Búvár, masszőr, révész – akiknél a nedvesség életforma

Fotó: VS.hu / Kummer János

-

A 1992. évi Rio de Janeiró-i környezetvédelmi konferencia hatására az ENSZ március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította, felhívva a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét a víz fontos szerepére életünkben. Portrésorozatunkban olyan embereket mutatunk be, akiknek az élete szorosan kötődik a vízhez.


Schirilla György, a nemzet rozmárja. Az emberi testnek is több mint 50%-a víz, és egy különleges tulajdonsága, hogy nagyon hamar tud regenerálódni. Szerinte jó lenne, ha ezt a lelkünk is megtanulná


Szabó Zoltán barlangi búvár. A '90-es évek óta foglalkozik barlangi vizekkel. Részt vesz egy projektben, amely az ivóvíznek használt vízkészletek szennyeződésének forrását kutatja a balkáni országokban. A felszínre hulló csapadék hegyes területen leggyakrabban víznyelőkön keresztül jut a felszín alá, de ha ezekbe hulladék kerül, akkor az bemosódik a felszín alatti vizekbe is. Ezek nagyon égető problémák az olyan országokban, ahol nem ügyelnek a környezetvédelemre


Jónás Krisztina törzszászlós. A Duna egy gyönyörű folyó, ugyanakkor nagyon veszélyes is tud lenni. Sajnos minden évben 60-70 holttestet húznak ki belőe, viszont évente körülbelül ugyanennyi életet megment a vízirendészet


Darók János Bonnie nevű kutyájával. János a Lupa-szigeti révátkelő és büfé tulajdonosa. Amikor nem a stégen álló büfében dolgozik, akkor a Lupa-szigetre igyekvő nyaralókat, látogatókat vagy turistákat kompoztatja át a szigetre. 12 éve él itt, és két hajó tulajdonosa, melyeket szabadidejében csinosítgat. Nagyapja szintén hajós volt, de a víz közelségének szeretete inkább az ifjúkori családi nyaralások alkalmával jött meg


Lili, rájagondozó. 7 évig önkéntes munkát végzett a Fővárosi Állat- és Növénykertben, végül ott is maradt állatkerti gondozóként. Bár kommunikáció szakon végzett, mindig rájákkal szeretett volna foglalkozni, és mikor meghozták Budapestre az első pár példányt, rögtön a gondjaira bízták


Szabadi Tibor hajóépítő. Egész életében azt csinálta, amit szeret. Vitorlázóként kezdte pályafutását, később elkezdte javítani és építeni a hajókat. Amikor ott jártunk, egy törött hajóárbocot javított, ami nem számít nagy kihívásnak ennyi év tapasztalat után


Juhász László csoportvezető a Széchenyi fürdőben. Elvégzett egy gyógymasszőr iskolát, de különösebben nem érdeklődött a szakma iránt. Hajdúszoboszlón élt és dolgozott mint fotográfus, majd 1997-ben Budapestre költözött, és a Széchenyi fürdőben kezdett dolgozni eredeti szakmájában. Ma már csoportvezető, és nincs olyan dolog, amire ne tudna válaszolni a fürdővel kapcsolatban


Lőwy András, tanácsadó. Pár évvel ezelőtt egy dunai hajózás alkalmával figyelt fel a kis szigetecskére Budakalásznál, és rögtön ingatlan után kezdett keresgélni rajta. Bár a mindennapi élet nem könnyű a közművesítetlen, vízzel körülhatárolt, árvíznek kitett Lupa-szigeten, András mégis inkább ezt a nyugalmas, békés, a város zajától mentes életformát választotta. Heti 3-4 alkalommal jár ügyeket intézni saját csónakjával, majd tömegközlekedéssel