Csányi: vannak félelmeim, hogy az EU-s pénzosztásnál lejt majd a pálya

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Nem zavarja, hogy az állam bankokat vásárol, de árgus szemekkel lesi a Lázár János alá tartozó nemzeti pénzügyi csoport ténykedését. A Miniszterelnökséget vezető miniszterrel aktív, de nem gyümölcsöző levelezést folytat, a Jobbikkal semmilyen kapcsolata nincs. Kizártnak tartja, hogy az ő kedvéért csökkenne az áfa, bár jól jár vele, a mezőgazdaságban még nagyszabású tervei vannak, az OTP pedig 2 hónapon belül bankot vásárol. És elmondja, mi van Dárdai Pál szerződésében. Csányi Sándorral, az OTP elnök-vezérigazgatójával, a Magyar Labdarúgó Szövetség nemrég újraválasztott elnökével beszélgettünk.


Tudta, hogy Karcagon jobban bíztak bróker Marcsiban, mint az OTP-ben? Azért vitték a Kun-Mediátorhoz a pénzüket, amit viszont most elbuktak.

Akik Marcsiban bíznak jobban, azok előbb-utóbb mind így fognak járni. De tanulni csak akkor tanulnak belőle az emberek, ha ennek a levét nekik kell meginniuk, nem valaki más vállalja át a veszteségeket.

Itt még nem tudjuk, hogy lesz-e kártalanítás, de a Quaestor, a Buda-Cash és a Hungária károsultjait ki kell fizetni. Nagy részben a bankoknak, azon belül is az OTP-nek, csak a Quaestor miatt 55-60 milliárd forintot. Lát arra esélyt, hogy valaha visszakapják ezt a pénzt?

Vannak egyeztetések arról, hogy ezt majd le lehet vonni valamilyen adóból, de nagy a rizikója, hogy ez nem fog megtörténni. A probléma a következő: létrejön a Quaestor kártalanítási alap, a fedezetek ide szállnak át, és tudjuk, hogy Magyarországon egy egyszerű ügyben is elhúzódhat a felszámolás 8-10 évig. Nos, ez egy elég bonyolult ügy, hogy minimum ennyi ideig eltartson, és csak utána lehet majd tisztán látni, hogy mi az, ami megtérült, és mi nem. A jelenlegi egyeztetések szerint majd ezt követően lehetne valamelyik adóból levonni a befizetett összegeket. Ezért mondom azt, hogy nagy a rizikója, hogy a végén a bankszektor viseli a terheket.

Ez egyfelől nem fair, de igazából az egész társadalmat is rossz irányba befolyásolja, azáltal, hogy a döntéshozó befektetőknek bizonyos döntéseikért egyszerűen nem kell viselniük a felelősséget. Ugyanúgy nem értettem egyet azzal sem, hogy az önkormányzatok adósságát átvállalta az állam, ráadásul úgy, hogy nem vonta felelősségre azokat, akik eladósították a városokat, és nem kaptak kitüntetést vagy dicséretet azok, akik nem adósították el a településüket. Normális polgári társadalomban mindenkinek magának kellene viselni a döntéseinek a következményeit.


„Bármi történik, annak a terhe a pénzügyi szektor összes szereplőjére hárul, elsősorban az OTP-re”


A Quaestor-ügyben ráadásul az is igazságtalan, hogy nagyon sokan vannak, akik éveken keresztül a piacinál magasabb hozamokat értek el, és most őket is kártalanítjuk. A legfontosabb lépés, ami már évtizedek óta elmaradt, és az államnak kellett volna megtennie, nem más, mint az, hogy a pénzügyi ismereteket kötelező jelleggel kellett volna oktatni az iskolában. Sok olyan dolgot tanulnak a gyerekek, amivel miután levizsgáztak, soha többet nem találkoznak. De azt nem tanítják nekik, hogy ha valaki a jegybanki alapkamatnál vagy egy állampapírnál 2-3 százalékponttal több kockázatmentes hozamot ígér, akkor azonnal menjenek a rendőrségre, és jelentsék fel. De minimum ne tegyék oda a pénzüket. Van 4-5 olyan alaptétel, amit ha megtanítanánk a gyerekeknek, akkor ezeket a csapdákat, amiket az elmúlt hónapokban láttunk, el tudnák kerülni. Megjegyzem, ma egyedül az OTP Fáy András alapítványa végez tömegesen pénzügyi oktatást a gyerekeknek.

Mit gondol, mi a magyarázata annak, hogy másképp kezeli a Quaestor ügyét a kormány, mint a Buda-Cash-ét vagy a Hungáriáét?

Nem tudom. Talán mert sokkal nagyobb tömeget érint, mint a többi ügy. De ez csak feltételezés.

Elég régóta ismeri belülről a bankrendszert. Számít további bedőlésekre?

Annyira nem ismerem az egész pénzügyi szektort, nem tudnám felsorolni például azt a sok apró befektetési szolgáltatót, amelyik a piacon van. A nagyokról, akikről tudok, nincs olyan hír, hogy bajban lennének, de ettől még persze előfordulhat. Azt nagyon fontosnak tartom, hogy ugyanolyan szigorú ellenőrzés legyen a befektetési szolgáltatóknál, mint a bankoknál, és a jelentésekben nem látható adatokat is fel tudja deríteni. Ez a tanulsága ennek a pár esetnek.

De itt felügyelt intézményekről volt szó. Mi a tippje? Hogy lehetett 10-15 éven át csalni, és mindenkit, köztük a pénzügyi felügyeletet is átverni?

Ezt nem tudom megítélni. Mindenesetre örülök, hogy a mostani felügyelet képes volt ezt feltárni, máskülönben még magasabb lenne a számla, és látható, hogy bármi történik, annak a terhe a pénzügyi szektor összes szereplőjére hárul, elsősorban az OTP-re.

Leszámítva a kártalanítást, és hogy az OTP-nek is a zsebébe kell nyúlnia, végső soron jól jönnek ki belőle, nem? Ezentúl többen csakis a nagybankokhoz merik a pénzüket vinni.

Annyit sosem fogunk nyerni az új ügyfeleken, mint amennyi pénzt most veszítünk. Legfeljebb enyhíti a fájdalmat kicsit, de azért ez 20 éves távlatban is veszteséget okoz. De az igaz, hogy amióta a botrányok kitörtek, többször kellett meghosszabbított nyitva tartást bevezetni, főleg az érintett régiókban, hétvégén is nyitva voltunk, önkormányzatok is jöttek át hozzánk, és nemcsak a csődbe jutott cégektől, hanem a többi apró befektetési szolgáltatótól. Látszik, hogy régen voltak bankbotrányok, az emberek elfelejtették már a 90-es évek elején az Ybl Bank és hasonló botrányokat. Most megint szembesültek azzal a ténnyel, hogy attól, hogy valamit banknak hívnak, vagy annak néz ki, attól az még nem feltétlenül az.


„Aggódom, hogy valóban piaci alapon dől-e majd el, ki milyen megbízásokat kaphat”


A múltkor azt mondta a takarékszövetkezetekkel kapcsolatban, hogy már egyértelműen látszik, hogy az állam nem a verseny tiszteletben tartásával kedvezményez a szereplőknek. Miből látszik ez?

Az elmúlt évtizedekben az MFB úgy jelent meg a piacon, hogy mindenkinek versenysemlegesen kínálta a termékeit, vagyis a teljes bankrendszeren keresztül lehetőség volt ezek közvetítésére. Nagyon fontos, hogy ez így maradjon, és ne egyes csoportok kapják meg az egyes termékek értékesítésének lehetőségét. Ezzel kapcsolatban azonban vannak félelmeim. Egyes állami tisztviselők vagy MFB-vezetők részéről voltak olyan nyilatkozatok, hogy az agrárhitelezés, bizonyos Európai Uniós támogatások folyósítása majd az MFB-FHB-Posta-Takarékbank-takarékszövetkezetek által, vagyis a nemzeti pénzügyi szolgáltató központon keresztül fog történni. Most jelent meg egy kormányhatározat az EU-s források közvetítésében résztvevők kiválasztására, és aggódom, hogy valóban piaci alapon dől-e majd el, hogy ki milyen megbízásokat kaphat. Vannak félelmeim, hogy versenysemleges jogi környezetben is lejtős pályát alakítanak ki.

Az zavarná, ha lejtene a pálya, vagy ha nem az OTP-nek lejtene?

Nézze, a torzítás nélküli verseny az innováció és a fejlődés legnagyobb hajtóereje. Az OTP évtizedek óta nagyon éles piaci küzdelemben áll helyt, és meggyőződésem, hogy ha felénk lejtene a pálya, annak maximum rövid távú haszna lenne, közép- és hosszú távon viszont megbosszulná magát. Mi pedig egyértelműen hosszú távra tervezünk.

Visszatérve a nemzeti pénzügyi szolgáltató központhoz: vannak konkrét félelmei, vagy vannak konkrét jelei is a versenysemlegesség megsértésének?

Nincsenek konkrét jelei. Nincsenek olyan konkrét jelei, amiket be tudnék bizonyítani.

Ez a bizonyos nemzeti pénzügyi erőközpont, amely az MFB-vel, az FHB-val, a Postával, a takarékszövetkezetekkel és a Takarékbankkal együtt 6000 milliárd forintos egyesített mérlegfőösszegen ül, majdnem annyin, mint amennyi magának az OTP-nek a mérlegfőösszege, hol, milyen üzletágban, milyen területen jelenti a legnagyobb konkurenciát az OTP-nek?

Annak idején mindenki attól óvott bennünket, amikor a privatizáció tőzsdei útját választottuk, és nem akartuk, hogy egy nagy külföldi bank vásárolja meg az OTP-t, hogy majd tönkre megyünk a versenyben és elveszítjük a piacainkat. Ehhez képest megtartottuk a hagyományos piacainkat, és újakat is nyertünk. Ahogy nem féltünk az ABN Amrótól, a Citibanktól vagy másoktól, ugyanúgy nem félünk ma sem egyetlen versenytársunktól, ha a verseny a korrekt szabályok szerint zajlik, és az állam nem ad olyan támogatást ennek a pénzügyi csoportnak, illetve a tagjainak, amit mi nem kaphatunk meg.


„Nem szeretnék Lázár Jánosról beszélgetni”


Azt is mondta korábban, hogyha diszkriminatív szabályozással találkozik, minden jogi fórumot kihasznál.

Abban eltökéltek vagyunk, hogy ha bármi sérti a versenysemlegességet, akkor fellépünk ellene.

De erre még nem volt szükség?

Eddig nem.

A postának két éve még az OTP-vel és az Erstével volt szerződése, majd azt felbontotta, hogy az FHB-val kössön üzletet. Miért hagyta ezt az OTP?

Mi mondtuk fel a szerződést, mert látható volt, hogy a Posta teljesen az FHB-csoporttól látszólag elmenő vezetők irányítása alá került. Nem csak hogy nem volt perspektivikus az együttműködés, de már kimondottan az ügyfélvesztés veszélyével fenyegetett.

Pár hete mégis levelet írt Lázár Jánosnak, mivel az MFB-s ügyek is hozzá tartoznak, és jelezte: az OTP is szívesen csatlakozna a nemzeti pénzügyi rendszerhez.

Meghirdettek egy nemzeti pénzügyi szolgáltató központot, amely egyre nagyobb szerepet kapna az EU-s források és az agrártámogatások, vidékfejlesztési támogatások folyósításában. Jeleztem, hogy ebben mi is szívesen részt vennénk.

Kapott választ?

Kaptam választ, és már arra is válaszoltam, tehát mondhatom, hogy aktív, de egyelőre nem gyümölcsöző kapcsolatban állunk a Miniszterelnökséggel.

Ezek szerint a válasz az volt, hogy nem?

Ennél azért hosszabb időt venne igénybe a válasz elemzése.

Azt tudjuk, hogy hagyományosan rossz a kapcsolatuk. Erről sok teória terjed, mi az ön magyarázata? Honnan gyökerezik ez?

Nem szeretnék Lázár Jánosról beszélgetni.

Legalább annyit áruljon el: valóban 2006-ig nyúlik vissza a konfliktus?

Ne foglalkozzunk ezzel.

Szoktak egyébként találkozni is, vagy csak egymás nyilatkozatait figyelik?

Ugorjunk, ha lehet...


„Engem nem zavar, ha az állam tulajdonos néhány bankban”


Rendben, de azért maradjunk még a politikánál! A Jobbik láthatóan erősödik, a párt már kormányváltó erőnek tartja magát. Szokott Vona Gáborral vagy a Jobbik gazdasági szakpolitikusaival találkozni?

Egy bankár ne foglaljon állást politikai kérdésekben, ne minősítsen! Egyébként nekem személy szerint nincs semmilyen kapcsolatom a Jobbikkal, de tudomásom szerint a banknak más kollégákon keresztül sincs semmilyen kapcsolata a párttal. Hozzáteszem, hogyha a Jobbik, mint parlamenti párt, szakmai kérdésekben megkeresné a bankot, természetesen állnánk rendelkezésre, hogy válaszoljunk, vagy információt adjunk. De erre sem került sor az elmúlt években.

A friss adócsökkentési tervekkel kapcsolatban vannak olyan vélekedések, amelyek szerint a kormány odacsap időnként a bankszektornak, így az OTP-nek is, de közben más oldalról, például a mezőgazdaságban kifejezetten helyzetbe hozza az ön cégeit. Ott van például a sertésáfa csökkentése, amivel állítólag az ön húsos cégei nyernek a legtöbbet. Ön is így érzi?

Egyrészt a Bonafarm körülbelül az ország sertésállományának a 10-11 százalékát állítja elő, ezen keresztül nekem is kedvez az áfacsökkentés, de a másik 89 százaléknak éppúgy. Másrészt nem vagyok biztos benne, hogy ennek a 89 százaléknak ugyanakkora érdekeltsége van a baromfitenyésztésben, mint nekem. Mert a Bonafarm évente 3 millió baromfit vág le, elad 6 millió tojást és 3 millió naposcsibét, tehát nagy baromfi érdekeltséggel is rendelkezem. A Sole Mizón keresztül pedig jelentősek a tejipari érdekeltségeim is, ahol ugyanúgy indokoltnak tartanám a legalacsonyabb áfakulcsot az alapvető tejtermékek esetében. Tehát kizárt dolognak tartom, hogy a kormány döntésében bármilyen szerepe lenne annak, hogy én ebben az iparágban érdekelt vagyok. Eddig is az voltam, mégis magas volt az áfa.

Egyébként a sertésáfa csökkentése fehéríti a gazdaságot, és ez mindenkinek alapvető érdeke. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a legnagyobb visszaélés a húsiparban, elsősorban a sertéshús területén van, és már a félsertésekre, élő sertésekre korábban bevezetett áfacsökkentés is tisztította a piacot. Az utóbbi években megnövekedett sertésszám nem azt jelenti, hogy annyival több sertést állítanak elő, hanem azt, hogy annyival több sertés került be a legális tenyésztési folyamatba.

Amikor azt nézzük, hogy az áfakulcs csökkentése hogyan jelentkezik, akkor azt is látni kell, hogy aki eddig feketén vágott, feketén tenyésztett, az általában feketén is foglalkoztatott, és nem tartotta be az állat-egészségügyi és élelmiszer-biztonsági előírásokat, nem fizette be ennek díjait. A feketepiacnak így legalább 40 százalékos árelőnye volt a legális szereplőkkel szemben. Legfeljebb így járok jól, mint termelő vagy húsipari tulajdonos, de a költségvetéstől nem kapok semmit.

Ha tehát mérlegre tennénk a kormányzati lépéseket, nem az jönne ki, hogy a banki oldalon bukott x milliárdot, a mezőgazdaságban meg bőven visszanyerte azt?

Ez a Magyarországon szokásos összeesküvés-elméleteknél is vadabb. Arról nem is beszélve, hogy ha olyan kedvezményezett lennék, akkor nem buktam volna a területalapú támogatásoknak a csökkentésén, és nem úgy állapítanák meg a vidékfejlesztési támogatásoknak az összegeit, hogy azokból egy-egy olyan nagyobb fejlesztés, mint amilyeneket mi a Bonafarmnál végzünk, nagyon nehezen és igen kis mértékben legyen csak finanszírozható.

Így utólag jó döntés volt, hogy 2013 nyarán részvényesként gyakorlatilag kiszállt az OTP-ből és az agrárbefektetésekbe forgatta a pénzét?

Az agrárium nem egy rövid távú üzlet. Még egy 40-50 százalékos EU-s támogatású állattenyésztési beruházás is csak 9 év alatt térül meg, miközben a befektetők általában 5-7 éves megtérüléseket keresnek. Ezen én nem lepődöm meg, erre számítottam, és ma is azt gondolom, hogy a jövő szempontjából ez egy stratégiai terület. Most ugyan verekedés van a földekért, de sokan nem igazán dolgozni akarnak rajta, csak a földalapú támogatásra hajtanak. Hosszú távon ez a támogatás viszont meg fog szűnni, és majd azok lesznek igazán versenyképesek, akik korszerű technológiával erre az időszakra alaposan felkészülve tudnak gazdálkodni.

Két évvel ezelőtt azzal nyugtatta a kisbefektetőket, hogy jó befektetés a bank, és fog még vásárolni. Azóta elenyésző mennyiségben vett OTP-részvényt.

Most a napokban is növeltem azért a részvényeim számát, és vannak OTP részvényre váltható Opus-kötvényeim, tehát van OTP-kitettségem. Továbbra is jó befektetésnek tartom a bankot, és meggyőződésem, hogy alulértékelt, mint általában a pénzügyi szektor. De jelentős terveim vannak a mezőgazdaságban, nem csak Magyarországon, így egyelőre ez köti le a forrásaimat. Én már nem a rövid távú hozam és megtérülés mentén rangsorolok, másfajta stratégia is befolyásolja a befektetéseimet.

Mik ezek a nagyszabású mezőgazdasági tervek?

Olyan befektetésekről van szó, amik nem publikusak. Versenyben is állok, és nem szeretném felhívni az esetleges érdeklődök figyelmét. Legyen ez egy következő interjú témája.


„Ha felénk lejtene a pálya, az hosszú távon megbosszulná magát”


Az OTP is versenyben áll most bármilyen akvizícióért? Van konkrét célpont?

Igen, az egyik országban, ahol már jelen vagyunk, ott egy kis bankot vásárolunk 2 hónapon belül. A szinergiákat ott tudjuk a legjobban érvényesíteni, ahol már van OTP-érdekeltség. Ezekben az országokban mindent megvizsgálunk, ami eladó, és ha kisebbek vagyunk, próbálunk elérni egy ésszerűbb üzemméretet. Ahol nem vagyunk még jelen, ott csak akkor vásárolunk, ha nagyobb bankot tudunk venni, 10 százalék körüli piaci részesedéssel.

Ilyen is van kilátásban?

A környező országokban most nincs, távolabb esetleg. De nagyon kezdeti fázisban vannak a tárgyalások.

Az utóbbi években az állami egyre nagyobb szerepet vállal a bankszektorban, megvette az MKB-t, a Budapest Bankot és beszáll az Erstébe. Ezt jó iránynak tartja?

A bankpiacot ez különösebben nem zavarja. Főleg úgy nem, hogy deklaráltan el fogják ezeket a bankokat adni, legalábbis az MKB-t és a Budapest Bankot. Az Erste-befektetéssel sincs különösebb gondom, bár nem látom, hogy pontosan mi a célja vele az államnak. Mindenesetre egyelőre nincs nyoma annak, hogy valamilyen üzletet nem piaci módon odaterelnének, úgyhogy engem nem zavar, ha az állam tulajdonos néhány bankban.

A brókerbotrányokra válaszul azért már felmerült, hogy esetleg a kormány elvenné a piactól az önkormányzati számlavezetést. Orbán Viktor szerint a kincstárt kell fejleszteni, hogy odavigyék a pénzüket. Tart ilyesmitől?

Fölmerült ilyesmi, de megmondom őszintén, én kidobott pénznek érzem a kincstárnál azokat a fejlesztéseket, amelyek alkalmassá teszik az önkormányzatok számlavezetésére. Ahhoz, hogy olyan színvonalú szolgáltatást nyújtsanak, mint a komolyabb bankok, 5-10 év is kell. Sokkal helyesebbnek tartanám, ha az állam, a kincstár vagy a jegybank minősítené a bankokat, és azt mondaná, hogy kérem szépen, ezen bankok versenyezhetnek az önkormányzatok számlavezetéséért, mert megfelelően stabilak és biztosak. És akkor az önkormányzatok élvezhetnék ugyanazt a szolgáltatói versenyt, mint eddig, és nem kerülne a költségvetésnek több milliárdba.

Ha már milliárdok, ön eddig személyesen jóval több mint 2 milliárd forint támogatást ölt a Csányi Alapítványba, amely épp a napokban ünnepelte működésének a tizedik évét. Lehet valahogy mérni, hogy mi a megtérülése, a társadalmi hasznossága az alapítványnak, hogy mit értek el tíz év alatt?

Nem tudom, hogy létezik-e ilyen mérőszám, pénzben nehéz ezt kifejezni. Társadalmi megtérülése biztosan van, hiszen olyan gyerekekről van szó, akiknek a nagyobb része biztosan nem jutott volna el oda, ahová a mi segítségünkkel sikerült. Ez egy speciális alapítvány, nem arról van szó, hogy egyszer adunk valakinek ruhát, pénzt, és akkor boldoguljon, hanem részt veszünk a támogatottak életének a szervezésében. Tízéves korban kiválasztjuk a gyerekeket, egyetem végéig gondoskodunk a fejlesztésükről, és közben ott maradnak a családjukban, nem kívánjuk kiszakítani őket a környezetükből. Minden délután az iskola után jönnek az alapítványi házba, ahol mentorok foglalkoznak velük, egyenként 10-15 gyerekkel. A kiválasztásra nagyon odafigyelünk. Az iskolák adnak tanácsot, hogy kik a tehetségesek, de hátrányos helyzetűek, és a debreceni egyetem tanárai segítségével kidolgoztunk egy tudományos módszert, amellyel teszteljük őket. Pszichológusokkal is elbeszélgetnek, családi környezet látogatás is van, hiszen nagyon fontos, hogy a család is támogassa a gyerek előre jutását. Ezután olyan többéves programban vesznek részt, amelyben nagy hangsúly esik a nyelv-, számítástechnika- és drámaoktatásra. Az alapítvány segítségével az esetleges hátrányokat is felszámoljuk, és az egyetemre már jó kommunikációs készséggel, egészséges magabiztossággal kerülnek a gyerekek.

A hétvégeken sokszor a szülők és a testvérek is jöhetnek az eseményekre, nyáron pedig 6-7 tábort szervezünk, történeti, természeti táborokat, a nyelvekben legjobb 50 gyereknek külföldi nyelvi tábort. Idén már több mint 300 gyereket támogat az alapítvány, most érnek be az első csoportok, van már 18 egyetemistánk. Ez egy életút program, ezért speciális, és aktív részvételt jelent a gyerekek életében. A mentorok mindegyike több diplomás, az ELTE tehetséggondozó szakán végzett, tehát nem Mekk mester módjára vágtunk neki ennek a programnak. Ha lehetek szerénytelen, szerintem mintaszerűen működik, pont úgy, ahogy elképzeltük.

Ennek szólhatott, hogy a hétvégi évfordulón elég nagy volt a kivonulás, ott volt a miniszterelnök és a köztársasági elnök is, együtt fociztak. Azért azt is megjegyezte, hogy nem nagyon látja a magyar kormányt a támogatók között. Egyetért azokkal a kritikákkal, amelyek szerint ez a kormány szegényellenes politikát folytat?

Ezt nem tudom megítélni, nem vagyok ennek a szakértője. A szponzorfalon ott volt az MVM, amelyik egyszer régen adott támogatást, emiatt nyilvántartjuk. De a kormánytól nem kértünk, és nem is kaptunk támogatást.


Csányi Sándor; OTP; elnök; vezérigazgató; MLSZ

„Nem Tarsoly lobbizott Pintérért. Ez egyáltalán nem igaz”


A magyar futballba viszont évente több tízmilliárd forint TAO-támogatás ömlik, de ahogy azt MLSZ-elnöki újbóli megválasztásakor mondta, csak tavaly több száz szabálytalanságot tártak fel. Milyen jellegű visszaélések voltak ezek?

A teljes hazai futballfinanszírozásnak a TAO csak egy része, amely kizárólag az infrastruktúra, az amatőr futball és az utánpótlás támogatására használható fel. Ezeknek a pénzeknek az ellenőrzése csak egy éve került az MLSZ-hez, és az az egyértelmű álláspontom, hogy ahol csalnak, ott visszakérjük a pénzt, ahol pedig kell, ott büntető feljelentést is teszünk.

Ez az elmúlt 30-40 év óta egy kivételes lehetőség arra, hogy a lepusztult pályákat felújítsuk, a hiányzókat, eltűnteket pótoljuk, vagy hogy stadionokat építsünk. Aki ezt a forrást azzal veszélyezteti, hogy visszaélésekkel hitelteleníti a programot, az megérdemli, hogy a legkeményebben lépjünk fel ellene.

Tettek már büntető feljelentést?

Az MLSZ több száz vizsgálatot végzett már, ezek nyomán, ahol indokolt, az Emberi Erőforrások Minisztériuma intézkedik a pénzek visszaköveteléséről. Eközben több esetben is jogászok vizsgálják, hogy lehet-e büntető feljelentést tenni. Ahol egyértelműen visszaélés történt, ott erre sor fog kerülni.

Utólag elég egyértelműnek látszik, hogy Pintér Attilával a válogatott elvesztegetett egy évet. Igaz, hogy a Győri ETO elnök-tulajdonosa, Tarsoly Csaba lobbizott önnél a Győrrel 2013-ban bajnokságot nyerő edző, Pintér megválasztása érdekében?

Nem, ez egyáltalán nem igaz, Tarsoly Csabát mi tájékoztattuk arról, hogy meg szeretnénk bízni Pintér Attilát. Az eredmények nem azt igazolták, amit vártunk, igaz, hosszú időt nem is kapott. De az észak-írek utáni meccs után úgy gondoltuk, hogy nagyon rizikós lenne tovább kísérletezni, ezért váltottunk.

És jött Dárdai Pál, aki miatt valószínűleg ma sokkal többen nézik a magyar válogatott meccseit, mint eddig. Pontosan milyen szerződést kötöttek vele? Meddig marad? Tényleg visszahívhatja őt a Hertha, ha akarja?

Nem csak vele, hanem a Herthával hárman írtuk alá a szerződést, aminek az értelmezése körül zajlik egy diskurzus a sajtóban. Az én olvasatom szerint az áll benne, hogy Dárdai Pál november 30-ig irányítja a válogatottat.

És mi történik azután?

Hogy kiviheti-e a csapatot az Eb-re, ha egyáltalán kijutunk, az már a Hertha döntése. De ez érthető is, hiszen elég hosszú, hathetes felkészülési idő várna a válogatottra. Ha meg nem jutunk ki, akkor számomra teljesen egyértelmű, hogy a Hertha ragaszkodni fog ahhoz, hogy Dárdai 100 százalékban a kinti munkájára fókuszáljon. Azzal együtt, hogy nagyon sajnálnám, ha nem maradna a magyar válogatott mellett, de a magyar futballnak legalább akkora szolgálatot tud tenni, ha a Herthával jól szerepel, és ilyen értelemben is viszi most már, ha nem is a magyar labdarúgók, de az edzők jó hírét.

Ön mennyi pénzt tenne rá, hogy ott leszünk az Eb-n?

Hát, mondjon egy összeget, és annyit felteszek! Sőt, tudja mit? Felteszem a dupláját!