Brüsszelbe kell mennie, ha vitatkozni akar Paks II-ről

Fotó: AFP / FREDERICK FLORIN

-

A Kettős Mérce tudósítása szerint a Paksról tartott nyilvános meghallgatáson a szakértők sok mindennel elégedetlenek voltak, a kormánybiztos szerint viszont nincs probléma, mert „itt nem lesz korrupció”.


Az Energiaklub ás az Európai Parlament zöld frakciójának közös szervezésében rendeztek csütörtökön vitanapot Brüsszelben. Az rendezvény házigazdája, az EP Zöld frakciójának társelnöke, Rebecca Harms volt az első felszólaló – írta a Kettős Mérce.


Rebecca Harms szerint a magyar kormány nem tanult a fukusimai katasztrófából. A magyar beruházással három probléma van:
  1. nagy a kockázata van az atomenergiának,
  2. nem tudjuk hova tenni az atomhulladékot,
  3. ezekhez járul még az orosz kapcsolat.
A Zöldek vezetője elmondta, nem akarják megmondani, mit csináljon Magyarország, de azt látni kell, az atomerőmű építése kiszolgáltatottá teszi az országot, nagyon drága és a fenntartható fejlődést is kockáztatja.

Szerinte a csütörtöki esemény célja, hogy a beruházásról Magyarországon is meginduljon a párbeszéd.


Jávor Benedek, a Párbeszéd Magyarország EP-képviselője folytatta, szerinte vannak gazdasági problémák a beruházással, de a szerződés titkosítása miatt nem tudjuk, hogy pontosan mi. Egyrészt Paks II előkészítői nem számolták ki, bizonyos idő elteltével mennyibe kerül majd az energia. Másrészt míg az erőműből évente 0,7 milliárd euró bevétele lesz az államnak, az építkezéshez felvett orosz hitelek kamatai akár 1,3 milliárd eurót is kitehetnek évente.


Ámon Ada, az Energiaklub elnöke szerint nagyon durván centralizálni fogja a két új blokk az energiaellátást Magyarországon, és nincs semmilyen alternatív terv helyette.


Paks II szerinte megmérgezheti a gazdaságot, több esély van korrumpálódni, és az sem kizárt, hogy állam az uniós szabályokat megsértve támogatta a projektet.

Az atomerőmű bővítése az Európai Uniónak energiabiztonsági probléma, és azt jelzi, hogy van olyan tagállam, amelyet nem érdekel az uniós irány, se a megújulók, se az energiabiztonság terén.

Ámon Ada azt is megjegyezte, szerinte nem fog megépülni Paks II, de azért figyelni kell, mennyit költenek arra.


A meghívottak között volt a brit Stephen Thomas, a Greenwich-i Egyetem professzora, aki megmagyarázta, miért emlegette többször is a magyar kormány, hogy szeretne a brit Hinkley Point erőmű példájából tanulni. Thomas szerint a magyar beruházás abban hasonlít a brithez, hogy egyiknél sem volt pályázás, és mindkettőnél titkosították a szerződést. Abban viszont különbözik, hogy a nagy-britanniai erőmű tervét még el lehet vetni, illetve, hogy az Egyesült Királyság sokkal nagyobb és gazdagabb, nem fog csődbe menni két reaktor miatt.


Tóth István János korrupciókutató (múltkori kutatásáról itt olvashat) szerint Paks II egy fekete doboz: nem kedvez a transzparenciának sem a magyar állam korrupciós szintje, sem az orosz kivitelezőhöz, a Roszatomhoz köthető korrupciós esetek.


A paksi építkezésnél Tóth szerint magas nagyfokú pazarlásra és komoly biztonsági veszélyekre is számíthatunk.

Nem csak Paks II problémás, hanem átalánosságban az atomerőművek építése. A Korrupciókutató Központ 75 ilyen projektet vizsgált meg az 1966-tól 1977-ig terjedő időszakban, és azt találta, hogy a beruházások ára két-háromszorosára emelkedett, és a kivitelezés is elcsúszott az eredetileg tervezetthez.

Tóth István János elmondta, Paks II esetében is felmerül az atomprojektek „fehér elefánt”-jellege, ami azt jelenti, hogy a valódi cél nem az erőmű felépítése, hanem a korrupció táplálása.


Massimo Garribba az Európai Bizottság Energiaügyi Főigazgatóságának (DG Energy) képviseletében elmondta, az EU az atomenergia és a megújulók mixét, keverékét támogatja. További szempontjai a függőség csökkentése és ennek érdekében a beszállítók, konstruktőrök, alvállalkozók diverzifikálása.


Az Európai Bizottság kérte is a titkosítás feloldását a magyar kormánytól.


A beszédek után felszólalt Aszódi Attila is, a Paks II-ért felelős kormánybiztos. Aszódi szerint nem valósak azok a pénzügyi adatok, amelyeket Jávor Benedek említett. Tóth pedig abban téved, hogy a korrupciós kockázatot a biztonsági kockázattal hozta összefüggésbe, ugyanis „itt nem lesz korrupció”.


Aszódira reagálva Rebecca Harms elmondta, amikor néhány éve Pakson járt, hogy a hírhedt 2003-as üzemzavarról első kézből jusson információkhoz, többet tudott meg az erőmű kertészeti szekciójáról, mint a fűtőelemek sorsáról.

Tóth István János pedig azt fűzte hozzá: remek, hogy Brüsszelben angol nyelven lehet erről vitatkozni, mert Magyarországon magyarul nem.

A paksi projekt szerződéseiről igen keveset tudunk, amit viszont igen, azt ebben a cikkünkben olvashatja el.