Csak semmi pánik

Szántó Zoltán

a Turizmus Online főszerkesztője

Arra sokan számítottak, hogy a szállodáktól sok vendéget visznek el a magánlakásokat és szobákat kiadók, de a probléma ennél bonyolultabb.


Természetesen Magyarországon is egyre népszerűbbek és mind nagyobb teret nyernek a szálláskiadások terén a külföldi vagy éppen magyar kedvezményezésű startup cégek, amelyek szállásfoglaló oldalakat működtetnek, mint az Airbnb, a Szallas.hu és sorolhatnánk.A szállodaiparban, azaz a klasszikusnak mondható vendégfogadás területén sokan arra számítottak, hogy az Airbnb vendégeket visz el – de az adatok éppen az ellenkezőjét bizonyítják, bár ez más tényezőktől is függ.

A magánlakások kiadásának azonban számos előnye és hátránya is van. Az egyik a nem teljesen tisztázott, illetve változó jogi környezet az adózás terén. Noha például az Airbnb világosan jelzi a lakáskiadó kötelességeit, a hirtelen megjelenő kisebb vállalkozások, illetve maguk a lakáskiadók sincsenek tisztában azzal, milyen járulékokat kell befizetniük, milyen kötelezettségeik vannak – vagy mindez nem is érdekli őket, a cél a gyors haszonmaximalizálás. Ám az utóbbi időben a NAV is egyre élénkebben figyel a szektorra, és egyfelől igyekszik a lakáskiadókat megadóztatni, illetve ennek elmaradása esetén büntetni. A lakáskiadók sokkal nehezebben bújhatnak (majd) ki a szabályozás, az adózás alól, hiszen a lakás ott van, nem mozog, mint egy közösségi autó.

A magánlakások kiadása nem pusztán azért vált népszerűbbé, mert olcsóbbak, mint a szállodák, hanem mert könnyű kereseti lehetőséget is biztosítanak – egy szoba, lakás, ha pár napra adják ki, s havonta többször, jóval többet hozhat a konyhára, mint ha hosszú távon adják ki albérletbe. Ezt nemcsak a lakástulajdonosok ismerik fel, de azok a magánszemélyek vagy befektetők is, akik éppen amiatt vásárolnak lakásokat – elsősorban Budapest V., VI. és VII. kerületében, de például már a VIII.-ban is –, mert megnőtt a „buliturizmus”, amely Pest egyik turisztikai védjegyévé vált alig egy évtized alatt. A fapadosokkal érkező fiatalok azonban kevesebbet költenek átlagban, mint akik hotelekben szállnak meg, olcsóbban étkeznek és isznak, de a szálloda- és vendéglátóipart önmagában ez nem rendítette meg, a Budapest Airport forgalmának növekedése számukra is lehetőséget teremt.

Jellemzően nagyvárosi turizmusról van szó, és a vízfejűség Magyarországon is megtapasztalható, tehát a közösségi szállásfoglalás túlnyomó része (becslések szerint 80 százaléka) Budapestre koncentrálódik. A műfaj vidéken sem ismeretlen, ám ott jellemzően a wellness-szállodák, illetve a falusi turizmus formái dominálnak, azaz nem a magánlakások, szobák kiadása.

Az európai nagyvárosok példái azonban azt mutatják, hogy a helyi közösségeket, az adott társasházak lakóit nagyon is érintik a jövő-menő turisták. Barcelonában maguk a lakók követelték sikeresen, hogy tiltsák meg az effajta lakáskiadást. Kérdés, hogy Budapest belvárosának lakói mit és meddig tűrnek el, kezdve a hangoskodástól odáig, hogy az albérleti díjak is az égbe szöktek. Nem beszélve a lakásárakról. Lehet, hogy ennek örül a szomszéd – de csak akkor, ha eleve el akar költözni.

Megtörténhet, hogy egy-egy társasháznak szinte egész emelete vagy akár majdnem az egésze olyan befektető kezébe kerül, aki kiadja a lakásokat. Még ha adózik is, felmerül az ellenőrzés kérdése, ami a szállodák esetében jól szabályozott – bár kétségtelen, hogy lehet olyan alacsonyabb kategóriás hoteleket vagy hosteleket is találni, amelyek ugyan hivatalosan működnek, a szolgáltatási színvonal azonban kritikán aluli. Vagyis a lakáskiadó érdeke, hogy jó állapotban tartsa és úgy is adja ki a szobákat.

Emiatt a közösségi oldalakat működtető startup cégek olyan megoldásokat fejlesztenek ki, amelyek a kétirányú visszajelzést szorgalmazzák, azaz nemcsak a vendég értékeli a lakást vagy szobát, hanem a kiadó is a vendéget. Az alacsony osztályzatokat kapó lakás így hátrább kerül a rendszerben, bárki elolvashatja a róla szóló negatív értékelést, s az a vendég sem fog tudni szobát foglalni, aki szétbulizza a lakást.

Ebben a rendszerben a mobilalkalmazásokat fejlesztő startup cégeknek is megvan a maguk helye, sőt. A hagyományos prospektusokat, térképeket, útikönyveket válthatják ki azok az applikációk, amelyek az adott településről, városrészről, egy-egy épületről, egykor ott élt híres személyekről nyújtanak friss információkat a turistáknak. Ilyen pozitív példa a Pocket Guide. E téren fontos lehet az önkormányzatok megrendelői szerepe, és ha első körben a városnak beruháznia is kell, a turizmuson, az idegenforgalmi adón keresztül ez többszörösen megtérülhet.


Kiadná-e lakását rövid távra turistáknak?


Igen
Nem

SZAVAZAT UTÁN