Családok sokasága bukhat bele a csokba a legújabb szabályok miatt

Fotó: MTI / Bugány János

-

A lakáspolitikusok szerint olyan vidéki településekre kényszerülnek az eleve szegényebbek, ahol végképp ellehetetlenül a megélhetésük. A Habitat for Humanity Magyarország arra figyelmeztet, hogy az előírások eltörlésével rossz minőségű, energiapazarló otthonok épülnek, amelyeken csak a kivitelezők gazdagodnak meg, az építtetőknek idővel még az ingatlan fenntartására sem futja majd.


A nemzetközi szervezet magyarországi tagja károsnak tartja, hogy a családi otthonteremtési kedvezmény (csok) a magasabb jövedelműeknek kedvez, miközben a legrosszabb helyzetben lévő családokat kizárja a támogatásból. A Habitat kifogásolja, hogy a kizárólag az új lakások építésére vonatkozó jelentős áfacsökkentést, valamint a csok módosítását nyilvános vita és szakmai egyeztetés nélkül vezették be.

Mindkét intézkedés a lakástulajdon-szerzést ösztönzi, miközben Magyarországon már most is az egyik legmagasabb a lakástulajdon aránya Európában. A szervezet szerint éppen azért drága és kevés a bérlakás a piacon, mert elsöprő a tulajdonban lévő ingatlanok aránya, ezért nincs elég megfizethető lakhatási lehetőség azok számára, akiknek nem elég magas a jövedelmük vagy vagyonuk a saját lakás vásárlásához vagy a bérléséhez.


Elfogadhatatlan és indokolatlan, hogy a csokból olyan szegényebb társadalmi csoportok is ki vannak zárva, amelyek adott esetben akár rendelkezhetnek is a saját lakás vásárlásához szükséges önerővel.

A csok szabályozása ugyanis minimum 180 napos társadalombiztosítási jogviszonyt szab feltételül, míg a legmagasabb, három gyerek után járó 10 + 10 milliós támogatás megszerzéséhez már kétéves biztosítotti viszonyt írnak elő, a közmunkásokat pedig egyelőre kizárják a támogatásból. Közben a saját lakással már rendelkezők a csokot felhasználva akár régi ingatlanukat is megtarthatják (elég, ha az újba jelentkeznek be), felső jövedelmi vagy vagyoni korlát pedig nincs a támogatásban. Vagyis az állami támogatás akár luxusingatlanok építésére is felhasználható – figyelmeztet a Habitat.


Növeli a területi egyenlőtlenségeket

A munkalehetőségben gazdag településeken az ingatlanárak is magasak, ezért a támogatás arra ösztönzi a feltételeknek még megfelelő, de kevesebb spórolt pénzzel rendelkező háztartásokat, hogy olyan vidékre költözzenek, ahol olcsóbbak az ingatlanok. Ezeken a területeken viszont jellemzően kevesebb a munkalehetőség, és rosszabb a közlekedés is.

A Habitat szerint a hátrányos helyzetű térségekben az ingatlanvásárlás ösztönzése csak akkor indokolt, ha az adott területen a munkalehetőségek is bővülnek.


A munkalehetőségek hiánya pedig ahhoz vezethet, hogy számos háztartás az új, a törvény szerint minimum 90 négyzetméteres otthona fenntartását sem tudja jövedelméből kigazdálkodni

– mondja Szekér András, a Habitat igazgatója. Ráadásul az új építésű ingatlanok 300 négyzetméterig nem engedélykötelesek, illetve a csokkal támogatott lakásoknál eltörölték az energiahatékonysági feltételt, így elszaporodhatnak a rossz minőségű és energiapazarló épületek.

A Habitat for Humanity Magyarország szerint egy felelős állami lakáspolitikának a lakhatási szegénység felszámolására kellene koncentrálnia, nem pedig arra, hogy a magasabb jövedelműek nagyobb vagy újabb saját tulajdonú lakását támogassa.

Ezért a Habitat azt javasolja, hogy az áfacsökkentéssel inkább a szociális lakhatási lehetőségek bővítését támogassák, például alacsony lakbérű, szociális alapon kiadott, energiahatékony bérlakások építését. A szervezet szerint több pénz kellene a megfizethető bérlakások létesítésére, a lakásfenntartási támogatásra, az üres lakások hasznosítására.