Bukások vs. nagy fogások 2015-ben

Fotó: VS.hu / Kozma Zsuzsi

-

Egy átlagos magyar polgár a 2015-ös év nagy üzletét elsősorban az ingatlanpiacon csíphette meg, de ha Richter-részvényt vett, akkor sem járt rosszul. Ha pedig devizahiteles volt, akkor hosszú évek óta először nem kellett bánkódnia. De el is bukhatta a pénzét, ha megbízhatatlan vagy engedély nélküli pénzügyi szolgáltatónál helyezte el a megtakarításait – márpedig ilyen botrányból is akadt jó néhány az elmúlt tizenkét hónapban.


Számos nagy volumenű, sok átlagembert is érintő gazdasági esemény volt 2015-ben, köztük jó pár olyan, amely százmilliárdos bukással végződött, de kedvező folyamatokkal is lehetett találkozni. Az idei pozitív hírek egyebek között az ingatlanokhoz és a devizaalapú jelzáloghitelekhez kötődtek.



„A rémálom vége”

A legjelentősebb esemény jelzálog-fedezetű devizahitelek forintosítása volt. Mégpedig azért, mert a parlament még 2014 novemberében elfogadta a kölcsöneik forintosítására vonatkozó törvényt, így 2015. január elsejétől már fix árfolyamon törleszthettek az adósok.

Bár hiteleik teljes mértékben csak február elsejétől alakultak át forinthitellé, őket már nem érintette a svájci frank drasztikus, január közepi felértékelődése. (Ekkor jelentette be hirtelen a svájci jegybank, hogy már nem védi a frank árfolyamát a felértékelődés ellen, s januárban ugrott a svájci frank árfolyama 310 forint fölé. Ráadásul a frank kurzusa ezen a szinten maradt majdnem két hétig, majd tartósabban a 280-300-as értékek között ingadozott az év hátralévő részében.)

Így a konverzióban érintett magyar magánszemélyek megmenekültek az esetleges további árfolyamkockázattól is, hiszen a hiteleiket 256,5 forintos forint/svájci frank árfolyamon váltották át. Ez az átváltás idején nem jelentett előnyt az érintetteknek (hiszen ez nagyjából a piaci szinttel egyezett meg), de amikor pár hét múlva a svájci frank árfolyama elszabadult, akkor a Magyar Nemzeti Bank igazgatója, Vonnák Balázs januári cikkében közölt adatok szerint a korábbi devizahitelesek átlagosan körülbelül havi 13 ezer forintnak megfelelő havi törlesztőrészlet-emelkedést úsztak meg.

Nagy Márton, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke, a Budapesti Értéktőzsde elnöke a VS-nek adott decemberi interjújában azt mondta a lépésről: „Sokan mondják, hogy szerencsések voltunk. Én ezt nem nevezném szerencsének. Egyszerű volt a jegybank logikája: amikor már világos volt a három lépés szükségessége, az elszámolás, a fair bankrendszer szabályozása és a forintosítás, akkor a piaci hatások miatt ezt a harmadik lépést minél hamarabb meg is kell tenni.” Nagy Márton értékelése szerint a forintosítással túljutottunk az elmúlt évtized egyik legrosszabb rémálmán.

A forintosítás 500 ezer hitelszerződést érintett, 2014 végén ezeknek az összege körülbelül 3500 milliárd forintot tett ki. A banki elszámolás és az úgynevezett fair bankrendszer-szabályozás miatt az MNB számításai szerint a törlesztőrészletek végül is átlagosan körülbelül 20 ezer forinttal csökkentek, és ezt a nyereséget óvta meg a parlament döntése a forintosításról.

A forintosítás így végeredményben minden magyar lakost pozitívan érintett, mert a devizahitelek összeomlása az egész bankrendszert megrendítette volna, visszavetette volna a lakossági fogyasztást – amely az év folyamán így folyamatosan magas szinten maradt –, és a gazdasági növekedésre is károsan hatott volna.

Vonnák felhívta a figyelmet arra is, hogy a svájci frankban eladósodott kis- és középvállalkozások egy része is jól járt az év elején. A 675 kkv átlagosan 13 millió forintot „nyert”, amikor kihasználta a növekedési hitelprogram kedvező kamatait, és frankhitelét forintban denominált növekedési hitellel váltotta ki, ugyanis a frank drasztikus felértékelődése miatt az akkori, január közepi árfolyamon pár óra alatt 13 millió forinttal nőtt volna az átlagos adósságuk.


Albérlet- és lakásboom

Jelentős nyereségre tehettek szert az ingatlanpiac más szereplői 2014–2015 fordulóján, illetve az idei év első háromnegyedében. Az árnövekedés rendkívül nehezen összesíthető, de 2014 végétől 2015 közepéig nagyon jelentős, akár 10-20 százalékos átlagos áremelkedés is bekövetkezhetett a fővárosban, de Budapest idegenforgalmilag legfrekventáltabb részein és bizonyos panellakásoknál akár ennél is nagyobb, 20 százalék fölötti drágulás történhetett. Országosan, átlagosan 15 százalékos lehetett az emelkedés az Otthon Centrum adatai szerint.

Az ingatlan.com pedig augusztusban azt közölte, hogy országszerte – megyeszékhelytől függően – 3–44 százalékkal nőttek a lakásbérleti díjak. A budapesti konjunktúra fő hajtóereje a turizmus felfutása, illetve a lakáshotelek megjelenése, ami óriási hozamot garantált azoknak a lakástulajdonosoknak, akik ingatlanjukat nem hosszú távon adták bérbe, hanem pár napra vagy egy-két hétre Budapestre látogatóknak adták ki.



Az ingatlanpiacon a kereslet is felfutott, ám az év végére stagnálni kezdett az adásvételek száma, a piac ekkor kezdett „beállni”. A felfutás után most az új lakások szegmensében áresés is bekövetkezhet, hiszen a kormány 2015 végén az új lakások építését terhelő áfa 27-ről 5 százalékra csökkentéséről nyújtott be javaslatot a parlament elé, amely azt meg is szavazta.

Szintén befolyásolhatja a lakáspiacot a kormányzat legújabb terve, amely kiterjesztené a Családi Otthonteremtési Kedvezmény (CSOK) támogatásait. A még nem tisztázott feltételeknek eleget tévő háromgyermekes vagy három gyermeket ígérő családok 10 millió forintos vissza nem térítendő támogatást kapnának, amelyhez még 10 millió forintos kedvezményes hitelt is felvehetnének.


Richter-részvényen is lehetett gazdagodni

Ha valaki nem az ingatlanpiacon próbált meggazdagodni 2015-ben, akkor a tőzsdén sem járt feltétlenül rosszul. Ha legnagyobb forgalmú részvényeket nézzük (Magyar Telekom, Mol, OTP, Richter), akkor a Richter az egyik kiemelkedő papír. A gyógyszerrészvény több mint 50 százalékkal drágult, így 5400 forint fölé került az árfolyama. A látványos erősödés annak köszönhető, hogy a Richter egyik gyógyszere helyet kaphat az amerikai piacon.


-


Annak ellenére, hogy a forintosítás a bankoknak, köztük az OTP-nek veszteséget okozott, a Budapesti Értéktőzsdén a bankpapír a Richterhez hasonlóan több mint 50 százalékos pluszt ért el az idén: árfolyama az év eleji 3800 forint környékéről közel 6 ezer forintra nőtt.


Idei nagy bukások: a Quaestor

Az év azonban nem csak a nagy nyereségekről szólt. A negatív hírek elsősorban azokat lephették meg, akik megtakarításaikat pilótajátékokba fektették, vagy megbízhatatlannak bizonyult pénzügyi szolgáltatókra bízták. Ők sokszor futhattak a pénzük – vagy annak egy része – után, viszont a legnagyobb botrányok érintettjei esetében az állam is beavatkozott a károsultak megsegítésébe.

Az egyik legnagyobb vihart idén a Quaestor pénzügyi csoport bukása keltette. A cégcsoportnál zajló ügyeket áttekinteni nagyon hosszadalmas lenne, az egész konglomerátum bedőlése március 9-én vált véglegessé, ekkor küldött ki a Magyar Nemzeti Bank felügyeleti biztost. A Quaestor bukása mintegy 150 milliárdos kárt okozhatott, de a bonyolult cégcsoporton belüli ügyleteket valószínűleg csak hosszú idő alatt tisztázhatják a hatóságok.

A Magyar Nemzeti Bank márciusban mindenesetre még az értékpapír-kereskedő cég szabályszegését vizsgálhatta (ez a Quaestor Értékpapír Zrt.) felügyeleti hatáskörben. Ugyanakkor az értékpapír-kereskedő a csődöt jelentő Quaestor Financial Hruria Kft. kötvényeit is forgalmazta, ami komoly kavarodást okozott az első napokban. Az MNB illetékeseinek márciusi nyilatkozata azt a feltételezést fogalmazta meg, hogy ez utóbbi cég, a Quaestor Financial Hruria 150 milliárd forintnyi vállalati kötvényt bocsáthatott ki a jegybank tudta és engedélye nélkül.

A részletek tisztázása és ennek a feltételezésnek az igazolása a hatóságok feladata – ám ennek még nem értek a végére. A részletekbe való belebonyolódás helyett inkább a legújabb fejleményeket foglaljuk össze: Quaestor-ügyben mi sem beszédesebb, mint a legfőbb ügyész friss tájékoztatása. Van olyan személy ugyanis az ügyben, aki Polt Péter legfőbb ügyész szerint a Quaestorhoz tartozó cégek vagyonából több mint száz alkalommal „tulajdonított el készpénzt”, így átlagosan tízmilliós összegek felvételével több mint egymilliárd forinthoz jutott hozzá.


quaestor, báthori utca, quaestor iroda


December közepén a parlament elfogadta a módosított Quaestor-törvényt is, amely egyrészt a június 5-ig kérelmüket beadó károsultak kártalanítására vonatkozik, másrészt kárrendezési kérelmet be lehet még adni 2016. február 15-éig is. Azért kellett az Országgyűlésnek újra döntenie az ügyben, mert az Alkotmánybíróság visszadobta a jogszabály előző változatát. Így várhatóan jövő tavasszal kaphatnak kártérítést a jogosultak a Kárrendezési Alapból.

Mint azt a VS megírta, a Quaestor ügyfelei eddig csak befektetéseik 6 milliós értékhatáráig, a Beván keresztül jutottak kártérítéshez. A QKKA-ból a 6-30 millió forint közötti kártalanítást kívánták rendezni eredetileg. Mindazonáltal a – korábbi hozamok leszámítása után – hárommillió forintot meghaladó igényekből az új törvény szerint 11 százaléknyit nem térít meg a Kárrendezési Alap, amelyet a Befektetővédelmi Alap, azaz a közismert Beva működtet. (Az eredeti cikkben azt írtuk, hogy a Quaestor Károsultak Kárrendezési Alapja (QKKA) teljesíti a kárrendezést, de a vonatkozó - 2015. évi CCXIV. törvény - alapján nem a QKKA, hanem a Kárrendezési Alapé lesz ez a feladat.)


A Buda-Cash esete

A Quaestor-botrány kitörése előtt egy másik eset már felborzolta a kedélyeket: a jegybank február 24-én felfüggesztette az egyik ismert brókercég, a Buda-Cash engedélyét, és felügyeleti biztost rendelt ki a céghez, amelynél számos szabálytalanságra derült fény.

Az ügyfelekkel nem tudott elszámolni a Buda-Cash, de amint azt a VS nemrégiben készült cikke bemutatta, a felszámoló is lassan halad a kár- és vagyonfelméréssel. Az összesítésre a Bevának azért van szüksége, hogy tudja: mekkora az összes kárigény, és ebből mennyit fedez a Buda-Cash vagyona. Ezután derül ki, hogy – legfeljebb hatmillió forintig – az egyes ügyfeleknek mennyit kell majd kifizetnie.


Buda-Cash Brókerház, nyomozás, Ménesi út 22.


Ezzel azonban nem ért véget a Buda-Cashhez kapcsolódó kisbefektetők és a bankbetétesek kálváriája. A brókercéggel együtt ugyanis a cégcsoport bankjai is bajba kerültek. Az MNB márciusban visszavonta a DRB bankcsoport négy tagjának, a DRB, az ÉRB, a BRB és a DDB bankok engedélyét, miután eszközeik értéke nem nyújt fedezetet a követelések teljesítésére. A Buda-Cash Brókerház Zrt. ugyanis bankonként tízmilliárdos nagyságrendű összegekkel nem tudott elszámolni, ezért a hitelintézetek saját tőkéje is negatívvá vált.


A Hungária Értékpapír és a piramisjátékok

A Buda-Cash és a Quaestor bukása – február 24. és március 9. – között, március 5-én dőlt be az előző kettőnél sokkal kisebb, de azért így is jelentős összegeket magával rántó Hungária Értékpapír Zrt. Így ez a bő két hét a pénzügyiszolgáltató-szektor idei legrosszabb időszakának tekinthető. Ugyanakkor az év végén módosított Quaestor-törvény immár a Hungária károsultjainak kártérítési igényeire is kiterjed majd.

A Hungária Értékpapír vezetőihez kötődik egy feltételezett, engedély nélküli pénzügyi tevékenység is, amelyet Cegléden folytathattak az érintett üzletemberek. A Biztonság-Trade nevű cég állítólag piramisjátékhoz hasonló szisztémával gyűjtötte a befektetéseket. (A piramisjáték lényege, hogy nem gazdasági tevékenységből származik a befektetők kifizetése, hanem az újonnan belépők befizetéseiből.)

A ceglédi esetnél jóval nagyobb nyilvánosságot kapott egy karcagi piramisjáték. Az utazásszervező Kun-Mediátor Kft. tulajdonosai, köztük Dobrai Sándorné (Marcsi) a „karcagi brókerbotrány” antihősei lettek. Az engedély nélkül betéteket gyűjtő, több száz embernek tízmilliárdos kárt okozó Kun-Mediátor éveken keresztül folytathatta a tevékenységét. A rendőrök végül házkutatást tartottak Dobrainénál, minthogy sikkasztás miatt nyomoznak. Az eltűnt pénz értéke akár 20 milliárd forint is lehet. Dobrainé adhatna részletesebb felvilágosítást az ügyben, de a pénzzel együtt ő is eltűnt.

Mindezek után már meg sem lepődhettünk az újabb idei botrányon. Úgy tűnik ugyanis, hogy egy Kézizálog Zrt. nevű cég tulajdonosa több magyar milliárdosnak és pénzintézetnek hamis aranyat adhatott biztosítékként. A 2015 elején csődbe ment vállalkozás által okozott kár pedig akár 30 milliárd forint is lehet, ugyanis a sok százmilliós vagy akár milliárdos összegekért cserébe a zálogcég trombitarezet adhatott biztosítékként. A jegybank január 22-én felügyeleti biztost rendelt ki a Kézizálog Zrt.-hez, az Országos Rendőr-főkapitányság pedig áprilisban közölte, hogy a cég tulajdonosa önfeljelentést tett, és ezek után csalás gyanújával nyomoznak az ügyben.