Büdös a gyerek, nem jöhet az iskolai kirándulásra

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

Integrációs oktatásra nyert az egyik ercsi iskola 130 millió forintot. A pénzből rendezett egyik kirándulásra azonban a diákok negyede nem mehetett el. Az otthon hagyott gyerekek többsége roma. Az ügy az ombudsman előtt van.


Sok általános iskolás gyermek nézte végig két turnusban Ercsiben, ahogy az osztálytársaik felszállnak egy buszra, és elmennek kirándulni Egerbe. Volt, aki betegség miatt nem mehetett, mást a szülei nem engedtek, de nagy részük azért nem csatlakozott, mert azt mondták nekik a tanárok, hogy nem viszik magukkal őket. Egy gyerek ellenőrzőjébe csak annyit írtak, hogy „több okból kifolyólag” nem vihetik el, másoknak szóban mondták el, mi a baj velük. Például, hogy zavarni fogják a többiek nyugalmát, nem bír vele a tanítónő, vagy büdös a gyerek.

Aligha meglepő, hogy a szülők igencsak nehezményezték ezt a lépést. Főleg, hogy a kirándulást pályázati pénzből szervezte az iskola, mégpedig integrációs oktatásra nyert pénzből.

A kirándulásügy ugyanakkor csak a hab a tortán, a problémák sokkal régebben kezdődtek.



Ercsiben két iskola van: a Kossuth, ahová a tanulási és egyéb nehézségekkel küzdő gyerekek járnak, és a szóban forgó Eötvös, ahova mindenki más. Pontosabban azok a gyerekek, akiket a szüleik nem vittek el kapásból más településre. Három évvel ezelőtt már kongatták a vészharangot a helyiek: akkora az elvándorlás, hogy az immár a település létét veszélyezteti, mondták.

Ezt az Eötvös új igazgatójával sikerült valamelyest megállítani: 333-ról négyszáz fölé nőtt a tanulók száma. Közülük a helyiek szerint csaknem minden második gyerek roma származású. Ez sokkal nagyobb arány, mint a településen összességében: a Népszabadság korábbi cikke szerint Ercsiben a lakosság 15 százaléka roma, a 2011-es népszámlálás alapján nagyjából 10 százalék vallotta magát cigánynak.

Az osztályokat azonban nem arányosan osztották szét – mondta egy, a helyzetet közelről ismerő forrásunk, aki helyzete miatt névtelenséget kért. Szerinte több éve indul olyan osztály – az ide járók állítólag csoportosan kerülnek át a szülők által jobbnak tartott óvodából –, amelyben legfeljebb egy-két roma gyerek tanul, van két vegyes osztály, és egy olyan, ahová szinte kizárólag, más forrásunk szerint minimum 70 százalékban roma származású diákok járnak.



Egy lapunkhoz eljuttatott dokumentum alapján az Eötvös egy uniós pályázaton 2012-ben 130 millió forintot nyert az „Ercsi modell kialakítása az integráció és az egész napos iskola szellemében” elnevezésű pályázatra. A pénz zömét kirándulásokra, erdei táborozásokra, egészségnapra, egyéni és csoportos foglalkozásokra költötték, az összeget két év alatt, 2013 májusa és 2015 április vége között kellett felhasználni. Idén áprilisra zsúfolták össze a programokat, mivel a pályázat határideje április 30. volt, így egymást érték a kirándulások.

A célt azonban a bírálók szerint egyáltalán nem érte el a program. Egy forrásunk kifogásolta, hogy a pedagógusok nem kaptak szakembertől segítséget, az iskolában nincs elég szakképzett fejlesztő pedagógus, gyógypedagógus, egyáltalán nincs gyermekvédelmi felelős vagy gyermekpszichológus és szociális munkás sem, differenciált oktatásról sincs szó.

Egy hajókirándulás vagy egy színházi program az asszimilációt vagy a felzárkóztatást segítheti, de az integrációt nem – mondta az eseményeket közelről figyelő forrásunk, aki kifejezetten hiányolta, hogy a támogatásból nem hívtak meg roma művészeket, hogy bemutassák a kultúrájukat. Szerinte a pályázat jó alkalom lett volna arra, hogy a a romák és nem romák közelebb kerüljenek egymáshoz, a szülők között jobb legyen a viszony, de ez sem történt meg. Pedig ez nyilván az egyre feszültebb légkörű település életére is hatással lehetett volna, tette hozzá.

Ő úgy ítéli meg, az iskolának valójában nem az integráció a célja, hanem az, hogy a „fehér gyerekek” ott maradjanak.



Az iskolában egyébként is viharos az élet: régen naponta járt be a rendőrség, bár mostanra ez már megszűnt. A helyzetet kritikusan szemlélők szerint viszont nem a helyzet javult, továbbra is sok az agresszió és az erőszak, csak eltussolják a balhékat.

Beszéltünk olyan tanárral, aki annyira rossznak tartja az iskolát, hogy a saját gyerekét nem oda járatja. Beszámolt arról is, hogy több tanárt alaptalanul jelentenek fel a diákok bántalmazás miatt.

Előfordul, hogy egy 25 fős osztályból akár 20-22 gyerekkel külön, más módszerrel kellene foglalkozni, de ennek nyomát se látni. Ehelyett sok tanár a megúszásra játszik, és többek elmondása alapján büntetésként éli meg, ha egy-egy nehezebb osztályt kap. Előfordul, hogy nincs a gyereknél könyv vagy tolltartó, „így nehéz tanítani” – avat be a pedagógus.

Nem csak az iskolában, a településen sem rózsás a helyzet: az előző polgármester nyílt levélben panaszkodott a közbiztonság miatt, a statisztikák szerint Ercsi 2011-ben a kisvárosi bűnözési statisztika harmadik legrosszabb helyén állt. „A cigányoktól is lopnak, mindent visznek, ami mozdítható” – mondta egy helybéli. Munka helyben nem nagyon van, a cukorgyár rég bezárt.



Egerbe kéne nem menni

Ebben az egyébként is problémás helyzetben olaj volt a tűzre az említett kirándulás. Forrásaink szerint az otthon hagyott gyerekek többsége roma származású, bár az iskolában nem mondták ki, hogy ez lenne az akadály.

A történtekre panaszkodó szülők szerint a gyerekek az indulás előtt 1-2 nappal tudták meg, hogy nem mehetnek. Állítólag a következő indokok hangzottak el:

  • rossz a gyerek
  • nem tudom kezelni a gyerek viselkedését
  • jelenlétével mérgezni fogja az osztályközösséget
  • zavarni fogja a gyerekek és pedagógusok nyugodt kirándulását
  • nem szobatiszta
  • a gyerek lopós


Az egyik szülő érzése szerint a tanár már régen beskatulyázta a kislányát, akit állítólag azért nem vittek el, mert a folyosón szaladgált. Akkor szólt oda a tanárnő, hogy „téged úgysem viszlek magammal.” A „lopósnak” bélyegzett gyerek pedig beszélgetőtársaink szerint egy radírt, illetve egy ceruzát csent el korábban.

Bár egy Facebook-komment szerint a szülők tehettek volna valamit a döntés ellen, egyik beszélgetőtársunk szerint ez nem így volt, hiszen időt és ezzel esélyt sem hagytak a megbeszélésre, a tiltakozásra. Volt, aki a kirándulás után próbálta kérdőre vonni a tanárt, de vagy visszautasítással találkozott, vagy fenyegetve érezte magát – fogalmazott forrásunk. Többen attól tartanak, hogy a gyereket érheti retorzió, ha ők hőbörögnek, ezért inkább csak magánbeszélgetésekben panaszkodnak.


Az ercsi iskola ügye – az iskolai kirándulással és általában a szegregáció vádjával – az alapvető jogok biztosához került. Az ombudsmani hivataltól megtudtuk, a beadvány közérdekű bejelentésként érkezett. Ilyenkor nem az ombudsman indít vizsgálatot, hanem – igény esetén anonimizálva – továbbítja a beadványt az illetékesnek, ez esetben minden bizonnyal a Klebelsberg Intézményfenntartónak.

Az iskola eljárásával kapcsolatban megkerestük az oktatási jogok biztosát is, Aáry-Tamás Lajos azonban nem akart nyilatkozni egy folyamatban lévő ügyről.

Beszéltünk egy szegregációs jogvédő szakértővel is, aki azt mondta, miután a jelek szerint nem csak roma gyerekeket hagytak otthon, így inkább szerinte inkább egy önkényes, igazságtalan döntésről van szó, és nem tiszta diszkriminációról. Forrásaink szerint viszont miután az Eötvös befogadó és innovatív iskolaként tünteti fel magát, a pedagógiai programban pedig kiemelt hangsúlyt kap a hátrányos vagy halmozottan hátrányos gyerekek esélyegyenlőségének biztosítása, egy ilyen diszkrimináló lépés elfogadhatatlan.

A cikkben szereplő állításokra szerettük volna reagáltatni az iskola igazgatóját valamint a tankerület vezetőjét. Múlt kedden megkerestük őket, de a cikk megjelenéséig nem reagáltak.