Búcsút inthet a tőzsdének az FHB

Fotó: MTI/MTVA / Simó Endre

-

Jelentős tőkeemelést hagyna jóvá hétfői rendkívüli közgyűlésén az FHB. Úgy tudjuk, erre nemcsak a jövőbeni növekedési tervek finanszírozása miatt lehet szükség, hanem a veszteségek miatt is.


Az FHB kivonulását a tőzsdéről és beolvadását a takarékszövetkezeti integrációba is előrevetítheti a banknál tervezett jelentős tőkeemelés – értesült a VS.hu. A tőkeemelésről a tőzsdén jegyzett FHB Jelzálogbank Nyrt. esetében egy december 28-ára összehívott rendkívüli közgyűlés hivatott dönteni.

A részvényeseknek egészen pontosan egy korábbi, 25 százalékos tőkeemelésről szóló határozatot kell módosítaniuk. A mostani javaslat szerint a bank nem kevesebb mint 67,5 százalékkal megegyező összeggel, névértéken maximum 4,45 milliárd forinttal emelhetné a jelenleg 6,6 milliárd forintos alaptőkét. Egy ilyen lépés pedig – ezt a bank maga is megjegyzi a meghívóban – átalakíthatja a bank tulajdonosi szerkezetét is.

A jelentős tőkeemelés előzménye az, hogy az FHB Jelzálogbank és a többségi tulajdonában levő FHB Kereskedelmi Bank szeptember 24-től tagja lett a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének (SZHISZ), vagyis a takarékszövetkezeti egyesülésnek. A csatlakozással a takarékszövetkezeti rendszer azért járt jól, mert gyakorlatilag befektetés nélkül tett szert egy jelzálog-hitelezőre. Ez a Magyar Nemzeti Bank egy előírása miatt vált fontossá: az ugyanis arról rendelkezik, hogy jövő októberig a bankoknak legalább 15 százalékban hosszú lejáratú értékpapírokkal, főleg jelzáloglevelekkel kell biztosítaniuk jelzáloghiteleik finanszírozását.


Spéder Zoltán (FHB)

Magyar bank

A jelenlegi tulajdonosi struktúra alapján az FHB Jelzálogbank 61,56 százalékban belföldi befektetők kezében van, míg az állami rész az MNV-n keresztül 7,32 százalékos. A BÉT adatlapja szerint a legnagyobb, a részvények 24,2 százalékát birtokló tulajdonos a Vienna Capital Partners Holding Kft., amely korábban a Borsodchem tulajdonosa volt, most pedig Magyarországon még a Népszabadságot kiadó Mediaworks kiadóvállalatot birtokolja. Január óta a Spéder Zoltánhoz köthető A64 Vagyonkezelő Kft. is majdnem ekkora (24,05 százalékos) tulajdoni hányaddal bír a bankban.

Spéder is fontos szereplő a hazai médiában: elnöke és többségi tulajdonosa a CEMP-csoportnak, amelynek a portfóliójába tartozik többek között az Index.

Az FHB pedig – mint azt a neve is mutatja – éppen jelzálog-hitelezésre szakosodott. A bank ráadásul nem a semmiből lépett elő a takarékok életébe: korábban stratégiai partnerként nyújtott jelzáloghiteleket a takarékokkal együtt.

Ez a partnerség a gyakorlatban még részesedést is jelentett, ráadásul az SZHISZ-t és a TakarékBankot is az FHB-vezér Spéder Zoltánhoz köthető személyek vezetik.

A bonyolult tulajdonosi és alárendeltségi viszonyokat az is jelzi, hogy az állami tulajdonban levő Magyar Posta tavaly szeptemberben megvásárolta az FHB Kereskedelmi Bank 49 százalékos részesedését 28,5 milliárd forintért.


Masszív veszteség

Az FHB komoly lehetőségként tekint ugyan a belépésre, annál is inkább, mivel a takarékszövetkezetek és a postahivatalok bevonásával jelentős fiókhálózat alakítható ki. A bank éves szinten 26-27 százalékos növekedést vár a refinanszírozásban. Volt azonban egy másik jelentős előnye is számukra annak, hogy betagozódnak a takarékszövetkezeti rendszerbe: így ugyanis a FHB-nak nem kellett megfelelnie a bankok stabilitása érdekében elvárt, tőkemegfelelésre vonatkozó előírásoknak.

A Magyar Nemzeti Bank azonban október közepén módosított ezen: előírta, hogy a tőkemegfelelési mutatót önállóan (szubkonszolidált szinten) is produkálnia kell az FHB integrációban résztvevő tagjainak. Ráadásul igen sürgősen: a korábban előírt 3 év helyett mindössze 2,5 hónap alatt, vagyis már 2016. január elsején.

A helyzetet tovább nehezíti, hogy a tőkemegfelelés szintje ráadásul nem is fix, szintjét a jegybank a felülvizsgálata (SREP-vizsgálat) eredményének függvényében módosíthatja, elsősorban annak alapján, mennyire ítéli kockázatosnak egy pénzintézet működését. Úgy tudjuk, ez a vizsgálat még nem zárult le – erre a december 28-i közgyűlési meghívójában utalt is a bank, amikor jelezte: még előttük is bizonytalan az elvárt tőke nagysága. Egyelőre tehát kérdés, hogy az MNB felügyeleti SREP-vizsgálata milyen tőkekövetelményt állapít majd meg a banknál, és ennek hogyan tud majd önállóan (szubkonszolidált szinten) megfelelni az FHB. Egyáltalán nem elhanyagolható az sem, hogy ha a vizsgálat tőkehiányt állapít meg, akkor az mekkora lehet az FHB esetében.

A jegybank szemében elsősorban az FHB eredményessége minősülhet kockázatot növelő tényezőnek. A bank ugyanis alakulása óta masszívan veszteséges, 2014-et pedig (részben a forintosítás miatt) rekordszintű, 11 milliárd forintot meghaladó mínusszal zárta, igaz, saját tőkéje, betétállománya és bruttó pénzügyi eredménye is nőtt. A legutóbbi, 2015. harmadik negyedévére vonatkozó gyorsjelentés sem festett sokkal szebb képet: jóllehet júliustól szeptemberig a bank korábbi eredményeihez képest alacsony, félmilliárdos volt a veszteség, az év elejétől számítva az „adózott eredmény” tételnél mínusz 5,8 milliárd forint szerepel. Így lehetséges, hogy az FHB nem is jövőbeni növekedési tervei, hanem az imént említett veszteség miatt kényszerülhet a most beharangozott tőkeemelésre.


Tőkeinjekciók sora

Az FHB esetleges tőzsdei kivonulása mégis meglepő lehet annak fényében, hogy korábban – részben Spéder Zoltán kormányközeli kapcsolatai miatt is – az állam, illetve állami cégek komoly finanszírozónak számítottak (lásd a Magyar Posta beszállását az FHB Kereskedelmi Bankba). Annál is inkább, mivel az FHB-nak nem csupán a részvényesektől várt 4,45 milliárd forintra lenne szüksége, hanem 30-42 milliárdra. Egy ekkora mértékű hirtelen tőkeemelés is érkezhet az állam felől, ám az elvileg – és vélhetően az Európai Bizottság szemében is – tiltott állami támogatásnak minősülhet.

Hasonló tőkeemelésre már volt példa: 2009 tavaszán, a Gyurcsány-kormány utolsó napjaiban a Veres János vezette Pénzügyminisztérium az IMF-hitelkeretből nyújtott 30 milliárd forintot a banknak, ami hirtelen 40 százalék fölé lökte az állam tulajdonosi arányát. Azt – az időközben visszafizetett – hitelt az Európai Bizottság jóváhagyta, amit azzal indokolt, hogy a tőkeinjekció megfelelt a válságkezelés szabályainak.

Most viszont nincs válság, a Takarékbankkal integrálódó FHB-nak mégis legalább ennyire tőkére lenne szüksége még az év vége előtt. Ezt pedig önmagában a tervezett tőkeemelés nem fedezi. 2014 novemberében - tehát még az integráció előtt - a TakarékBankhoz tartozó Takarék Alapkezelő alapjait – és velük 35 milliárd forintot – áthelyezték az FHB tulajdonában levő Diófa Alapkezelőbe.

Az említett jegybanki SREP-vizsgálat negatív eredménye, egy esetleges uniós vizsgálat, illetve a masszív veszteségek azonban arra kényszeríthetik az FHB-t, hogy a mostaninál is jobban betagozódjon a takarékszövetkezeti integrációba, ez pedig a tőzsdéről való kivonulást jelentené.