Csányi: Az Eb-n nincs elvárás, de okozhatunk meglepetést

Fotó: Vs.hu / Hirling Bálint

-

Az MLSZ elnöke az M4 Sportnak adott interjúban beszélt a három szövetségi kapitányról, Bernd Storck klubokkal ápolt viszonyáról, valamint a magyar bajnokság jövőjéről. Az NB I-ben sokallja a fővárosi csapatokat, az ifjúsági kvótát be nem tartó NB II-esekre pedig nagyon rossz világ jöhet jövőre.


Egy nappal a norvégok 2-1-es legyőzése és az Európa-bajnoki szereplés kivívása után adott interjút Csányi Sándor, a Magyar Labdarúgó Szövetség (MLSZ) elnöke a köztévé M4 Sport csatornájának. Az első kérdés természetesen a pótselejtező mérkőzéseire vonatkozott.

„Az rosszul esett, amikor a pótselejtezők sorsolása előtt az láttam, hogy mindenki velünk szeretne játszani. A végrehajtó tanács ülései után is mindenki sok sikert kívánt ugyan, de a szemekben azt láttam, hogy biztosak a norvégok sikerében. Így aztán még nagyobbat szólt ez a siker, és remélem, hogy megváltozott a rólunk kialakult kép, és annyira már nem lehetnek nyugodtak azok a csapatok, akiket december 12-én összesorsolnak velünk.”

Az oslói meccs után hihetetlenül örült mindenki az eredménynek, de azért „Priskin Tamás gólja felért egy nyugtatóval. Amikor pedig a csapat elkezdett játszani, akkor már érezni lehetett, hogy van benne tartás, akkor már kezdtem bízni benne, hogy megőrizzük az előnyünket, igaz, arra nem számítottam, hogy két gólt tudunk rúgni.”


Kijutottunk az Eb-re!


Az Európa-bajnokság döntőjében a csapattal szemben már nincsenek elvárások, nem úgy azokkal szemben, akiknek majd a következő selejtezősorozatokat kell megvívniuk.

„Az elvárás annyi, hogy jól játsszon a csapat, esetleg próbáljon meg a csoportból továbbjutni. A sorsolás során nyilvánvalóan kapunk majd erős csapatokat, de lesz a 24 csapat között jó néhány olyan, amelyet biztos, hogy le tudunk győzni. A spanyolokkal, németekkel, olaszokkal majd csak valamikor a döntő környékén lenne jó összekerülni” – tréfálkozott az elnök.

Fontosabb, hogy a következő hónapokban, illetve az Európa-bajnokság alatt is tovább fejlődjön a válogatott, haladjunk előre szakmailag, és úgy vágjunk neki a vb-selejtezőknek, hogy ne legyünk teljesen esélytelenek.


Jó lenne, ha a következő évtizedekben úgy kezelnénk az Európa-bajnokságokra való kijutást, hogy ez egy minimális elvárás.

A selejtezősorozat alatt többször is nagy horderejű döntéseket kellett hoznia az MLSZ-nek, illetve magának Csányinak mint elnöknek. Elég csak arra gondolni, hogy a sorozat alatt kétszer is kapitányt kellett váltani, azaz három szakvezetővel játszottuk le a 12 találkozót. Pintér Attila lelkiismeretesen és sokat dolgozott, de az északírek budapesti győzelmet után Csányi már úgy érezte, hogy nem lehetünk sikeresek, ha nem váltanak. „Két hetet gondolkodtam, és igaz, hogy még az elnökségen belül is voltak ennek ellenzői, de végül a váltás mellett döntöttünk.”

Dárdai Pálról is nehéz volt dönteni, hiszen ő a kinevezésekor még csak egy U15-ös tapasztalattal rendelkező edző volt. Viszont akkor már évek óta dolgozott együtt az MLSZ-szel különböző programokban, azaz nem volt ismeretlen, mégis kockázatos lépés volt a kinevezése, amely végül nagyon jó döntésnek bizonyult, hiszen ő adta vissza a hitet, hogy kijuthatunk. „Én azt reméltem, hogy ő fogja kivinni Franciaországba a csapatot. Azt követően viszont számítottam arra, hogy Bundesliga-edzőként nem fog tudni két csapatot vinni egyszerre. Arra azonban nem gondoltam, hogy már a nyár végén el kell köszönnünk tőle – így kényszerhelyzetbe kerültünk.”


Dárdai Pál hitet adott a csapatnak és a szurkolóknak is


A Storckkal kapcsolatos döntés viszont már jóval könnyebb volt, hiszen a német szakember ekkor már ismerte a mezőnyt, az utánpótlás-válogatottal dolgozva ismerte a fiatalokat, ahogy az A válogatott sem volt ismeretlen a számára. Rendszeresen járt a magyar csapatok meccseire, és együttműködött Dárdaival is. „Kár lett volna másra bízni a csapatot. Storck egy nagyon sokat dolgozó, munkamániás szakember. Ha bárki mást hozunk, hetekbe vagy hónapokba telt volna, mire megismeri a viszonyokat és a játékosokat. És beigazolódott, hogy jó döntés volt. Fazont adott a válogatottnak, talán az egész sorozatban nem láttam olyan jól játszani a csapatot, mint vasárnap este.”

Storck érdeme, hogy bátran nyúlt a fiatalokhoz, ami Magyarországon még mindig nem általános gyakorlat, és várható, hogy a következő időszakban is így fog tenni.

A selejtezőcsoportban elért harmadik hely és az egyenes kijutásról való lemaradás után fel sem merült a kapitány cseréje. A stábban eszközölt változásokról Storck döntött, abba az MLSZ nem szólt bele. „Bíznunk kell a szövetségi kapitányban, akit mi választottunk, és szabad kezet kell adnunk neki, hogy azokkal dolgozhasson, akikkel ő akar, akikben megbízik.”


Hosszú távon számítana Csányi az új sikerkapitányra


A kapitány szerződését az Európa-bajnokság végéig, július 15-ig hosszabbították meg. Továbbra is kettős szerepet tölt be, azaz a szövetségi kapitányi poszt mellett a sportigazgatói állását is megtartja. Ebben a szövetség egy kibővített stábbal fogja segíteni.


A szerződése 2016. július 15-ig szól, de úgy kalkulálunk, hogy mindkét feladatot hosszabb távon fogja ellátni.

Szinte biztos, hogy lesz változás az utánpótlás-válogatottak mellett dolgozó szakmai stábban, miután az utóbbi időben nem úgy szerepeltek a korosztályos csapatok, ahogy azt a szövetség és a szakmai stáb elvárta. „A következő pár hónapban fogunk találni olyan segítőt Storck mellé, akivel meg tudja osztani az utánpótláscsapatok terén felmerülő feladatokat.”

Kényes kérdés Bernd Storck és az őt alkalmazó – előbb sportigazgatónak, majd az utánpótlás-válogatottak vezetőjének, végül felnőtt szövetségi kapitánynak kinevező – MLSZ viszonya a hazai klubokkal. Csányi szerint mindkét részről korrekt, jó kapcsolat tapasztalható. Az elnök nem hallott olyan feszültségről, ami a közös munkát akadályozná. „Példaértékű volt, ahogy a magyar klubok az oslói mérkőzést megelőző egy hétben a játékosaikat a kapitány és a válogatott rendelkezésére bocsátották. A válogatott sikere közös érdek, hiszen a nemzeti csapat sikere felértékeli a magyar futballt és a magyar játékosokat is” – hangsúlyozta.


Berzi Sándor, Bernd Storck, Garancsi István

Berzi Sándor parolázik Bernd Storckkal, Garancsi István figyel. Példaértékű a kapcsolat


Ugyancsak fontos kérdés, hogy mi lesz azokkal a fiatalokkal, akik a válogatottban nyújtott jó teljesítményükkel most felhívták magukra a külföldi klubok figyelmét. Nem fogja ez rontani a magyar bajnokság színvonalát?

Csányi nem tart ettől. Mint mondja, az elmúlt évek fejlesztéseinek köszönhetően megduplázódott az igazolt futballisták száma, sok fiatal és tehetséges játékos van a magyar futballban.

„Én nem bánom, ha egy játékos külföldre szerződik, feltéve, hogy olyan csapathoz kerül, ahol fejlődni tud, nevet szerez magának és a magyar labdarúgásnak.” Azt viszont nagyon rossz opciónak tartja, ha egy játékost leszerződtetnek, aztán kölcsönadják, vagy a kispadon ül, esetleg még ott sem, és így mennek el a legjobb évei. „Rossz hozzáállás az, amikor nagyon fiatalon mennek játékosok külföldre. A tapasztalatok azt mutatják, hogy 50-60 hazai élvonalbeli meccs kell ahhoz, hogy egy játékos meg tudjon kapaszkodni egy külföldi csapatban.”


Nagy Ádám; Bartalsstovu, Kaj

Nagy Ádám lehet a jó példa, aki már egy NB I-es szezonnal a háta mögött kerülhet külföldre


Storck amondó, hogy nagyon jól állunk tehetségek dolgában, de tény, hogy előre kell lépnünk a játékosok erőnléti és egyéni képzését illetően. Ha erőnlétileg jobbak lennénk, már biztos, hogy egy lépcsőfokkal feljebb tartanánk. „Az egyéni képzésre is van terve, konkrét elképzelése van arról, hogy hogyan kellene a legtehetségesebb utánpótlás-játékosok egyéni képzését országszerte központilag menedzselni.”

Ebben segíthet a belga Double Pass is, amely három éve végez felméréseket és elemzéseket a szövetségnek az utánpótláskorú futballisták körében. „Ma már úgy látom, hogy a klubok magukévá tették a Double Pass ajánlásait, változtattak a korábban kifogásolt gyakorlatokon.” Emellett a Double Pass értékelése az utánpótlás-támogatások elosztásakor is szerepet kap.

Az interjú során szóba került az idei szezontól 12 csapatosra szűkített élvonal kérdése is. Csányi elmondta, hogy a létszámon nem kívánnak változtatni, ugyanakkor ő személy szerint sokallja, hogy a mezőny csaknem felét, öt csapatot a főváros ad; jobban örülne, ha a „régi vidéki futballfővárosok” is újra jelen lennének az élvonalban.


NB II Dunaújváros

Jövőre már csak akkor lehet örülni Dunaújvárosban is, ha játszanak a fiatalok


„Az NB II-t viszont 20 csapatosra kívánjuk bővíteni, azaz minden nagyvárosban lesz profi futballcsapat. A másodosztályú csapatokról még annyit, hogy úgy látjuk, most jobban motiválja a klubokat a szerzett pontokért járó pénz, mint az ifjúsági kvóta betartásával megkereshető összeg. Ezen feltétlenül szeretnénk változtatni, ebben a szezonban még úgy, hogy azonos szintre hozzuk a két díjazást.


A következő idénytől azonban – erről még nincs elnökségi döntés, ez csak az én elképzelésem – pontlevonással fogjuk sújtani azokat a klubokat,

amelyek nem tartják be az ifjúsági játékosok szerepeltetésére vonatkozó ajánlásokat. Az NB II ugyanis éppen arra való, hogy helyet adjon az NB I-be még be nem férő, de kiemelkedő tehetségű labdarúgóknak, hogy a felnőtt futball keretei között fejlődhessenek.”

A hat helyett háromcsoportos NB III-ban pedig szeretnének hozzájárulni a megnövekedett utazási költségekhez, hogy a megyei bajnokok a jövőben tudják vállalni a harmadosztályban való szereplést. Az elnökség a fentiek fényében legkésőbb 2016 januárjában el fogja készíteni a 2016–2017-es idény versenykiírását, így mindenkinek lesz ideje felkészülni az új szabályok betartására.

Az Európa-bajnoki felkészülés jegyében leköthető mérkőzésekkel kapcsolatban Csányi elmondta, hogy az Bernd Storck hatáskörébe tartozik, de Davor Suker, a horvát szövetség elnöke már jelezte neki, hogy márciusban szívesen játszanának a magyar válogatottal egy felkészülési meccset.


KÖVESD A VS SPORTROVATÁT A FACEBOOKON IS!