Cameron négyszemközti szövetségkötésre hívta Orbán Viktort

Forrás: MTI/MTVA

-

Kétoldalú megbeszéléseket folytat egymással pénteken Rigában Orbán Viktor és David Cameron – értesült a VS.hu. Információink szerint a brit kormány kezdeményezte a találkozót, Cameron a saját uniós reformelképzeléseihez szeretné megnyerni magyar kollégáját.


Külön megbeszéléseket is folytat pénteken Rigában egymással Orbán Viktor, és David Cameron – értesült a VS.hu. Úgy tudjuk, a találkozót körülbelül negyedórásra tervezik. A megbeszélések tényét Havasi Bertalan, a kormányfő sajtófőnöke is megerősítette, kérdésünkre azonban nem árult el részleteket a tárgyalások napirendjéről.

A lett fővárosban a tagállamok az uniós keleti partnerségről tárgyalnak majd (Azerbajdzsán, Belarusz, Grúzia, Moldova, Örményország és Ukrajna képviselőivel), a különtalálkozón azonban információink szerint teljesen másról lesz szó. David Cameron ugyanis az Európai Unióról szóló reformelképzeléseihez szeretné megnyerni a magyar kormányfő támogatását. Emiatt a találkozó is brit kezdeményezésre jön létre. Cameron a május 7-i brit választások előtti kampányban többször is keményen beleállt az EU kritikájába, és emiatt – a várakozások szerint valószínűleg legkésőbb 2016 őszén – jöhet a briteknél az uniós tagságukról szóló népszavazás.


Maga Cameron nem lenne feltétlenül híve a távozásnak, már csak azért sem, mert a toryk számára legfontosabb brit üzleti körök egyértelműen a tagságot pártolják – legújabban a brit Iparszövetség elnöke, Mike Rake mondta azt, hogy az országnak az EU-ban kell maradnia.

Cameron az elmúlt években már több nagy ívű beszédben kifejtette az Európai Unióról szóló vízióját, ami számos rokon vonást mutat Orbán Viktoréval, ám éppen elég általános módon megfogalmazva ahhoz, hogy alakítható legyen később konkrét helyzetekhez.


Cameron egyelőre több tervével egyedül van, ezért keres szövetségeseket


Cameron szerint az európai reformnak a következőkön kellene alapulnia:

  • Versenyképesség – ezen a brit kormányfő elsősorban az egységes európai energia-, szolgáltatási, és digitális piacot érti.
  • Rugalmasság: az Uniónak „rugalmas hálózatként” kellene működnie, ahelyett, hogy egy nagy, merev tömbbé formáljuk.
  • A hatáskörök újraosztása: Cameron szerint nem szabad egyirányú utcának tekinteni az európai intézményfejlődést. A hatásköröket vissza is lehessen osztani szükség esetén a tagállamokhoz a közösségi intézményektől, azok ne „csak Brüsszel felé áramolhassanak”.
  • Demokratikus elszámoltathatóság: Mivel nincs „egységes európai nemzet”, az egyes tagállamok által választott parlamentek maradjanak továbbra is a legfőbb döntéshozó testületek.
  • Korrektség: a brit kormány azt szeretné, hogy az EU-s döntéshozatalt ne az euró zóna államainak gazdasági érdekei határozzák meg, a kimaradók nagyobb beleszólást kapjanak.

Cameron mindezekhez ugyanakkor előfeltételként azt nevezte meg, hogy a Európa „elmeszesedett döntéshozatali rendszerét” felrázzuk, és egy sor „jelentéktelen uniós intézményt megszüntessünk”.

Emellett – az EU előtt álló legfontosabb aktuális ügyeket tekintve – a brit kormányfő természetesen nagy támogatója a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerségről (TTIP) szóló, az EU és az Egyesült Államok között formálódó egyezménynek.

Nagyjából ugyanerről beszélt márciusban a VS.hu-nak adott interjúban Jonathan Knott brit nagykövet is (ő húsvétkor befejezte budapesti munkáját), aki úgy fogalmazott, „meg kell találni a megfelelő egyensúlyt a nemzeti kormányok és a közös uniós intézmények hatásköre között is. Ezek most számunkra a legfontosabb kérdések, és természetesen az ukrán válság”. Phillip Hammond külügyminiszter szintén az EU versenyképességének fokozását nevezte az egyik legfontosabb feladatnak, amikor Budapesten járt.


Orbán Viktor sem híve az erős uniós intézményeknek


Hasonlóan, de nem ugyanúgy

A fenti megállapítások nagy többségében nem nehéz Orbán Viktor szavaira is ismerni: a magyar kormányfő szintén a lassú, rugalmatlan döntéshozatal miatt ostorozza minden adandó alkalommal az EU-t, és arra figyelmeztet, hogy ha ezen nem sikerül változtatni, akkor a kontinens lemarad a nemzetközi versenyben.

Ugyanakkor alapvető különbségek is vannak a két kormányfő világlátása között, a britek számára ugyanis az európai versenyképesség egyik alapvető feltétele egy szigorúan piaci alapon működő energiaunió; Orbán Viktor viszont többször elmondta, hogy ezzel akár egyedül is megpróbálna szembeszállni, mert szerinte az energiaszolgáltatásnak nonprofit alapon kellene működnie.

Ráadásul Cameronnak mindenképpen el kellene érnie valahogy saját belpolitikai szempontjából, hogy a közép-kelet-európai tagállamokból érkező munkaerő-áramlást korlátozzák, ami magyar részről nyilván elfogadhatatlan lenne. Ukrajna kérdéséről nem is beszélve, hiszen ott a brit álláspont az egyik legkeményebb Vlagyimir Putyinnal szemben, míg Orbán Viktoré a legmegengedőbb. Igaz, a magyar kormányfő abban egyelőre következetes, hogy a szankciókat illetően mindenben ugyanazt gondolja, mint Angela Merkel.

Volt már magyar-brit összefogás egy fontos kérdésben, az Európai Bizottság elnökének tavalyi megválasztásakor, de vereséget szenvedett. Orbán Viktor és David Cameron látványosan ellenezte a luxemburgi Jean-Claude Juncker megválasztását a posztra, de az unió többi 26 tagállama ellenében ez kevésnek bizonyult.