Csak lassan tisztul a kép Paks-ügyben

Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd / MTI/Koszticsák Szilárd

-

Az Európai Bizottság energiaügyi szóvivője megerősítette: nem Paks 2 építésével van gondjuk, csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkoztak. Az ellenzéki pártok újból felszólították a kormányt, hogy hozza nyilvánosságra az atomerőmű szerződéseit.


A Financial Times csütörtök esti jelentése szerint az Európai Unió blokkolta Magyarország 12 milliárd eurós atomenergetikai megállapodását Oroszországgal. Mint írták, az Euratom előző héten elutasító döntést hozott az ügyben; azt kifogásolta, hogy Magyarország kizárólag Oroszországtól importált volna nukleáris üzemanyagot.


A döntést jóváhagyta az Európai Bizottság (EB), ezt Navracsics Tibor, az EB magyar tagja is megerősítette az Indexnek. A politikus azt is hozzátette, hogy a bizottság megkérdezte a magyar kormányt, hogy nyilvánosságra hozhatják-e a jelentést, de a válaszra rendelkezésre álló idő még nem telt le, most pedig ki is szivárgott a lényeg.

Péntek reggel előbb Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt arról a közrádióban, hogy mindenki számára megnyugtató megoldás készül a fűtőanyagügyben, később Kovács Zoltán kormányszóvivő olvasott fel egy nyilatkozatot. Utóbbi szerint a Financial Times információi hamisak, mert szó sincs blokkolásról, viszont „intenzív tárgyalások” folynak az ügyben.

Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság testület energiaügyekért felelős szóvivője az MTI kérdésére megerősítette, Brüsszel nem blokkolja a paksi atomerőmű bővítését, az építkezést, az Európai Bizottság csak a fűtőanyag beszerzésére vonatkozó szerződéssel foglalkozott.

A szóvivő sajtótájékoztatóján közölte, hogy a brüsszeli testület március 2-án foglalkozott a kérdéssel, ám egyelőre csak „nagyon-nagyon korlátozott mértékben” tudják kommentálni az ügyet, mert a döntés alapjául szolgáló dokumentumok bizalmasak. Azonban hozzátette, Magyarország értesítette a bizottságot arról, hogy hozzájárul a döntés minősítésének feloldásához, így a bizottság hamarosan a lehető legrészletesebb tájékoztatást fogja adni a kérdésben.

A kormány még a nap folyamán cáfolta, hogy feloldaná a dokumentumok titkosítását. „Természetesen ez nem jelenti azt, hogy a paksi beruházásról szóló magyar-orosz kormányközi megállapodás alapján 2014. december 9-én megkötött megvalósítási megállapodások – közöttük az üzemanyag-szerződés – minősített jellege megváltozna. Az azokban foglalt adatok továbbra is titkosítottak maradnak” – tette egyértelművé a Miniszterelnökség a hvg.hu megkeresésére. A tárca sajtóirodája közölte, Itkonen megjegyzése egyetlen dologra vonatkozik:


a magyar kormány hozzájárulását adta az Európai Bizottságnak, hogy a 2015. március 2-én meghozott döntését „a lehető legszélesebb mértékben nyilvánosságra hozhassa”, de a szerződések nem kerülhetnek nyilvánosságra.


A bizottsági szóvivő egyelőre csak annyit árult el, hogy a bizottság az Euratom-szerződés 53. pontja szerint, jogi kötelezettségének eleget téve járt el. A szerződésnek ez a passzusa azt rögzíti, hogy a kérdésben döntő Euratom Ellátási Ügynökség az Európai Bizottság ellenőrzése alatt áll, és a brüsszeli testületnek vétójoga van a döntései fölött. Emellett arról is rendelkezik, hogy az érintett felek a bizottságnál fellebbezhetnek az ügynökség döntései ellen, a bizottságnak egy hónapon belül kell döntenie.

A szóvivő rámutatott, hogy a bizottság tudomása szerint a magyar hatóságok továbbra is kapcsolatban állnak, egyeztetnek az ügynökséggel, valamint a tagállamoknak több lehetőségük is van, megtámadhatják a döntést, vagy újratárgyalhatják a kifogásolt megállapodást.



PM

Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarországért EP-képviselője pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatóján közölte: információi szerint az EU azért „vétózta meg” a paksi bővítésről szóló szerződést, mert abban nem biztosított a fűtőanyagok alternatív úton való beszerzése.

Kijelentette: „a vétó” egyelőre nem a bővítésnek, hanem a kormány „titkosítási mániára” épülő politikájának a bukását jelenti. Az EU mostani kifogására ugyanis megoldást jelenthet az aktuális finn példa átvétele, vagyis az, ha – egy kezdeti garanciális időszak után – nyílt nemzetközi tenderen döntenének a fűtőanyag beszállítójáról – tette hozzá, megjegyezve, hogy ez a döntés elsősorban nem a magyar, hanem az orosz félen múlik, hiszen a fűtőanyag-beszerzés a projekt egyik legjövedelmezőbb része.

A PM politikusa kiemelte, Brüsszel a paksi bővítéssel kapcsolatban „nem fog itt megállni”, hanem maradéktalanul érvényt szerez majd az európai uniós jognak. Ez azt jelenti, hogy több akadály is nehezíti a beruházást: az EU versenyjogi biztosa tiltott állami támogatás gyanúja, a belső piaci biztos a nemzetközi tender elmaradása miatt vizsgálódik, továbbá egy kartelleljárás is zajlik az ügyben – mondta Jávor Benedek, aki szerint ezek a vizsgálatok megalapozottak, ezért a paksi atomerőmű bővítése a jelenlegi szerződéses formában nem valósítható meg.


Együtt

Az Együtt a projekt leállítását és a szerződések nyilvánosságát várja a kormánytól.


Szelényi Zsuzsanna, a párt politikusa sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a beruházás egy hosszú távú történelmi hibát alapoz meg, pénzügyi, külpolitikai és energetikai szempontból „maga a megtestesült katasztrófa”.

A független képviselő hangsúlyozta, hogy a létesítmény bővítése legalább egymillió forintjába kerül minden magyar állampolgárnak, a kész erőmű nagyon drágán fog termelni, és a projektnek nagyon magas a korrupciós kockázata. A beruházás külpolitikai szempontból is elhibázott, mert a magyar energiaszolgáltatás nyolcvan százalékát hosszú évekig az orosz féltől teszi függővé – tette hozzá.

Az uniós vizsgálatnak még csak az elején járunk, és az EU már most problematikusnak tartja az egész projektet – emelte ki Szelényi Zsuzsanna.



DK

A Demokratikus Koalíció szintén azt kéri a kormánytól, hogy oldják fel a paksi szerződés titkosítását, illetve, hogy nevezzék meg az EB-döntés eltitkolásáért felelős személyt.


Molnár Csaba, a párt ügyvezető alelnöke, korábbi energiaügyi miniszter sajtótájékoztatóján azt mondta, bár a kormány egy hete tudott erről, mégis egy külföldi lapból kellett a választóknak megtudniuk a döntést.

Az Európai Parlament DK-s képviselője szerint Orbán Viktor nem Magyarország, hanem Oroszország érdekeit képviseli, de ebben az ügyben is „véget ért a pávatánc”.

Az EP-képviselő követelte: egyértelműen nevezzék meg azt a személyt, akinek döntése nyomán eltitkolták az egy héttel ezelőtti döntést. Azonnal nyilvánosságra kell hozni továbbá az oroszokkal kötött szerződést, szüntessék meg a 30 évre szóló titkosítást! – szólított fel.

Molnár Csaba úgy véli, hatalmas lehetőség adódott a döntéssel, hogy jelentős arcvesztés nélkül kihátráljon a kormány a Paks 2 beruházásból, amely szerinte biztos, hogy meghiúsul.


LMP

A Lehet Más a Politika társelnöke, Szél Bernadett életképtelennek és szükségtelennek tartja a paksi atomerőmű bővítési projektjét. Az ellenzéki párt szerint a beruházás európai uniós kudarca a keleti nyitás politikájának kudarcát is jelenti.


Az ellenzéki politikus hangsúlyozta, a kormány ebben a helyzetben nem „kufárkodhat”, vagyis nem azon kell gondolkodnia, hogy a projekt átalakításával, új cégek beengedésével hogyan vigye véghez azt. Felelős kormány ilyenkor teljes egészében végiggondolja a következő évtizedek energiastratégiáját – jelentette ki Szél Bernadett.



MSZP

Tóth Bertalan, az MSZP frakcióvezető-helyettese pénteken Budapesten sajtótájékoztatón úgy értékelt: a paksi bővítés uniós blokkolása bebizonyította, hogy nem lehet az Európai Unió és az emberek háta mögött piszkos paktumokat kötni az oroszokkal, „pláne nem egy olyan miniszterelnöknek, akire az ügynökmúlt árnyéka vetül, és aki a szélsőséges Jobbik támogatásával verte át ezt a bővítést a magyar Országgyűlésen”.


Szerinte a paksi beruházás blokkolása azt is jelenti, hogy nem lehet egyetlen országra, ráadásul egy háborús konfliktusban érintett országra bízni Magyarország energiabiztonságát.

Arra a kérdésre, hogy az MSZP hivatalos álláspontja-e az, amit a fővárosi szocialista vezetők megfogalmaztak, miszerint zöldenergia-fordulatra van szükség, Tóth Bertalan közölte, az MSZP álláspontja egyértelmű, ugyanaz, mint korábban, és ebben nincs ellentét a budapesti vezetés és a párt országos elnökségének álláspontja között, vagyis a most működő atomerőművi blokkok még évtizedekig biztosítják az ország energiaellátását.

Nem kell kapkodni a bővítés miatt, annak kapcsán széles társadalmi párbeszédet kell folytatni, meg kell vizsgálni, hogy szükség van-e a bővítésre egyáltalán, a folyamat végén pedig népszavazást kell kiírni – fejtette ki, megjegyezve: a legfontosabb, hogy megszűnjön a titkolózás. Hozzátette, nagyobb hangsúlyt kell fektetni a megújuló energiahordozókra.


Jobbik

A Jobbik másban látja a problémát. Szilágyi György, a Jobbik országgyűlési képviselője szerint egyelőre sok a homályos pont, azonban ha igaz, hogy az Európai Unió szervezetei amerikai vagy nyugati tőkeerős cégek érdekében blokkolják a beruházást, akkor az ékes bizonyítéka annak, hogy az EU működése semmi másról nem szól, mint hogy hatalmát kihasználva lobbizzon.