Brüsszel nem szólhat bele az alkotmányozásba - de miért is akarna?

Fotó: Polyák Attila

-

Bármilyen módosítás is kerül az alaptörvénybe a népszavazást követően, azon az Európai Unió nem változtathat – állította Orbán Viktor. A most nyilvánosságra került terveken nem is akarna.


Az Origo információi szerint a kormány úgy módosítaná az alaptörvényt, hogy a következő passzus kerülne bele: „A szabad mozgás és tartózkodás jogával nem rendelkező személyt Magyarországra csak a magyar hatóságok által egyedileg elbírált kérelmére, az OGY által megalkotott törvény szerinti eljárásban meghozott, törvényes határozat alapján lehet betelepíteni. Tilos a csoportos betelepítés.”

Az Európai Bizottság budapesti képviselete lapunknak megerősítette: a Bizottság által a dublini rendszer reformjára tett javaslat azt tartalmazza, hogy HA egy államban meghatározott szint fölé emelkedik a menekültügyi kérelmek száma, AKKOR a tagállamok között szétosztják ezek elbírálását. Eszerint minden tagállam saját hatáskörében, a nemzeti parlament által hozott szabályok szerint bírálhatja (és kell is elbírálnia) a kérelmeket. E jogi eljárással kapcsolatban nincs egységes, uniós jog – az országok saját törvényeiket kell, hogy ilyenkor figyelembe vegyék. A javaslat értelmében amennyiben egy tagállam elutasítja a kérelmeket - akár 100 százalékban –, akkor az érintett menedékkérőket vissza lehet - és kell - toloncolni. Az Európai Bizottság képviselői egyet értettek azzal az értelmezéssel, hogy a jogalkotás eddig megismert szöveg-tervezete egyáltalán nincs összeütközésben a reform-javaslattal. (Mindeddig sem az Európai Parlament, sem az Európai Tanács nem foglalkozott érdemben a Bizottság javaslatával, vagyis az még nem kötelező érvényű jogszabálya a tagállamokra nézve.)


Orbán Viktor miniszterelnök Kósa Lajossal, a Fidesz frakcióvezetőjével közösen jelentette be az alkotmánymódosítást


Az alaptörvény-módosítás bejelentésekor felvetették Orbán Viktornak, hogy a magyar alkotmány és az uniós jog esetleges ütközésekor az utóbbi a magasabb rendű jogszabály, így annak kell érvényesülnie. A miniszterelnök erre azt felelte az MTI beszámolója szerint: „Az EU nem hozhat olyan döntéseket, amelyek egy nép alkotmányos identitását akarata ellenére megváltoztathatják, … az alkotmányos identitás körébe tartozó kérdésekben Brüsszel nem hozhat olyan szabályokat, amelyek felülírják a nemzeti jogalkotást”.

Az „alkotmányos identitás” ingoványos terep. A Lisszaboni Szerződés 2007-es ratifikációját - ennek részleteiről később még lesz szó - követően egy magánszemély kezdeményezésére az alkotmánybíróság (Ab) megvizsgálta, hogy a szöveg elfogadása felszámolja-e Magyarország szuverenitását. Végül a talárosok elvetették a beadványt, ám a most igazságügyi miniszter Trócsányi László - akkor még alkotmánybíróként - párhuzamos indoklásában így fogalmazott: „Amikor a tagállamok a szuverenitásukból fakadó hatáskörük egy részét, vagy annak gyakorlását átruházták a közösségi (uniós) szervekre, nem mondtak le államiságuk, szuverenitásuk és függetlenségük lényegéről, államrendjük alapjainak szabad meghatározásáról. A tagállamok megtartották alkotmányuk azon alapelvei feletti szabad rendelkezési jogukat, amelyek nélkülözhetetlenek az államiság, az alkotmányos identitás fenntartásához.” (Az Ab szövegében ez az egyetlen hely, ahol e fogalmat említik.)


Trócsányi László, immár igazságügyi miniszter


Ebből és egy későbbi kiadványból is látható: Trócsányi számára fontos jogelméleti kérdés az „alkotmányos identitás” létezése. Ennek ellenére a magyar alkotmánybíróság akkor a közösségi jog elsőbbségét mondta ki olyan jogterületeken, amelyeket a nemzeti parlamentek az EU hatáskörébe utaltak.

A korábban már említett Lisszaboni Szerződés alapján a menekültügy kezelése épp olyan terület, amelyet a nemzetállamok egyéni intézkedések helyett az EU jogalkotó szervezeteinek (Európai Parlament, Európai Tanács) hatáskörébe utaltak. A szerződés szövege szerint: „Az Unió biztosítja … a menekültügy, a bevándorlás és a külső határok ellenőrzése terén a tagállamok közötti szolidaritáson alapuló olyan közös politikát alakít ki, amely a harmadik országok állampolgáraival szemben méltányos bánásmódot biztosít. … Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében intézkedéseket állapít meg egy közös európai menekültügyi rendszer létrehozása céljából”.

Épp e fenti idézet jogértelmezése a tétje a Szlovákia és Magyarország által kezdeményezett bírósági eljárásnak. A bíróságnak azt kell eldöntenie: a tavaly szeptemberben elfogadott kvóta-csomag a Lisszaboni Szerződésben foglaltakból egyenesen levezethető-e vagy sem.


A Lisszaboni Szerződést, amely az EU „alkotmányának” módosítása volt, a tagállami parlamentek mindegyikének el kellett fogadnia. A magyar országgyűlés elsőként ratifikálta a szöveget 2007. december 17-i szavazásán. Az érvényességhez – mivel módosította a magyar alkotmányt is - kétharmados többségre volt szükség. A képviselők végül elsöprő többséggel, 325 igen szavazattal hagyták jóvá a változtatást. Az „igen” gombot nyomta akkor a teljes Fidesz frakció is, köztük Orbán Viktorral.


Az „alkotmányos identitás”, mint érv, meglehetősen új keletű, hiszen az alaptörvény ötödik módosításakor - 2013 szeptemberében – még épp a külföldi, részben uniós, kritikákra reagált a kormány, egyebek mellett kivéve a normaszövegből az Országos Bírói Hivatal peráthelyezési lehetőségét, vagy az nemzetközi bíróságok által kiszabott büntetések miatti különadó kivetésének lehetőségét.