Budapest már alig létezik

Fotó: MTI / Balogh Zoltán

-

Összezsugorodott a főváros. Idén még a 10 évvel ezelőttihez képest is kevesebb pénzt költhet gyermekekre, kultúrára, rászorulókra. Az ábrák a szövegnél is jobban elmagyarázzák, miként vette át a gyeplőt Tarlóstól Orbán, vagy ha úgy tetszik, az önkormányzattól a kormány.



A Fővárosi Közgyűlés kormánypárti többsége a frissen elfogadott idei költségvetésével gyakorlatilag beletörődött: a fővárosiak által megválasztott képviselők már csak nagyon korlátozottan dönthetnek arról, mi történik Budapesten. Ezt még a Tarlós István főpolgármester aláírásával publikált előterjesztés sem nagyon vitatja.


A működési oldalon szokásosan megképződő források nagy része elfogyott, a tervezés 2016-ban sem a működési többletek szabad felhasználásáról, hanem a működési és felhalmozási hiányok kezeléséről szól.

Vagyis a főváros jószerével csak lyukakat tömköd. A sorok között még azt is ki lehet olvasni, hogy ebben nem kis részben a kormányt tartják felelősnek. Részben amiatt, mert a rezsicsökkentés elvonta a fővárosi közművállalatoktól a nyereséget, sőt esetenként veszteségessé tette azokat. A folyamatnak pedig még nincs vége, hiszen éppen most jön a hatalomátvétel a szemétszállításban és a kéményseprésben. Másrészt az agglomerációval együtt még mindig kétmilliós várost magára hagyta a kormány a tömegközlekedés finanszírozásában is. A főváros most azzal számol, hogy az állam most átveszi a városhatáron kívüli feladatot.


Ezek azonban már csak apró részletkérdések ahhoz képest, hogy az önkormányzatok, köztük a főváros 2010 óta elvesztette a pénzt és ezzel együtt a befolyását a területén működő iskolákra és kórházakra.



Az állam először a kórházakat vonta saját kezelésébe, utána pedig az iskolákat, de hiába telt el azóta 2-3 év, egyelőre nem érződik a központosítás jótékony hatása. A kórházak éppúgy eladósodnak állami kézben is, az ellátás színvonala nem javul, az állami iskolafenntartó Klik működésképtelensége pedig már tiltakozóhullámra és tízezres tüntetésre késztette a pedagógusokat.


Idén mindössze 600 millió forint az, amennyit Budapest önkormányzata a fővárosiak egészségügyi állapotára költ különböző sportcélú intézmények támogatásával.



Budapest azonban nemcsak az iskoláit és a kórházait veszítette el a törvény erejénél fogva, de azt a képességét sem sikerült megőriznie, hogy egyrészt a rászoruló lakóit oltalmazza, másrészt a magyar kultúra fellegváraként érdemi mecenatúrát működtessen. Az elmúlt egy évtizedben még számszerűen sem tudta megőrizni szociális és kulturális kiadásainak összegét, nemhogy növelte volna azt.



A főváros vezetői azzal védik a kormánypárti mundér becsületét, hogy időközben az állam átvállalta Budapest és a BKV adósságait. Ez így igaz, jelenleg a fővárosnak gyakorlatilag nincs mit törleszteni.


Csakhogy ezzel a probléma nem oldódott meg. A hitelfelvétel egyrészt nem ördögtől való, egy jól működő gazdaságban elengedhetetlen a fejlesztésekhez. Más kérdés, hogy a főpolgármester a jelenlegi előterjesztésben azt is panaszolja, hogy a fejlesztések önmagukban is kockázatot rejtenek. Hiába építenek meg uniós pénzből egy kulturális vagy sportcentrumot, utóbb azt működtetni is kell, és ha nem gondoskodnak a bevételekről, akkor baj lehet.

Egyelőre azonban nem az látszik, hogy átgondolnák ezeket a problémákat, hanem az, hogy egyrészt újabb hitelfelvételre készül az önkormányzat, másrészt még a "családi ezüstöt" is dobra verik. Az idei évre tervezett fejlesztések, köztük a 3-as metró felújításának finanszírozását főként uniós és kormányzati forrásból biztosítják, amit viszont ezen túl szeretne megvalósítani a főváros, arra nemcsak a 15 milliárd forint hitelt akarják felhasználni, hanem a Főgáz (állam által forszírozott) eladásának 21 milliárd forintos bevételét is.

Más forrása nincs az önkormányzatnak? De van. Az iparűzési adó. A gazdaság magára találásával párhuzamosan szépen növekszik is ez a bevétel.



Hogy mi történik a fővárosi vállalatok helyi adójával? Erről immár nem a főváros, hanem a kormány dönt.


A tavaly módosított törvény értelmében az önkormányzatok az iparűzési adót idén már "különösen" a szociális feladataikra és a főváros esetében még a tömegközlekedésre fordíthatják. Az elmúlt években mindkét területről fokozatosan vonult ki az állam, megszűntek a szociális segélyek és azok állami támogatásai, illetve kevesebb támogatást kap a helyi közlekedés is az állami büdzséből.

Így természetszerű, hogy építkezésben is kevésbé gondolkozhat a főváros, még akkor is, ha újból és újból előkerül egy bűvös 310 milliárd forint. Budapest ennyivel részesül a 2014 és 2020 közötti uniós fejlesztési ciklus milliárdjaiból. Habár a hét évből kettőn már túl is vagyunk.