Bűnözőktől, nem terroristáktól tart a német rendőrfőnök

-

A német szövetségi rendőrség feje szerint grúz szervezett bűnözői csoportok és utcagyerekek adnak munkát a hatóságoknak. A potenciális terroristákról szóló jelentéseket komolyan veszik, de eddig nem találták nyomát dzsihádisták beszivárgásának.


Németországban a szövetségi bűnügyi hivatal (BKA) több veszélyes csoportot azonosított a menedékkérők között, ezek közül nyilvánosan az észak-afrikai utcagyerekeket és a grúz bűnözőket nevezték meg. A legszélesebb nyomozati jogkörrel rendelkező német rendőrségi szerv tapasztalatai szerint a menedékkérők legnagyobb csoportját alkotó szírek és irakiak nem adnak sok munkát a rendőröknek, kriminológiai szempontból egyáltalán nem „feltűnőek.

Ugyanakkor „azt is látjuk, hogy bizonyos, valószínűleg szervezetten is működő struktúrák megpróbálják kihasználni a menekülttémát”, hogy „jobban megszervezhessék” bűnöző tevékenységüket – mondta Holger Münch, a BKA elnöke a Deutschlandfunk országos közszolgálati rádiónak. Példaként említette, hogy az utóbbi hat évben megötszöröződött a grúziai állampolgárságú kérelmezők által benyújtott menedékjogi kérelmek száma, annak ellenére, hogy az elfogadott kérelmek aránya a nullát közelíti. A kérelmezők arra használják a menekültügyi rendszert, hogy tartózkodási jogot szerezzenek Németországban, és kérelmük elbírálásáig bűncselekményeket kövessenek el.

A BKA már 6 ezernél is több grúz bűnelkövetőt azonosított, és arra törekszik, hogy a tartományi hatóságokkal és a külföldi partnerekkel együttműködve szétzúzza hálózataikat. „Ez olyan ügy, amellyel erőteljesen foglalkoznunk kell, mert az ilyen hatások természetesen erősen befolyásolják a menekültek lakosság általi elfogadottságát. Ezért a különösen feltűnő csoportokra kell összpontosítani, fel kell tárni az ilyen csoportokban létrejött szerveződéseket, és harcolni kell ellenük” – mondta Holger Münch.


Utcagyerekek, nem terroristák

Egy másik hasonlóan feltűnő csoport az észak-afrikai Magreb-térségből (Marokkó, Líbia, Tunézia, Nyugat-Szahara, Mauritánia) származó, felnőtt kísérő nélkül érkezett fiatalkorúaké. Köztük vannak „nagyon-nagyon feltűnő” személyek, „utcagyerekek, akik megtanulták, hogy napról napra valahogy fenntartsák magukat, bűnözés révén is” – mondta a BKA elnöke. Hangsúlyozta, hogy „ők nagyon-nagyon erősen foglalkoztatnak bennünket, főleg a tartományi rendőri szerveket”.

Az esetleges iszlamista terrorveszélyről Holger Münch azt mondta, hogy a BKA igen komolyan veszi azt az aggodalmat, hogy az Iszlám Állam vagy más terrorszervezetek emberei szivároghatnak be Németországba a menedékkérők között, és minden erre utaló jelet, adatot alaposan kivizsgálnak. Jelenleg nagyjából 70 különböző irányban folyik nyomozás az Iszlám Állammal kapcsolatban, de eddig nem tártak fel olyan tényt, amely alátámasztaná az aggodalmakat.

A BKA természetesen mindennek utánajár, de abból indul ki, hogy a nemzetközi terroristahálózatoknak nem szükséges rákapcsolódniuk a menekülthullámra, ha Németországban akarnak merényletet elkövetni. A szövetségi bűnügyi hivatal nagy aggodalommal és fokozott éberséggel figyeli a legerősebb németországi szélsőséges iszlamista irányzat, a szalafizmus híveinek tevékenységét, mert igyekeznek követőket toborozni a menedékkérők között. Elsőre ugyan „riasztó hatást” váltanak ki a szíriai és iraki menedékkérők körében, hiszen „ők éppen az ilyen emberek elől menekültek el”, a szalafisták közeledési próbálkozásai így nem találnak viszonzásra. Ugyanakkor a menedékkérők között nagyon sok a fiatal férfi, és szintén sokan vannak a felnőtt kísérő nélkül érkezett kiskorúak, ami „kockázati potenciált” jelent.


Radikalizálódhatnak a német szélsőségesek

A menedékkérőket befogadó állomásokon megmutatkozó agresszióról, tömegverekedésekről, etnikai alapon szerveződő csoportok közötti összecsapásokról szólva kifejtette, hogy az eseményekhez legközelebb dolgozó rendőr kollégák tapasztalatai alapján nem lenne megoldás a nemzetiség szerinti elkülönítés, mert a probléma gyökere a tömegszállások zsúfoltsága, a kisebb befogadóállomásokon szinte egyáltalán nem fordulnak elő incidensek. Ezért leginkább a menekültügyi eljárások felgyorsítására és a menedékkérők decentralizált elhelyezésére érdemes törekedni – mondta a BKA elnöke.

A nők elleni támadásokról, nemi erőszakról szóló hírekkel kapcsolatban elmondta, hogy ezen a területen még nem végeztek az elemzésekkel, de úgy tűnik, hogy nincs szó „rendszerszerű jelenségről”, és inkább azt látni, hogy egyes területeken, főleg Hessen tartományban fordulnak elő ilyen esetek. A hesseni Giessenben működő befogadóállomáson sajtóhírek szerint megerőszakoltak 15 nőt és gyereket, a hesseni hatóságok eddig négy esetet regisztráltak, és egy feltételezett elkövető ellen indítottak eljárást.

A menekültválság további kriminológiai vetületét alkotják a menedékkérők sérelmére elkövetett bűncselekmények, befogadóállomások elleni támadások. Az idén eddig már 500 ilyen típusú bűncselekményt jegyeztek fel. Ezekkel kapcsolatban egyelőre nincsenek nagyobb, több tartományra kiterjedő hálózatokra utaló jelek. Ugyanakkor a menekültválság komoly radikalizálódási potenciált jelent, mert a szélsőjobboldali szerveződések a nézeteik terjesztésére használhatják fel a krízist, és fölerősödhet a szélsőjobboldali és a szélsőbaloldali szubkultúra erőszakra hajlamos rétegeinek konfliktusa.