Brüsszel szerint túl lassú a magyar növekedés

Fotó: picture alliance / WINFRIED ROTHERMEL

-

A lesújtó kritikák ellenére pozitív értékelést adott a magyar gazdaságról az Európai Bizottság.


Kiegyensúlyozott, de a lehetőségekhez képest alacsony a magyar gazdaság növekedése – áll az Európai Bizottság országjelentésében, amelyet pénteken adott ki az úgynevezett európai szemeszter keretében. Brüsszel itt az egyes tagországok gazdasági helyzetét elemzi, kiemelve azt, hogy melyek a megoldandó problémák.

Hazánk esetében a növekedés lassulásának hátterében a beruházási aktivitás lanyhulását említik. Az elemzés kiemeli: tavaly megállt a beruházások 2013–14-ben tapasztalt növekedése. A vállalati hitelezés csökkenését a Magyar Nemzeti Bank ösztönzőprogramja sem tudta megakadályozni, míg a hitelezők bizalmatlansága (Magyarország máig mindhárom nagy hitelminősítőnél a befektetésre nem ajánlott kategóriába tartozik), illetve a bizonytalan adózási környezet különösen a külföldi működőtőke beáramlását lassítja – állapítja meg a bizottsági dokumentum.

Egyben figyelmeztet: a beruházások csökkenése – azzal együtt, hogy idén csökken az uniós források felhasználása – a potenciális szintnél alacsonyabb növekedést generál. A közbeszerzéseknél tapasztalható magas korrupciós kockázat és a vállalkozások komoly és folyton változó adminisztrációs terhe sem segít a helyzeten – teszi hozzá a dokumentum.

A munkaerőpiaccal kapcsolatban már optimistább a Bizottság, amely megállapítja: az utóbbi időben már a magánszektorban is egyre több új állás van. Brüsszel következetesen bírálta a közmunkaprogramot, így ez az elismerés legalább félsikernek tekinthető, miközben a kormány csak arra koncentrál, hogy a statisztikai adatok szerint a munkanélküliség rekordalacsony szinten van, azzal nem, hogy ez nagyrészt a közfoglalkoztatásnak tudható be. Ezzel kapcsolatban az értékelés megjegyzi: a kormány nem tett semmit azért, hogy a költségvetésből a közmunkaprogram helyett inkább aktív munkaerőpiaci intézkedésekre és az álláskeresők szociális ellátására vagy a hátrányos helyzetűek foglalkoztatásának elősegítésére adjon pénzt az állam.

A makrogazdasági értékelés azt is kiemeli: a költségvetési hiány és az államadósság aránya fokozatosan csökken Magyarországon. Utóbbinál azért megjegyzik azt is: a csökkenéshez tekintélyes tőkeügyletek és értékelési változások is hozzájárultak. A GDP-hez mérten jelenleg 75,5 százalékos államadósság szintjét egyébként még mindig túl magasnak ítélik. A külső és a belső eladósodottságot értékelve megállapítják: a devizaalapú lakossági hitelek forintosítása és az MNB említett önfinanszírozási programja is hozzájárult a devizakockázatok mérsékléséhez. A forintosítás megszüntetését pedig a „legnagyobb rendszerszintű kockázat” megszüntetéseként értékelik.

A Bizottság általánosságban kedvező képet fest, kiemelve: az egy évvel ezelőtt megfogalmazott ajánlások teljesítésében Magyarország „összességében némi haladást ért el”. Fontos fejleményként említik a bankadó jelentős csökkentését, amelynek az egy évvel ezelőtt az Erstével és az EBRD-vel kötött megállapodás nyitott utat. Elismerik az adócsalás elleni intézkedéseket is – itt például az online kasszák terjedése vagy az EKÁER bevezetése is fontos lépés volt.

Más téren már nem ennyire tartják kedvezőnek a helyzetet. Az alacsony keresetűek magas adóterhének csökkentése és az adóigazgatás hatékonyságának javítása szerintük csak korlátozottan haladt előre. És továbbra is kifogásolják a még mindig élő ágazati különadókat – több újonnan bevezetett ilyen közteher miatt egyébként tavaly vizsgálatot is indított a bizottság.

A kormány mindenesetre igyekezett kiragadni az értékelés pozitív elemeit: a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében azt emelte ki, hogy korábbi értékeléseihez képest sokkal kiegyensúlyozottabb képet fest a magyar gazdaság helyzetéről, a magyarországi reformokról az Európai Bizottság.

Az elkövetkező hónapokban a Bizottság több menetben vitatja meg a jelentés tartalmát az tagállamokkal, és a lefolytatandó szakmai párbeszéd végén júniusban gazdaságpolitikai ajánlásokat fogalmaz meg minden tagállam számára, amelyeket a Tanács fogad majd el – emlékeztet az NGM.