Csak megrovást kapott Gergényi a 2006-os túlkapásokért

Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd

-

Erre mondják, hogy sok hűhó semmiért: kilenc évvel a 2006 őszi események után két rendőrtisztet – egyikük Gergényi Péter volt budapesti főkapitány – megrovásban részesített a Fővárosi Törvényszék. A többi vádlott esetében megszüntették az eljárást.


A lehető legenyhébb szankcióban, megrovásban részesítette a 2006 őszi eseményekkel összefüggésben Gergényi Péter volt budapesti főkapitányt a Fővárosi Törvényszék katonai tanácsa csütörtökön. Gergényit – és tucatnyi más rendőrtisztet – mulasztással elkövetett katonai bűncselekményekkel (elöljárói intézkedés elmulasztása) vádolta meg az ügyészség a tévészékház 2006. szeptember 18-i ostrománál és az azt követő napokban, illetve október 23-án a főváros utcáin történtekkel kapcsolatban.

A volt budapesti főkapitány mellett a negyedrendű vádlott, a tévészékház ostrománál a rendőri erők helyszínparancsnoka, Mittó Gábor rendőr alezredes kapott megrovást. Tizenkét további megvádolt rendőrtiszt, köztük az elsőrendű vádlott, Bene László volt országos főkapitány esetében a bíróság megszüntette az eljárást, részben bűncselekmény, részben bizonyítottság hiányára hivatkozva.

A vádlottak zömmel tagadták bűnösségüket. A büntetőper két éve kezdődött, több mint száz tárgyalást tartottak, többek közt tanúként hallgatták meg Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnököt is. Az ügyész vádbeszédében jobbára felfüggesztett szabadságvesztést, a védők felmentést kértek. A kihirdetett elsőfokú ítélet nem jogerős, az ügyész súlyosbításért, Gergényi és Mittó felmentésért fellebbezett.


Gergényi Péter az ítélethirdetésen


2006 forró ősze

Kilenc éve, 2006. október 17-én szivárogtatták ki a sajtónak Gyurcsány Ferenc akkori miniszterelnök elhíresült balatonőszödi beszédét (ma már nagyjából tudható, hogy fideszes politikusoktól került a sajtóhoz a hangfelvétel, de hogy eredetileg kitől származott, még mindig rejtély). Ebben a volt kormányfő – helyenként trágár kifejezésekkel tűzdelve – elismerte, hogy a választások előtt hazudtak, és csak úgy csináltak, mintha kormányoznának.

Még aznap este kormányellenes tüntetés kezdődött a budapesti Kossuth téren, amely másnap a Szabadság téren erőszakba torkollt. Tüntetők egy csoportja petíciót akart beolvastatni a köztévében, és amikor nem teljesítették a követelésüket, erőszakkal próbálták elfoglalni az épületet. A helyszínre vezényelt rendőrök kevesen voltak, és kiképzésük, felszerelésük sem volt megfelelő; egy idő után az életüket féltve – még riasztólövés is eldördült – feladták a székházat. A zavargások még két éjszaka tartottak Budapest utcáin. Sok embert vittek be a rendőrök véletlenszerűen, utólag nem bizonyítható, egy kaptafára készült gyanúsításokkal.

Egy hónapnyi viszonylagos nyugalom után október 23-án fajultak el a dolgok. Hajnalban a rendőrség kiürítette a Kossuth teret, ahol tüntetők táboroztak. A demonstrálók délután megpróbáltak visszatérni, és összecsaptak a rendőrökkel. Az erőszakos tüntetőket kiszorították az Alkotmány utcából, de rátolták a Fidesz megemlékezésére, amely az Astoriánál zajlott. A tömegoszlatás során különösen súlyos jogsértések történtek: gumilövedékkel lőttek szinte bárkire, és sokakat megvertek a rendőrök, akiket később nem lehetett beazonosítani, mert símaszkot viseltek, és nem volt azonosító számuk.