Budapesti menekültzónák: az ötlet jó, de balhé lesz belőle

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

A pályaudvar környéki boltosok azt jósolják, hogy a helyiek és a vízért, vécéért fizető átutazók kiborulnak majd a migránsok helyzetének könnyítése miatt. Pedig a kezdeményezés jó, ebben egyetértenek a menekültek és a szakemberek is. Ahogy abban is, hogy a legnagyobb segítség az információnyújtás lenne ezekben a zónákban. Update: szombaton már meg is nyílt az első zóna a Keletinél.


Itt óriási botrány lesz

– mondta egy büfés a Déli pályaudvarnál, amikor megkérdeztük, mit szól a Fővárosi Önkormányzat szerdai bejelentéséhez, hogy a három nagy budapesti pályaudvar mellé tranzitterületeket hoznak létre, és ezekből az első zónát augusztus 8-án, szombaton meg is nyitották.

A pályaudvaroknál dolgozó boltosok annak ellenére nem örülnek az ötletnek, hogy sokat vásárolnak tőlük a migránsok. Sajnálják a menekülteket, de szerintük a feszültség csak fokozódna a tranzitterületek létesítésével, a menekültek helyzetének könnyítésével.

A napokban például összevitatkozott egy magyar férfi egy önkéntessel – mondta az egyik büfés –, mert neki nem adtak gyümölcsöt. Pedig ő három gyereket nevel fel minimálbérből, és nekik is jól esne, ha ilyet ehetnének, magyarázta a balhézó férfi.

Másrészt azt is sérelmezik a pályaudvarnál dolgozók, hogy a menekülteknek a zónában ingyen lesz a víz és a mellékhelyiség használata is, míg a többi utazónak továbbra is fizetni kell érte 160 forintot.


A zónákról egyelőre nem sokat tudni. Vécék, tisztálkodási lehetőség várja majd a menedékkérőket, civil és karitatív szervezetek közreműködésével információkkal látják el őket, valamint rendőrök is besegítenek.

A döntést a migránsokkal foglalkozó szervezetek üdvözölték, az egyik szervezet munkatársa szerint már csak azért is szükségesek a tranzitállomások, mert a magyar állam nem látja el rendesen a feladatát, nem nyújt megfelelő ellátást és szállítást a menedékkérőknek.

Beszéltünk több civil szervezettel, amelyek nem akartak névvel nyilatkozni, és egyelőre tájékoztatást sem kaptak, viszont a bejelentésből többen is arra következtettek, hogy a tranzitállomások a szegedi vasútállomás melletti megoldásra hasonlítanak majd.


A MigSzol faháza Szegeden


Amikor azonban erről kérdeztük a MigSzol (Migráns Szolidaritás) ottani aktivistáját, Szalai Balázst, akkor azt a választ kaptuk, hogy a fővárosban a helyzet teljesen más, mint náluk. Egyfelől a menekültek Szegeden minél gyorsabban át akarnak menni, másrészt náluk teljesen máshogy alakult ki a mostani állapot.

Ott a civilek mentek ki a vasútállomásra segíteni, és utána kereste meg őket a szegedi önkormányzat, hogy miben tudnak ehhez hozzájárulni. Ezzel szemben Budapesten – legalábbis a fővárosi aktivisták beszámolói alapján, akikkel napi kapcsolatban van – a városvezetés nem egyeztetett, ahogy az általunk megkeresett szervezetekkel sem.

Úgy tűnik, hogy a városvezetés megteremti a zónákat, majd azt mondja „tessék, töltsétek meg tartalommal”. Emiatt a fővárosban nem is a menekültek valós igényeinek kielégítése a cél – véli Szalai –, vagyis nem az, hogy ellássák őket a szükséges információkkal, például hogy miként jutnak el a táborba, hol vannak pontosan, mire vigyázzanak.


Konkrétumok nincsenek

A Fővárosi Önkormányzat kommunikációs igazgatósága a VS-nek azt írta,


a tranzitállomások területének kijelölése, majd megnyitása napokon belül megtörténik.

Egyelőre viszont azt sem tudni, hogy pontosan hol lesznek ezek a tranzitzónák, kivéve a Keletit, ott a Baross téri aluljáróban fogják kialakítani (ez cikkünk megjelenése után már meg is történt szombaton). Az egyik, Déli pályaudvarnál segítő Migration Aid-önkéntes azt mondta, szerinte bőven elég lenne, ha egy konténert raknának a pályaudvar Alkotás utcai oldalához, oda, ahová autókkal szoktak parkolni.



Egyébként ők is örülnek annak, hogy lesz egy ilyen lehetőség, mert most a bevándorlóknak a segítők saját pénzükből fizetik ki a vécét. A közelben van egy olyan nyilvános illemhely, ahol zuhanyozni is lehet; oda vettek korábban egy 30 alkalmas „bérletet”, de ezt már nem használhatják, miután az egyik csoport vécének használta a zuhanyzó padlóját.

A Nyugatinál többen is azt mondták, szerintük a legjobb az lenne, ha az állomás oldalánál alakítanák ki a tranzitterületet, ami nagyon gazos, de jól elkülöníthető a pályaudvar többi részétől, és nem kéne a menekülteket kerülgetni. Most a körút felőli bejáratnál sokszor szinte alig lehet bemenni, annyi migráns gyűlik össze a lépcsőknél.



Nem börtön, nem tábor

Arra jogilag sincs lehetőség, és a főváros vezetésének sem áll szándékában, hogy a zónákba gyakorlatilag bezárják a menekülteket. Annak ellenére sem, hogy a főváros a közleményében hangsúlyozta: a cél, hogy „a migránsok jelenléte a lehető legkisebb mértékben terhelje a városlakók mindennapi életét”, illetve a vonattal érkezőket „elkísérik a tranzitterületre”.


A kommunikációs igazgatóságtól kapott válaszban úgy pontosítottak: „a tranzitterületek igénybevétele nem kötelező, hanem lehetőség, illetve segítség lesz a migránsoknak és az őket segítő civil szervezeteknek”.


És mit szólnak azok, akikért létrehozzák?

Megkérdeztünk menekülteket is, hogy szerintük jó ötlet-e a tranzitállomás. Mindegyikük azt mondta, hogy persze, nagyon örülnének egy ilyen lehetőségnek, de páran hozzátették, igazából ilyenkor szinte már mindegy, mert másnap úgyis a menekülttáborban kell lenniük, ahol majd tudnak rendesen tisztálkodni. Ráadásul a hosszú úton már megszokták, hogy nehezen jutnak hozzá bármihez, de ezt akkor is tudták, amikor útnak indultak.

A legnagyobb probléma számukra az információszerzés, mint mondták, nagyon nehezen értetik meg magukat a magyarokkal, főleg a hivatalnokokkal. De nagyon örülnek, hogy eljutottak idáig, és alapvetően mindenki segítőkész volt velük – mutatott rá a velünk beszélgető migráns a szemben lévő pad mellett álló önkéntesekre.