Címlapsztori a Current Biologyban egy magyar–brit felfedezés

Fotó: BILDHUSET / Bengt Olof Olsson

-

A kutatók bebizonyították, hogy a rajban repülő galambok közül a vezetők nemcsak a leggyorsabbak, hanem navigálni is a legjobban tudnak.


A világ egyik legrangosabb biológiai folyóirata, a Current Biology november 25-én megjelent számában közölte le a Speed Determines Leadership and Leadership Determines Learning During Pigeon Flocking című, Bíró Dóra és Benjamin Pettit (Oxfordi Egyetem), valamint Vicsek Tamás egyetemi tanár és Ákos Zsuzsa PhD-hallgató (ELTE Biológiai Fizikai Tanszék, MTA-ELTE Statisztikus és Biológiai Fizika Kutatócsoport) által jegyzett publikációt.

Vicsek Tamás – májusi interjúnk a professzorral itt olvasható – kutatócsoportja évek óta foglalkozik az élőlények kollektív mozgásával és viselkedésével. Jelenlegi kutatótársaival arra keresték a választ, hogy a madárrajok esetében a csapat melyik tagja kerül a vezető, azaz a repülési irányt meghatározó egyed pozíciójába, és ott hogyan teljesít. A vizsgált rajok néha csak a fészekrakó hely körül, más esetekben – így például a migráció során – akár több ezer kilométeren át is együtt mozogva repülnek.



A most megjelent cikkben a négyfős kutatógárda a postagalambok hazatalálását vizsgálta, az adatokat az ELTE-s kutatócsoport saját fejlesztésű micro-GPS-készülékével rögzítették: a mindössze 13 grammos GPS-eszköz a madarakra erősítve másodpercenként tízszer rögzíti az állatok pozícióját. Az adatok elemzéséből kirajzolódott, hogyan születik a döntés a repülő rajban.

A kutatók a világon elsőként fedeztek fel összefüggést az egyedül hazainduló madarak sebessége és navigációs képessége között. A gyorsabban szállni tudó madarak tipikusan a raj frontvonalában haladnak, és a többiek követési hajlama eredményeként egyúttal vezető helyzetbe is kerülnek.

A vezető hely következménye az is, hogy többnyire ezek a galambok hozzák meg a repülési irányra vonatkozó döntéseket. A kutatócsoport legfontosabb következtetése szerint – amelyet a kísérletsorozat elején és végén végzett egyedüli reptetések adatai is igazoltak –


a pusztán gyorsaságuk miatt vezető helyzetbe került galambok megtanultak jobban tájékozódni, mint a csapat többi tagja.

A csapat működése során egy, a tájékozódással össze nem függő tulajdonság – a repülési sebesség – kiváltotta egy másik, immár kognitív tulajdonság, a navigációs képesség javulását.

A kapott adatok az élővilág sok más csoportosan mozgó lényére is érvényesek lehetnek. Az ELTE-s kutatócsoport az adatelemzéshez rendelkezésre álló statisztikus fizikai eszköztárral a galambok mellett más, szociálisan fejlett madarak vagy emlősök csoportos viselkedését, szociális hierarchiáját és kollektív döntéshozatali mechanizmusait is vizsgálja majd. Az adatok alapján tavaly a világon elsőként építettek kollektív mozgásra képes robotrepülőgép-rajt.

A brit–magyar kutatói együttműködés (Bíró Dóra biológus és Vicsek Tamás fizikus között) korábban is fontos eredményekre jutott: a galambrajok döntéshozatali mechanizmusát feltáró cikkük 2013-ban az Amerikai Tudományos Akadémia folyóiratában (Proceedings of the National Academy of Sciences of the United States of America, PNAS) jelent meg.