Cél, hogy az autóipar egyre inkább a kutatás-fejlesztésről szóljon

Dr. Szabó László

külgazdasági és külügyi miniszterhelyettes, államtitkár

Az a cél, hogy a hazai autóipar egyre inkább a kutatás-fejlesztésről szóljon. A diverzifikáció fontos, de a gazdaságot már most sem kizárólag az autóipar hajtja előre – mondja dr. Szabó László külgazdasági és külügyminiszter-helyettes.


Marad-e a jövőben is az autógyártás egyértelmű dominanciája a hazai iparban? Változik-e bármi a VW-botrány után?

A diverzifikáció nagyon fontos, és a gazdaságot már most sem kizárólag az autóipar hajtja előre. Az iparnak és a növekedésnek is jelentős részét adja az autógyártás, azonban most már az infokommunikációs szektorban is hasonló volumenű a növekedés, ezenkívül dinamikusan fejlődik a mezőgazdaság, az élelmiszeripar és a gyógyszeripar is.

Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy az autóipar nem bővül tovább, hiszen azt a kormányzati célkitűzést, mely szerint az ipar aránya a GDP-n belül 2020-ra a jelenlegi 22 százalékról 30 százalékra növekedjen, nem is lehetséges teljesíteni az autóipar fejlesztése nélkül.

A Nemzeti Befektetési Ügynökség (HIPA) portfóliójában már jelenleg is sok olyan autóipari projekt szerepel, amely az iparág további fejlődésére utal, vagyis az elmúlt évek dinamikája nem lassulni, hanem bővülni fog. Csak ebben az évben az ügynökség közel 35 járműipari beruházási projektet kezel mintegy 1,6 milliárd euró értékben, amelyekkel 6500 új munkahely létesülhet.

A Volkswagen-konszernnel kapcsolatban felmerült problémák okozhatnak némi fennakadást, hiszen a konszern profitját érinteni fogja, de a fejlesztések éppen a hibák kiküszöbölése és a modernebb technológiák telepítése miatt is tovább folytatódnak. A tendenciát jól vetíti előre az is, hogy az elmúlt napokban megállapodás jött létre a Volkswagen-csoporthoz tartozó Audi és a magyar kormány között: a cég 6 milliárdos állami támogatással 32 milliárd forintos beruházást hajt végre, és így újabb 380 munkahelyet teremt, minden képzettségi szinten.

A támogatásokat, kedvezményeket továbbra is elsősorban a járműgyártás kapja majd?

Az egyedi kormánydöntéssel adható állami támogatások (EKD) megítélésénél EU-s előírásokat kell követnünk, bizonyos iparágak előnyt élveznek, és vannak, amelyek nem részesíthetőek támogatásban. A támogatás mértékében fontos szempont a régió, ahol a beruházás megvalósul, illetve a munkahelyteremtés mértéke. Az EKD-n kívül egyéb támogatási formák is elérhetőek külföldi és magyar beruházók számára, például fejlesztési adókedvezmény, tanműhely-létesítési, képzési támogatás, hogy néhányat említsek. Sőt, 2020-ig még az uniós fejlesztési források is elérhetőek, amelyeket mindenképp ki kell használni. Az uniós támogatásokból az előző, 2007–2013-as ciklusban is nagyon erőteljesen tudtak részesülni a magyar cégek, de természetesen ez nem autóipar-specifikus.

Érdekes tény ugyanakkor, hogy 2014-ben a HIPA által kezelt 60 sikeres beruházási projekt nem az autóiparban teremtette a legtöbb munkahelyet, hanem a szolgáltatóközpontokban, közel 3600 új munkahellyel. Jelenleg több mint 90 szolgáltatóközpont működik Magyarországon, amelyek nagyon modern körülmények között, többdiplomás, több nyelven beszélő embereket foglalkoztatnak. Olyan központ is működik Magyarországon, ahonnan 34 nyelven szolgáltatnak, ezért úgy gondolom, hogy Ázsiából is tudunk üzleteket elhozni.

Van-e stratégia arra, hogy az autóiparban a sima összeszerelő funkcióról a kutatás-fejlesztés és innováció irányába tolódjon el a hangsúly?

Az a cél, hogy a hazai autóipar működése egyre inkább erről szóljon. A közelmúlt új beruházásai is arról tanúskodnak, hogy a nagy járműgyártók már nemcsak gyártási, hanem kutatási-fejlesztési központként is tekintenek Magyarországra. A kormány célja, hogy ne csak Európa termelési központjává váljunk, hanem a nálunk letelepedett nagy integrátorcégek minél jobban fokozzák K+F+I-tevékenységüket.

A Bosch 2015. augusztus 7-én nyitotta meg Budapesten a második legnagyobb európai autóipari fejlesztési komplexumának új, központi épületét, amellyel a vállalat az automatizált közlekedés egyik legnagyobb fejlesztési központját szeretné létrehozni. Itt több száz mérnök fejleszti a legmodernebb rendszereket és komponenseket a gépjárművek számára. Jóllehet, nem itt áll majd üzembe először az önvezető autó, de a modellek itt vannak, a vezetéstámogatás továbbfejlesztése a budapesti központban történik. Ezzel a világ élvonalában vagyunk, a nemzetközi trendekkel egyszerre tudunk haladni, hiszen a teljesen automatizált vezetés a jövő közúti közlekedésének egyik legfontosabb területe.

Az előző uniós támogatási ciklusban is nagyon komolyan támogatta a kormány a kutatás-fejlesztést, a következőben pedig több mint kétszeresét, 700 milliárd forintot szán innovációra, kutatásra és fejlesztésre. Természetesen ez sem kizárólag az autóipart érinti, hanem minden magyar vállalkozás számára megpályázható forrás.


Maradhat-e az autógyártás a fő húzóágazat?


Igen, ez teljesít a legjobban
Nem, túl kockázatos

SZAVAZAT UTÁN