Csak nehogy ránk omoljon ez a sok építkezés

Fotó: MTI / Bugány János

-

Ömlik a pénz a Nemzeti Stadionfejlesztési Programba és az otthonteremtési támogatásra. Közgazdászok eladósodással fenyegetnek, a Költségvetési Tanács elnöke pedig azt mondta, ideje lenne végre a saját teljesítményünkből növekedni. Jutott a hétre több beruházás, még alacsonyabb jegybanki alapkamat és még több online pénztárgép. Heti gazdasági összefoglaló.


2016 a stadionok éve lesz Magyarországon, összeadtuk, hogy mennyit költ az állam a Nemzeti Stadionfejlesztési Programban és azon túl. Az összeg meghaladja a 86 milliárd forintot, de ez még korántsem a végösszeg, egyrészt, mert a támogatások folyton változnak, másrészt nincs benne a Puskás Ferenc Stadion bontása és felújítása. Azt megtudtuk, hogy az állam eddig 12,5 milliárd forintot utalt el, és a tervezett 26 stadionból 8 még idén elkészül.

Hosszú távon nemcsak a stadionépítés, hanem az otthonteremtési támogatás is eladósodással fenyegethet, legalábbis a VS.hu-nak nyilatkozó közgazdászok és lakáspolitikai szakértők szerint. A szaktárca ugyanakkor elhárította az aggodalmakat, Áder János köztársasági elnök pedig megfontolásra visszaküldte az Országgyűlésnek a nemzeti otthonteremtési közösségekről szóló törvényt.

Ez nem szegi kedvét az autóversenyző Baumgartner Zsolt édesapjának, aki egy másik üzletemberrel együtt az ingatlanfejlesztésben lát fantáziát: 200 milliót fizetnének azért, hogy megváltozzon a budai hegyek tőszomszédságában egy 31,7 hektáros telek beépíthetősége. A hatalmas birtokon nyolc luxustanyát alakítanának ki, csakhogy a terveket megfúrták.

Nagy állami beruházás készül a Nyugatinál is, a tervek szerint felújítják a pályaudvart és az oda vezető vasúti infrastruktúrát, majd a síneket befedik. Az így létrejövő két szint felső részén újjávarázsolják a Podmaniczky utcát, ahol hatalmas parkot hoznak létre csónakázótóval, telepítenek négyezer fát, létesítve így egy hatalmas közösségi teret, valamint építenek öt, egymással összeköthető, kulturális célra használható fedett létesítményt, ahol például egy tudományos technikai tárlatot is kialakítanak, egyfajta csodák palotáját. A Népszabadság szerint minderre 215 milliárd forintot szán a kormány.


Ki adja a számlát?

Az már eldőlt, hogy jövő péntektől egy állami cég jogosult a szemétszállítási díj beszedésére, az önkormányzatok egy része, például Budaörs és Gödöllő azonban megtagadta, hogy átírja a számlákat. A polgármesterek azt mondják, puszira nem adnak benzint a kukásautókba. A minisztérium a vita hevében is állítja, hogy a fogyasztót nem érheti hátrány. Az önkormányzatok viszont a végrehajtási rendeletet hiányolják.

Szeptembertől kell online kasszát használniuk az autó- és motorkerékpár-javítással, -karbantartással, -alkatrésszel kereskedő cégeknek, a plasztikai sebészeknek, a diszkóknak, a ruhatisztítóknak és a testedzési szolgáltatásokat nyújtóknak. Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter kedden jelentette be, hogy a kormány két ütemben bővíti azok körét, akiknek kötelező az adóhatósághoz bekötött pénztárgépek használata. Ez azt jelenti, hogy 2017-ben a pénzváltók számára is kötelezővé teszik ezt. Az Opten úgy számol, hogy 14 ezer céget érint az online kasszák kiterjesztése, és a szürke zónában tevékenykedő cégek egy része valószínűleg a feketegazdaságba menekül az online kasszák elől.



Jelenlegi ismereteink alapján vakmerőség lenne fogadást kötni arra, hogy meddig maradnak zárva a boltok vasárnap, bár a Népszabadság szerint elgondolkoztak a jelenlegi szabályozás feloldásán, a Kormányzati Tájékoztatási Központ tagad.


Kiderült viszont, hogy harmadával kevesebb élelmiszert veszünk, mint a rendszerváltáskor. Húsból és húsfélékből 27, tejből, tejtermékből 22, míg tojásból 41,3 százalékkal fogyasztanak kevesebbet a magyar háztartások, mint negyedszázada, míg a gabonatermékek fogyasztása 21,6 százalékkal esett, mindeközben az 1989-es 3496-ról 2013-ra 2921 kilokalóriára csökkent a napi átlagos fogyasztás. Közben az Eurostat felmérése szerint Magyarországon évente kétmillió tonna élelmiszer kerül a szemétbe.


Még több ember kell a szalagok mellé

A héten több olyan új beruházást is bejelentettek, amelyek új munkahelyeket teremtenek. Az egyik ilyen a Samsung gödi építkezése, akkumulátorgyár lesz a Pest megyei településen. Két kínai autóipari beszállító vállalat összesen 30 millió euró beruházást hoz Magyarországra, 600 új munkahelyet teremt a Dunántúlon, és sokmilliárdos fejlesztésre készül a Mercedes is: a már meglévő üzemcsarnok mellé egy karosszériaüzemet is építenek a németek. Közben gőzerővel épül a harmadik, magyarországi IKEA épülete is, a soroksári áruházba 230 embert vesznek fel, jelentkezni a cég honlapján lehet.


A Magyar Nemzeti Bank szakértői a héten úgy számoltak, hogy idén és jövőre 3 százalék körüli lehet a gazdasági növekedés. Mindeközben Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke nem mulasztotta el a közrádióban elmondani, hogy jelenleg nem saját teljesítményből növekszünk, szerinte Magyarországnak előbb-utóbb saját lábán kell állnia. Kijelentette, ha marad is 2020 után uniós forrás, az más struktúrájú, más nagyságrendű támogatás lesz.


Jó lenne egyszer azt mondani, hogy nem az a 1,5-2 százalék hozza a GDP többletét, hanem a saját teljesítmény

– fogalmazott. Az mindenesetre nem jó hír, hogy Brüsszel a főváros várakozásaival ellentétben legfeljebb részben fogja finanszírozni a 3-as metró felújítását - tudta meg a VS.


Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója egy háttérbeszélgetésen arról beszélt, hogy az inflációs cél elérése 2018 első felére tolódik. A jegybank alaposan meglepte a piacot azzal is, hogy most kezdte el a kamatcsökkentési ciklust, már csak 1,2 százalék az alapkamat. A hír hatására valamelyest gyengült a forint.



Az európai piacok közös tőzsdeindexének utazási és szabadidős mutatója is rövid időn belül nagyot esett a brüsszeli merényletsorozat után. Jelentősen gyengült az euró és a brit font is a dollárhoz képest. A forint és a magyar tőzsde viszont rezzenéstelenül vészelte át a történteket. A Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság arról tájékoztatta a VS-t, hogy a robbantások következményeként nemcsak megdrágulhatnak, hanem le is lassulhatnak a tranzakciók, azaz több biztonsági intézkedéssel, körültekintőbb szerződéskötéssel kell számolni. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke elsősorban a vendéglátásban és a turizmusban számít visszaesésre.

Továbbra is rájár a rúd az autógyárakra:

  • a Volkswagen és a Porsche 800 ezer autót hív vissza, a pedálokkal van gond.
  • az Audinál és három másik autóipari beszállítónál sztrájkközeli helyzet alakult ki a nem megfelelő bérjuttatások miatt, már ötezren csatlakoztak a tervezett munkabeszüntetéshez.
Legalább a Volán-sofőrök sztrájkja elmarad, a minisztérium átlagosan 3 százalékos béremelést ígért a közlekedési cégek dolgozóinak.

Ami az egyéb cégügyeket illeti:
  • a West Hungária Bau nyerte meg azt a közbeszerzési eljárást, amelyet aRadioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft. írt ki a Bátaapátiban épülő nukleáris hulladéklerakó további építésére. Az építőipari cég tavaly azzal is felhívta magára a figyelmet, hogy éppen a kormányfő vejének, Tiborcz Istvánnak a részét vásárolta ki egy vállalkozásból.
  • Veszprémben dínópark épül. Az építési munkákat egy helyi cég nyerte el, csaknem 46 millió forintért.
  • 500 millió dollárért eladó a Plaboy-birodalom, már több vevő is jelentkezett. A Playboy-nyuszi a világ egyik legismertebb márkája, hasonlóképpen ismert maga az alapító, a selyemköntöst kedvelő és pipázó Hugh Hefner.

Jutott a hétre krimi is:
  • 165 millió forint értékű adózatlan cigarettát és dohányt foglaltak le a Nemzeti Adó- és Vámhivatal pénzügyi nyomozói egy debreceni orgazdától.
  • a jegybank 700 millió forint piacfelügyeleti bírságot szabott ki egy seychelle-i és egy panamai befektetési szolgáltatóra, mert engedély nélkül végezték tevékenységüket Magyarországon.
  • hibás kommunikáció miatt büntették a Budapest Bankot.
  • a Magyar Nemzet úgy értesült, hogy első fokon, nem jogerősen házi őrizetre változtatta a Buda-Cash brókerház alapítójának előzetes letartóztatását a Budai Központi Kerületi Bíróság. A Buda-Cash-t 1995-ben alapító Pintér Zoltánt tavaly októberben, a brókercég botrányának kirobbanása után hét és fél hónappal, csalás gyanújával vette őrizetbe a Készenléti Rendőrség Nemzeti Nyomozó Iroda.