Brüsszelben Horn Gyula, Budapesten Radnóti Miklós szobrát avatták fel

Fotó: MTI / Marjai János

-

Egy nagy ember és egy géniusz kapott emlékművet.


Horn Gyula „nagy ember, nagy magyar, nagy európai volt, legyenek rá büszkék a magyarok” – mondta Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke kedden Brüsszelben, a volt magyar miniszterelnök szobrának felavatásakor az Európai Parlament (EP) székházában. A luxemburgi kereszténydemokrata politikus beszédében hangsúlyozta: Horn Gyula „meggyőződésből cselekedett, bátor volt, mert kockázatot vállalni”.

Az EP egyik üléstermét már tavaly Horn Gyuláról nevezték el. Abban a teremben tartották a közös magyar–német megemlékezést az európai határok megnyitásának 25. évfordulója alkalmából. Most – Szanyi Tibor szocialista EP-képviselő kezdeményezésére és szervezésében – a terem mellett kapott helyet annak a Kocsis András által készített szobornak a másolata, amely a Jókai utcai MSZP-székházban áll.


„Mondd, van-e ott haza még, ahol értik e hexametert is?”


Kedden Radnóti Miklós is szobrot kapott Budapest XIII. kerületében, a Pozsonyi út és a Radnóti Miklós utca sarkán. A szoborállítás aktualitását az adja, hogy 90 évvel ezelőtt, 1925. szeptember 15-én jelent meg Radnóti Miklós első publikációja Mi szeretnék lenni? címmel az Új Századok című diáklapban. Az eseményen elmondott köszöntőjében Tóth József polgármester a kerület „géniuszának” nevezte Radnótit, és felidézte, hogy a költő a Kádár utcában született, 1923-tól a mai Szent István körúton, majd 1935-ben kötött házasságát követően a Pozsonyi út 1. szám alatt lakott, itt élve le életének hátralevő részét.

A mintegy két méter magas, mészkő alapzaton álló öntöttbronz alkotás elkészítésének és felállításának költsége 25 millió forint volt, alkotóját, Janzer Frigyest az önkormányzat meghívásos pályázatán választották ki a Budapest Galéria javaslata alapján.