Család, csőd, csapda – megint a hitelesekről szólt a hét

Fotó: MTI / Tréba Ákos

-

A KDNP uralta a híreket a héten: beterjesztették a családi csődvédelemről szóló javaslatot, és ma már azt mondják, szerintük is túlzottan szigorúra sikeredett a vasárnapi zárva tartásról szóló szabályozás. Megbírságoltak pár bankot és multit, könnyebb lehet viszont a háziorvosoknak, ha a polgármesterek is úgy akarják. Ez történt a héten a gazdaságban.


Megvan a véleményük a budapestieknek a boltok kötelező zárva tartásáról. Két hónappal a tiltás bevezetése után kérdeztük őket, bevásárlóközpontban, piacon és kisboltban, és egyöntetű volt a vélemény: az intézkedés szétbarmolt hétvégéket, macerát és tömeget hozott, családi pihenésre sem ettől jutott több idő, és a kisboltok sem lettek ezzel népszerűbbek.



Rendszeresen járok misére. Isten minden bizonnyal másképp rendelte volna a boltzárat, mert ez mindenkinek rossz, ő pedig jót akar.

Nemcsak Isten, maga az ötletgazda, a KDNP is másképp rendelkezett volna. A párt frakcióvezetője legalábbis most már ezt mondja. Harrach Péter egy pénteki interjúban jelezte, hogy ők sem ilyen vasárnapot képzeltek, eredeti javaslatuk ennél enyhébb volt.


Kinek kellhet a családi csődvédelem?

A kisebbik kormánypárt mindenesetre újabb javaslatot terjesztett a képviselők elé a parlamentben, ezúttal a családi csődvédelem sokéves ötletét melegítette fel. A koncepció lényege, hogy fejenként és havonta 28 ezer 500 forintot költhetnek el szabadon azok a családok, amelyek arra adják a fejüket, hogy csődvédelmet kérnek, és az összes többi jövedelmük és vagyonuk kezelését gyakorlatilag átengedik egy, az állam által kijelölt vagyonfelügyelőnek. Elsősorban azoknak érdemes ezen elgondolkozniuk, akiket szeptember 16-ától ismét az a veszély fenyeget, hogy kilakoltathatják őket.

Aki nincs ennyire rossz helyzetben, de még évekig tartozik a banknak, annak sem árt most résen lennie. A most szokatlanul alacsony hitelkamatok miatt mindenkire nagy veszély leselkedik, aki nem méri fel a hosszú távú kamatkockázatokat. Adtunk pár tippet, hogy mit érdemes ebben a helyzetben figyelni és tenni.

Úgy tűnik, a bankoknak is jobban oda kellett volna figyelniük az elmúlt hetekben, többen ugyanis megcsúsztak a devizahiteles elszámolási értesítők kiküldésével, amiért a jegybank 7,5 millió forintra büntette őket. A pénzügyi intézményeknek a deviza alapú kölcsönöknél 2015. március 1-je és április 30-a között kellett postára adniuk az elszámolást. Kivéve azokat az intézményeket, amelyeknél a bírósági eljárás még nem ért véget március 1-jén.



Még mindig brókerügy

Szorítja a határidő a Hungária Értékpapír Zrt. ügyfeleit is: péntektől kezdődően egy éven keresztül nyújthatják be kártalanítási kérelmüket a Befektető-védelmi Alaphoz (Beva). Maximum 6 millió forintban reménykedhetnek, rájuk ugyanis nem hoztak külön törvényt, mint a quaestorosokra.

Az ügyben egyébként rendőrségi nyomozás is folyik, három ember előzetes letartóztatásban, egy gyanúsított házi őrizetben van, egy pedig lakhelyelhagyási tilalom hatálya alatt áll. M. Ádámot, a Hungária Értékpapír Zrt. operatív igazgatóját pedig május 21-én helyezték előzetes letartóztatásba. Az indoklás szerint a károsult ügyfelek diszkontkincstárjegy, illetve állampapír vásárlására adtak megbízást a Hungáriának, a cég azonban vagy eleget sem tett a megbízásoknak, vagy a Hungária cégcsoport tagjai által kibocsátott kötvényekkel pótolta a papírokat.

A Magyar Nemzeti Bank is vizsgálódik, a személyes felelősséget keresi a brókerbotrányokban. Windisch László, MNB-alelnök a Figyelőnek adott interjúban azt mondta, szerinte a Quaestor-vezér, Tarsoly Csaba esete elég egyértelmű. Az ő üzleti jó hírnevét már aligha lehet helyreállítani, ezért a hazai pénzügyi piacon a Quaestor tulajdonosának befellegzett.

Akárcsak annak a román állampolgárnak, aki az óbudai lakótelepen engedély nélkül alakított ki és működtetett egy tetováló szalont. Az adóhivatal pénzügyőrei előbb tetováltattak, aztán büntettek, 200 ezer forintra.


A multik sem úszták meg szárazon

Fizethet az Auchan Magyarország Kft. és a Telenor Magyarország Zrt. is. Előbbit a Gazdasági Versenyhivatal büntette meg 56 millió forintra, mert összehasonlításokat tartalmazó reklámjaiban nem tárgyilagosan tüntette fel az árkülönbségeket, utóbbit pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság kaszálta el 250 millió forintra. A szolgáltató ugyanis jogsértő módon, egyoldalúan módosította az egyéni előfizetői szerződéseket. Az már az előfizetőknek rossz hír, hogy egy felmérés szerint Magyarországon roppant drágán adják a mobilnetet. Ugyanannyi pénzét idehaza jóval kevesebb szolgáltatást kapunk, mint Európa számos országában: a felmérésben a finnek és a baltiak végeztek az élen.

Nyert a héten Orbán Viktor vejének a cége, az Elios Innovatív Energetikai Zrt.: Cegléd közvilágításának a felújítását is Tiborcz István érdekeltsége végezheti. A keszthelyi kikötő üzemeltetése valószínűleg már nem ilyen jó biznisz: a Magyar Narancs vette észre, hogy a szintén Tiborcz tulajdonában álló Green Investment & Solution március 25-e óta már nem tulajdonosa a keszthelyi kikötőt üzemeltető cégnek, és több kikötői ingatlannak.

Szlovák lapértesülések szerint a lengyelek vagy a szlovákok elhappolhatják Magyarország elől az indiai Tata autógyárat. Márciusban még arról szóltak a hírek, hogy négy visegrádi ország van versenyben, itthon Debrecent, illetve Szombathelyet emlegették lehetséges helyszínként. Előfordulhat viszont, hogy a Jaguár Magyarországra jön, lapértesülés szerint az indiai Tata-csoport tulajdonában lévő cég Magyarország mellett Lengyelországot, Csehországot és Szlovákiát is vizsgálja lehetséges befektetési célpontként.

A héten az is kiderült, hogy hétszeres különbség van a bérekben, a dolgozók háromnegyedének pedig világszerte egyáltalán nincs szerződése. Az Arcadomnak volt ugyan szerződése az alvállalkozóival, hárman közülük mégis feljelentették Demján Sándor milliárdos nagyvállalkozó cégét. Mégpedig csalás miatt, mert állítólag nem fizették ki őket. A vállalkozók 17 milliárd forintot követelnek Demjánon.


háziorvos, orvosi rendelő


Hála, pénz, orvosok

A héten háziorvosokat és polgármestereket kérdeztünk még arról, mit gondolnak a jövő évi adócsomag azon eleméről, amely szerint az önkormányzatok elengedhetik a háziorvosoknak az iparűzési adót. A javaslat, amelyről most tárgyal a parlament, nem aratott osztatlan sikert a lapunknak nyilatkozó háziorvosok és polgármesterek körében, a legnagyobb problémának ugyanis nem ezt tartják. Sokkal komolyabb gondot okoz a háziorvosok hiánya az ország számos pontján, ezen pedig az iparűzési adó elengedése aligha tud segíteni.

Mint ahogy gyenge kísérlet volt az egész magyar egészségügyet évtizedek óta átható hálapénz rendezésére tett próbálkozás, amely végül úgy bukott meg, hogy nem is szavaztak róla. Egyelőre ugyanis mégsem enyhítenek a büntető-törvénykönyv hálapénzre vonatkozó részén, és a szakma szerint ezt helyesen is teszik.