Csányi: 135 milliárd forintnak megkezdődött az ellopása

Fotó: MTI/MTVA / Kovács Tamás

-

Csányi Sándor szerint sok igazságtalanság éri most a bankszektort, a becsületesek fizetnek a nem becsületesek helyett, és ha aláríják a Quaestor-törvényt, az Alkotmánybíróságon és Strasbourgban is megtámadják azt. Az OTP első embere szerint nem csak ez a baj: elkezdődött a takarékszövetkezeteknek juttatott 135 milliárd állami pénz ellopása, és az sem megnyugtató, hogy Lázár János kezeli az uniós pénzeket. Csányi odamondogatós kedvében volt az OTP első veszteséges évét záró közgyűlésen.


Történelmi közgyűlésnek nevezte Csányi Sándor elnök-vezérigazgató az OTP-csoport idei részvényesi fórumát, miután a tavalyi volt az első év, hogy a bankcsoport nem volt nyereséges. Az adózás utáni veszteség 102,258 milliárd forint volt (konszolidáltan számítva a nemzetközi számviteli szabályok szerint), elsősorban a banki elszámoltatás terhei és az ukrán problémák miatt. 2013-ban még több mint 64 milliárd forint volt a nyereség, és a válság minden évében pozitívban tudott a bank maradni.

Pedig Csányi szerint többet dolgoztak, mint amikor rekorderedményt értek el. A veszteségek ellenére fizet osztalékot a bank – részvényenként ugyanúgy 145 forintot, mint 2013-ban –, összesen 40,6 milliárd forintot. (Az osztalék kifizetésére 2015. június 15-étől kerül sor.) A veszteségek korrigálására ott teszik meg a legnagyobb lépéseket, ahol a legnagyobb a veszteség. Elsősorban Ukrajnában: fiókokat zárnak be, elbocsátások is lesznek, és a kockázatosabb termékeket – például a hitelkártyákat – megszüntetik vagy szüneteltetik.

Részvényesi kérdésre válaszul Csányi elég kemény szavakkal illette az elmúlt évek állami intézkedéseit, különös tekintettel a takarékszövetkezeti integrációra és a Quaestor-törvényre. Mint mondta, nem tartja igazságosnak a Quaestor-kártalanításról hozott törvényt, mert

  • nem egyformán rendezi a különböző cégek befektetőinek a helyzetét,
  • utólag emelték fel a kártalanítási összeget,
  • és mert vannak, akik akár 10-12 éven keresztül is magasabb kamatokkal vitték haza a pénzt, és most mégis kártalanítást kapnak.

Az egész törvénynek így szerinte az az üzenete, hogy az embereket nem tanítják meg a kockázatvállalásra, illetve a becsületesek fizetnek a nem becsületesek miatt.


Nem mi rendeltük a muzsikát, de mi fizetünk érte

– jegyezte meg, majd pontosította is: becsléseik szerint 57 milliárd forintba kerül a banknak ez az ügy. Ráadásul szerinte ez végső soron az alacsonyabb kamatokon vagy a magasabb költségeken keresztül a banki ügyfeleken is negatívan csapódik majd le.

Arról, hogy ez mennyiben megy szembe a kormány, az Erste Bank és az EBRD év elején aláírt megállapodásával – amelynek részeként a bankadó jövőre csökkenne, pluszterheket pedig már nem tennének a bankokra –, Csányi azt mondta: nem ismeri a megállapodás részleteit. De reméli, hogy a Quaestor-kártalanítás bankokra jutó összegét az állam majd visszatéríti, és nem az derül ki, hogy „a szó elszáll, az írás meg semmit sem ér”.


Tavaly is a bankok fizettek

A további igazságtalanságok között a takarékszövetkezeti integrációval kapcsolatos ügyeket említette. Mint mondta, tavaly is az történt, hogy a takarékszövetkezeti integrációnak juttatott 135 milliárd forintnyi állami pénzből semmit nem költöttek a szektor rendbetételére, hanem az összes kártalanítás terhét az OBA-n keresztül a bankszektorra nyomták. Ráadásul azóta egy olyan törvény is született, amelynek értelmében a 135 milliárd forint hozama szétosztható az integráció tagjai között, ami Csányi szerint magyarul azt jelenti, hogy


a 135 milliárd forintnak megkezdődött az ellopása.

Egy odaszúrás Lázárnak is

Csányi a vele hagyományosan rossz kapcsolatban lévő Lázár Jánosnak is üzent. Az európai uniós források felfüggesztésével kapcsolatban ugyanis azt mondta, nem ismeri a részleteket, de nem tartja megnyugtatónak, hogy


olyan ember dönt több ezer milliárd forint sorsáról, aki egy kisváros gazdálkodását sem tudta rendben tartani.

(A Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban Hódmezővásárhely polgármestere volt.)

A VS.hu kérdésére, hogy személyesen hogyan érintette Csányit, hogy az általa is jól ismert Tarsoly Csabáról kiderült, hogy csaló, a bankelnök azt mondta, a Tarsoly nem az ő választására került be az MLSZ-be, őt a profi klubok jelölték. Fociügyekben szerinte normálisan nyilatkozott, de egyébként „a Quaestort mindig körüllengte a gyanú, hogy rendben mennek-e a dolgok, vagy nem”.