásait. A szervezet hétfőn közölt becslése szerint 2016 és 2020 között évente fokozatosan növekedni fog a programhoz kötődő nettó költségvetési kiadás: 2016-re 52 milliárdos mínuszt saccolnak, 2020-ban már 113 milliárdos lehet ez a tétel.