Csak a szerencsén múlik a tehetséggondozás

-

Együttműködés és pénz – „csak” ennyi hiányzik ahhoz, hogy az erdélyi, magyar nyelvű képzést nyújtó középiskolák igazán hatékonyan láthassák el feladatukat Tamási Zsolt, a marosvásárhelyi Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója szerint.


– Miként értékeli az erdélyi, magyar nyelvű oktatást nyújtó középiskolák helyzetét?

– Sajnos a mai napig a legtöbb középiskola vegyes oktatási intézményként működik Erdély-szerte – kivéve a Székelyföldön. Az elmúlt húsz évben megalakult, magyar nyelvű képzést nyújtó középiskolák a maguk nemében jól működnek, azonban sajnos elhanyagolható közöttük az aktív, a diákok érdekét szolgáló együttműködés. Bár minden évben tartunk egy közös évnyitót, de ennél sokkal többet nem is kooperálunk a tanév során.

– Milyen együttműködést tartana szükségesnek?

– Mindenek előtt a tehetséggondozás terén kellene előre lépnünk. Egy-egy iskola igyekszik jutalmazni a kiemelkedően tehetséges diákjait, de arra már nincs egységes keret, hogy a képességeiket, tudásukat miként fejlesszük tovább. A legtöbbször az segít, ha az adott diák tanárának van plusz energiája és ideje a tehetséggondozásra, akkor valami történik, amúgy könnyen elsikkadhatnak a tehetségek. Itt mindenképp szükség lenne a középiskolák kooperációjára. Emellett közös energiával kellene lebontani a fiatalokban és szüleikben a szakiskolákkal szembeni előítéletet.

– Mire gondol pontosan?

– Ma azok a fiatalok mennek szaklíceumba, akiknek ezt a szüleik kiválasztották. A szülők pedig általában szégyenként élik meg, hogy a gyermekük nem elméleti líceumba, majd onnan egyetemre megy. A szakiskolák (a magyar oktatási rendszerben ezek a szakközépiskoláknak felel meg – a szerk.) ma másodrangú intézményeknek számítanak. Át kellene venni például azt a magyarországi rendszert, hogy aki szakiskolából tanul tovább, annak bizonyos eredményeit beszámítják a felsőfokú képzésnél.

– Magyarország ma azzal szembesül, hogy a munkanélküliség mellett egyre jelentősebb a munkaerőhiány. Épp a hivatását jól ismerő szakmunkáskéz hiányzik.

– Le kell bontani nálunk azt a mentalitást, hogy csak az kerül szakiskolába, aki nem képes „komolyabb” helyre bekerülni. Pedig sokkal nagyobb szükség lenne szakmáját jól ismerő emberekre, mint egyetemi diplomákkal rendelkező munkanélküliekre. Azonban ahhoz, hogy a szakiskolák sikeresek legyenek, mindenképp jelentős fejlesztésekre van szükség. Most a műhelyekben évtizedes gépeken tanulnak a fiatalok, a laborok rosszul vagy egyáltalán nincsenek felszerelve. Így szinte lehetetlen mai, piacképes tudást átadni. Ezen a téren is lenne lehetőség együttműködésre az iskolák között, azonban elsősorban – akár anyaországi – pénzügyi támogatás kell az elavult technológiák lecserélésére.