Csődbe ment Argentína!

Fotó: AFP / JUAN MABROMATA / AFP / JUAN MABROMATA

-

Argentína még ma is a 2002-es államcsődöt nyögi. Olyannyira, hogy szerda éjfélkor az ország megint fizetésképtelenné vált, a Kirchner-kormány ugyanis nem tudott megállapodni hitelezőivel. A tárgyalások az utolsó percig folytak New Yorkban, de eredménytelenül.


Így esett a történelem legnagyobb csődje A modern történelem eddigi legnagyobb államcsődjére 2002. januárjában került sor, amikor az argentin kormány közölte: az 1998 óta válságban lévő gazdaságát az előző évek során felvett kölcsönök segítségével sem sikerült újraindítania. Hogy a gödörből kiutat találjon és mozgásterét ideiglenesen növelni tudja, a kormány kezdeményezte az államadósság törlesztésének átütemezését. A késést azzal próbálta hitelezőinek kompenzálni, hogy irreálisan magas hozamokat kínált azoknak, akik hajlandók voltak az államnak haladékot adni. Gyorsan kiderült azonban, hogy a kormány ígéretei megalapozatlanok, az adósság-átrendezés kudarcba fulladt. Nem maradt más lehetőség, mint fizetésképtelenséget jelenteni. Mire a kormány idáig jutott, már jó ideje csak 50 százalék feletti kamatra sikerült kötvényt kiadnia, s azt is csak az országon belül, az argentin bankoknak, amelyek nyakig merültek a továbbadhatatlan és beválthatatlan állami adósságlevelekben. Az államcsőd következtében Argentína hitelezői összesen több, mint 100 milliárd dollárt buktak (befektetésük 65-75 százalékát elvesztették), az értéktelen államkötvényekkel kitömött argentin bankrendszer pedig összeomlott. A következő nyolc év a hitelezőkkel folytatott tárgyalásokkal telt, minek során legtöbben végül belementek abba, hogy minden befektetett dollárjuk után csak 30 centet kapnak vissza, akár 20 évvel az eredetileg vállalt fizetési határidő után. Argentína, Államcsőd, peso, pénzváltó Gyorsan összegyűltek a keselyűk a tetem körül Az argentin kormány ajánlatát azonban nem minden hitelező fogadta el. Néhány befektető arra játszott, hogy mindenképp bevasalja az államon papírjai névértékét, ha már a kamatoknak búcsút is kell mondania. Akadtak olyan befektetők is, akik jó lehetőséget láttak a fillérekért felvásárolható kötvények halmozásában. Ők egyrészt számíthattak arra, hogy az adósság átstrukturálása során papírjaikat más kötvényekre cserélik, amelyek teljesítését már – az államcsődök esetén szokásos eljárás szerint – nemzetközi szabályok szavatolják, másrészt remélhették azt is, hogy a törlesztési feltételek újratárgyalását követően bíróságon érvényesítik kötvényesi jogaikat, és nagyot kaszálhatnak a rizikós befektetésen. Az argentinok által keselyűnek titulált New York-i hedge fund, az NML Capital is így tett, és mintegy másfél milliárd dollárnyi lejárt követelést gyűjtött össze Argentínával szemben. Majd türelmesen kivárt. Az adósságrendezést követően pedig keresetet nyújtott be egy amerikai bírósághoz, amiben követelte a kötvények teljes névértékének kifizetését. A pert a csoport megnyerte, és azóta első számú közellenségnek számít a dél-amerikai országban. Argentína, Államcsőd, Argentin Központi Bank, Buenos Aires Egy mindenkiért, vagy mindenki egyért? Most pedig egyedül rajta múlt az államcsőd. Az argentin állam és a keselyűk közti vitát eldöntő bíró ugyanis egy hónapja úgy határozott visszatartja a kormány által kiutalt, június 30-án esedékes 593 millió dolláros törlesztőrészlet továbbítását. Döntését azzal indokolta, hogy amíg az állam a keselyűknek nem fizet, mások sem juthatnak hozzá a pénzükhöz. Az argentinok 30 nap türelmi időt kaptak, ez alatt kellett volna megállapodniuk az NML-lel, ám erre a kormánydelegáció egészen az utolsó pillanatig semmilyen hajlandóságot nem mutatott. A Kirchner-kormány azzal érvelt, hogy Argentína nem csődölhet be, hiszen nem számít fizetésképtelennek; az állam időben és maradéktalanul átutalta a legutóbbi, június végén esedékes részletet is, így papíron eleget tett hitelezői követeléseinek. Hogy a hitelezők ehhez a pénzhez nem jutottak hozzá, egyedül a keselyűk hibája. További érvként azt hozzák fel, hogy ha kifizetnék az NML-t, azzal megszegnék azt a szerződést, amit az államadósság átstrukturálására rábólintó kötvénytulajdonosokkal kötöttek. Ennek egy záradéka szerint ugyanis a megállapodástól elzárkózó kisebbség követeléseinek teljesítésével az argentin kormány automatikusan vállalja, hogy, a veszteséget korábban felvállaló többség fennmaradó követeléseit is azonnal és teljes egészében kiegyenlíti. Ami további 29 milliárd dolláros terhelést jelentene Argentínának; éppen annyit, mint amennyi devizatartalékkal rendelkezik. Argentína, Államcsőd, Axel Kicillof gazdasági miniszter Ez a csőd már senkinek nem kell A keselyűkön kívül mindenki próbálta elkerülni a csődöt. Argentína a 2002-es államcsőd óta képtelen a nemzetközi piacról forrást bevonni, adósságleveleit rendre az országban működő bankok vásárolják fel. Számukra kifejezetten fontos lett volna egy újabb államcsőd kivédése, hiszen azon megint ők bukják a legtöbbet, és várhatóan elzárulnának előttük a nemzetközi pénzcsapok. Rövid távon derékba törheti Argentínát a csőd. Gazdasága az idén megint lejtőre került, és a 2002-es államcsődöt övező lázadások még nem merültek feledésbe. Argentína, Államcsőd, Cristina Kirchner elnök CFK-nak nem fog fájni Christina Fernandez de Kirchnert ennek ellenére sem  fogja megviselni a csőd. Az elnök asszony az elmúlt egy hónapot arra használta fel, hogy a kormányzati kommunikáció minden eszközét megmozgatva felmentse kormányát a felelősség alól. Az NML-t az ország fő ellenségeként tüntette fel, és minden eszközzel bojkottálta a tárgyalásokat. A hedge fund egy hete Buenos Airesbe érkezett képviselőivel megbeszélt találkozóra állítólag azért nem ért oda a kormánydelegáció, mert túl nagy volt a városban a forgalom. A pénzügyminiszter az utolsó pillanatban mégis New Yorkba repült, hogy asztalhoz üljön a keselyűkkel, így otthon nem vádolhatják azzal, meg sem próbált megállapodni. Választóit Kirchner közben azzal próbálja nyugtatni, hogy ez a csőd nem lesz olyan kemény, mint az előző. Arról csak elvétve szólt, hogy egy államcsőd esetén őt és kormánya tagjait büntetőjogi felelősség nem terheli, ám ha a keselyűket kifizeti, a többi kötvényessel kötött szerződés záradéka alapján egész kabinetje gyakori vendége lehet a nemzetközi bíróságoknak. Azt is csak halkan jegyezte meg, hogy ha kormánya az NML-nek ellenáll, és csődöt jelent, úgy a New York-iak már csak az argentin bíróságokon perelhetik tovább az államot. Ott pedig várhatóan az országnak kedvezőbb ítéletre jutnak a bírák.