CSOK: ha nincs legalább 10 milliód, felejtős a történet

Fotó: MTI / Czeglédi Zsolt

-

Lényegében majdnem mindegy, hogy a fővárosban vagy vidéken venne valaki új építésű lakást vagy építene családi házat, így is, úgy is sokba kerül. Az internetről véletlenszerűen kiválasztott építési vállalkozókkal matekoztunk, mire elég a 10+10 millió forint.


A Bálint családnak öt gyermeke van, Nógrád megyében, Vanyarcon laknak kétszobás családi házban. Hogy elférjenek, a két szobát is „megkettőzték”, leválasztották. De még így is nagyon kicsi a hely, bővítenék a házat, amihez az új szocpolt, a CSOK-ot is igénybe vennék. De nem tudják, mert bedőlt hitelük van, ami kizárja őket az otthonteremtési kedvezményből.

Ha nem így lenne, akkor is foghatnák a fejüket, mert négy vagy több gyermek után, 100 négyzetméternél nagyobb, használt lakás vásárlására vagy bővítésére 2 millió 750 ezer forintot ad az állam, miközben a környéken 7 milliónál olcsóbban nem kapni ekkora lakást. „Balassagyarmaton találtunk egy pöpec kis lakást, 100 négyzetmétert, 7,7 millióért” – mesélte Bálintné. Ha a család nem ragaszkodna ahhoz, hogy faluból városba költözzön, hanem például a szintén közeli Magyarnándorra esne a választása, önerő nélkül még ott sem tudna letelepedni, mert a 100 négyzetméteres lakás ára abban a faluban is 5 és 6 millió forint közé esik.

Bálintékhoz hasonlóan családok százezrei számolgatják most, hogy mire elég a 10+10 millió forint. Előbbi állami támogatás, utóbbi kedvező kamatozású hitel. Állami támogatást kizárólag a háromgyermekes családok kaphatnak új lakások vásárlásához vagy építéséhez. A lakás mérete vagy energetikai besorolása nem számít, csak az, hogy a lakás nem lehet kisebb gyermekenként húsz, tehát három gyermek esetén 60 négyzetméternél, a családi ház pedig ugyanígy 90 négyzetméternél. Megnéztük, hogy mibe kerül egy legalább 60 négyzetméteres új építésű lakás és egy legalább 90 négyzetméteres családi ház a fővárosban és vidéken. Röviden: sokba.


Sok az állami pénz, de nem elég

Ennyi pénzért ekkora lakás Budapest belvárosában például szóba sem jöhet. A kínálat ott 30 milliónál kezdődik. Hiába ad az állam relatíve sok pénzt, saját tőke bevonása nélkül ezen a környéken semmire sem lehet menni vele.

Az ingatlan.com készített egy térképet az új építésű lakások négyzetméter-árairól, és ebből is az derül ki, hogy Budapesten önerő nélkül, kizárólag a 10+10 millió forintból szinte képtelenség új lakást venni.



Az Otthontérkép is megvizsgálta az oldalán elérhető eladó ingatlanokat, és azok mindössze 6,4 százaléka, vagyis nagyjából 8-10 ezer ingatlan felelt meg azoknak a feltételeknek, amelyeket a CSOK előír. Budapesten a legtöbb ilyen lakás a VI., a XVI., a XIII. és a III. kerületben található, illetve a külső kerületekben. De még így is nagyok a különbségek: a XIII. kerületben például átlagosan 529 ezer forint az új lakások négyzetmétere, míg a XVI. kerületben 335 ezer.



A legtöbb ingatlan, ami megfelel a feltételeknek, az ország nyugati és középső részén található. A 19 megye közül Győr-Moson-Sopron megyében van a legtöbb pusztán CSOK-ból finanszírozható ingatlan, ezt követi Bács-Kiskun megye, a harmadik Csongrád megye.



Az ország észak-keleti részén a legrosszabb az arány, noha a legtöbb nagycsaládos, akárcsak Bálinték, éppen ott él. Hiába található a legtöbb új építésű ingatlan azokon a településeken, ahol 50 ezernél is többen laknak, ha ott a KSH népszámlálási statisztikája szerint a lakosok alig 6%-ának van három gyermeke. Szakemberek pedig arra figyelmeztetnek, hogy ahol kisebb a kínálat, ott a lakások is drágábbak.

Aki esetleg úgy dönt, hogy új házat épít, az is felkötheti a gatyáját, önerő nélkül ugyanis ez sem fog menni. Három, az interneten találomra kiválasztott építési vállalkozó is azt mondta, „ha nincs legalább 10 milliós önerő, akkor felejtős a történet”.


Mélyen a zsebébe kell nyúlnia annak, aki építkezik

Kállai Richárd 1995 óta foglalkozik építőipari kivitelezéssel Budapesten és környékén. Úgy látja, hogy a 90 négyzetméter „a legbutább forma, amit csak ki lehetett találni”. Minél kisebb ugyanis egy ház, annál drágább. „A fürdőszoba, a WC és a konyha szerelése, burkolása viszi el a legtöbb pénzt, márpedig egy 90 négyzetméteres lakás fele konyha, meg fürdő. Drágábban jön ki egy ilyen lakás négyzetméter-ára, mint egy 130-150 négyzetméteresé” – magyarázta a vállalkozó, akinek az utóbbi időben több megkeresése is volt, főként 150 négyzetméteres házakra lenne igény Pest megyében. Itt azonban csak a telek 10 millió forintnál kezdődik, és jó esetben minden közmű rajta van, különben az is plusz költség. Kállai Richárd azt mondja, „ahhoz, hogy valamilyen szintű házacska épüljön rá, jól zsebbe kell nyúlni”, nem elég csak az állami pénz.

Az építési telkek a fővárosban a legdrágábbak, átlagosan 47 ezer forintot kell fizetni négyzetméteréért, Pest megyében 12 ezer 664, Somogyban 12 ezer 590, Békésben 3 ezer 383, míg Nógrádban 3 ezer 548 forintot.


egyforma házak, lakópark, modern Kádár-kocka, Ócsa, szociális bérlakások


Abban az esetben, ha valakinek már van egy telke, akkor a vállalkozó szerint egy 80 és 100 négyzetméter közötti családi ház felhúzható a 10+10 millió forintból. De ebben nincs semmi extra, „sima 30-as téglával, 10 centis szigeteléssel, olcsó, laminált parkettával, négyzetméterenként 3 ezer forintos burkolatokkal, sima sátortetővel, olcsóbb fajta nyílászárókkal, de nem sokkal, és sima, pozdorjás beltéri ajtókkal lehet számolni” Kállai szerint. A vállalkozó az anyag és a munkadíj együttes átlagos költségét négyzetméterenként 180-200 ezer forint közé teszi.

Ha ennél magasabb, 250 ezer forintos kivitelezési árral számolunk, és Budapesten veszünk egy 800 négyzetméteres telket, amire egy 100 négyzetméteres házat szeretnénk építtetni, akkor nagyjából 60 millió forintra van szükségünk.

Mernyó János nemcsak Budapesten és Pest megyében épít családi házakat, hanem Fejérben és Zalában is. A VS.hu-nak azt mondta, sok múlik azon, hogy ki milyen anyagot választ, mert „lehet burkolni négyzetméterenként 3 ezres, meg 13 ezres anyaggal is”. Egy kulcsrakész, normál kivitelezésű ház közepes minőségű anyaggal és munkadíjjal együtt 170-180 ezer forintos négyzetméteráron jön ki. „Ebben nincs benne se a telek, se a konyhabútor, a határ egyébként ott is a csillagos ég” – tette hozzá.

Vidéken sem sokkal jobb a helyzet. Ratting Gábort főként Mohácsról, Bátaszékről, Pécsről és Bajáról keresik. Azt mondja, egy fillér nélkül most sem érdemes nekiugrani az építkezésnek. „Nem mindegy, hogy az, aki építkezik, megelégszik-e a normál nyílászáróval, fizet-e milliókat egy kazánért, vagy szeretne-e kandallót. Ha valaki egy tornyos házacskát szeretne, az most is drága.”

Az építési vállalkozó szerint a 10+10 millió forintból „egy szép kis modern ház kihozható”, extrák nélkül, természetesen önerővel és már meglévő telekkel. „A Mecsekben 10 milliónál kezdődik a telek, Mohácson, a belvárosban 7 millió, Nagykozáron 4 millió közművel, így kell számolni.”

Ratting Gábor azt mondja, 2007 óta nem volt példa arra, amire most, hogy januárban 4-5 új megrendelése is van. „Az egyik egy 130 négyzetméteres családi ház tetőtér-beépítéssel, dupla garázzsal. Ha csak ránézek, 30 millió forint, pedig még nem számoltam ki.”


Drágább lakásokat hozhat az építőipari fellendülés

És könnyen lehet, hogy nem is ez lesz a végső ár. A GKI szerint tekintettel a kivitelezők költségeire, arra, hogy a szakmunkásokat az eddiginél jobban meg kell fizetni, és az „ingyen pénz” okozta eufóriára, az új lakások piacán áremelkedés jöhet. A gazdaságkutató felmérése szerint a magasépítő cégek negyede munkaerőhiánnyal küzd.

Kárpáti József, az Építési Vállalkozók Országos Szövetségének tagja szerint sem fedez mindent a maximálisan igényelhető 10+10 millió forint. „Egy kulcsrakész, jó minőségű házhoz 210 ezer forint kell négyzetméterenként, vidéken is” – mondta. És „ebbe nem fér bele a telek, a közmű, a konyhabútor, a kerítés”. Szerinte az állami támogatás nem azt jelenti, hogy akinek eddig nem volt pénze, majd most lesz,


ez annak segítség, akinek van pénze, de nem elég.

A szakember arra figyelmeztet, „azok, akik most albérletben laknak, és ujjongnak, hogy jaj, Istenem, most van pénz, építsünk házat, nehogy belevágjanak, mert könnyen belebukhatnak”.