Brüsszel már tudja, hogyan szorongassa meg Orbánt, hogy az fájjon

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Nem lesznek látványos politikai nyilatkozatok, jogsértéseket vizsgáló bizottságok, új „Tavares-jelentések”, ehelyett más módon megy neki az Európai Bizottság Orbán Viktornak, ha szükségesnek tartja – több forrásunk is erről beszélt a VS.hu-nak Brüsszelben. A tét több száz milliárdos is lehet, ráadásul a választások előtti évben kellene meghúzni a nadrágszíjat.


„Technikailag ki lehet pörgetni rövid idő alatt annyi pénzt, amennyit a magyar kormány próbál az idén, de hogy szabályosan teszik-e ezt meg, az azért kétséges. Mi pedig nagyon fogunk figyelni minden szabály betartására” – erről beszélt nemrég egy az EU regionális és kohéziós fejlesztési pénzeire rálátó tisztviselő egy informális találkozón egy uniós bizottsági forrásunk szerint.

Magyarország a 2007-2013-as időszakra nagyjából 8700 milliárd forint támogatást kapott Brüsszelből. Az EU-ban hétéves fejlesztési ciklusokat határoznak meg, a pénzek felhasználására ezen túl még két év áll rendelkezésre, ami most december 31-én zárul. Ezért fejezik be rohammunkában a budai fonódó villamost, ezért dolgoznak nagy erőkkel a budaörsi csomóponton, vagy a Széll Kálmán téren.



Az EU mindezek után még két éven át - azaz 2017 végéig - ellenőrizheti a magyar állam által szétosztott uniós pénzek felhasználását. Informátorunk szerint 2016-2017-ben az EU (akár szakosított szervezete, az OLAF révén) nagyítóval vizsgálja majd, hogy milyen magyar uniós pályázat esetében sérthettek jogot a kiírók, és ahol lehet, büntetni fognak, visszafizettetik a támogatást, vagy egy részét. Több brüsszeli forrásunk is arról beszélt, hogy a Jean-Claude Juncker vezette Bizottság részéről egyfajta „taktikai váltás” ez az Orbán-kormánnyal szemben a José Manuel Barroso vezette bizottság hozzáállásához képest.

A tét százmilliárdos nagyságrendű. Kisebb-nagyobb szabálytalanságok a pénzek felhasználása körül gyakorlatilag bárhol előfordulhatnak, ezért az EU eleve visszatartja az ellenőrzések végéig a tagállami pénzek 5 százalékát (vagyis 435 milliárd forintot, ami a magyar GDP 1,5 százaléka). Ezt a kormányok jellemzően saját költségvetésükből előfinanszírozzák.

Az Orbán-kormány az elmúlt évek tapasztalata alapján úgy számol, hogy a 8700 milliárdnak két százaléka miatt majd indul eljárás, ennyit nem tudunk majd felhasználni, vagy másra kell majd kiosztani, úgynevezett korrekcióval. Vagyis adódik egy 260 milliárd forint nagyságrendű különbség az eltérő kalkulációkból. Ez a kormány kockázata, hiszen mire kiderül, hogy ezt a pénzt esetleg mégsem kapjuk meg, már régen kifizették a magyar költségvetésből.

A helyzetet bonyolítja, hogy amíg a pályáztatási időn belül, vagyis idén december 15-ig az elvont uniós pénzt elvben még újra lehetne pályáztatni, ha a tagország megegyezik az Európai Bizottsággal, a zárás után erre már nincs lehetőség. Vagyis az utólagos ellenőrzésnél feltárt szabálytalanságok miatt elveszett pénzek nem csak a pályázóknak hiányzik majd, hanem az országnak is. Ráadásul 2018-ban választás van, ez politikailag is rosszul jöhet ki.



Eddig máshol támadtak

A 2010-es választások utáni magyar kormányzati lépések (az új médiaszabályozás, a bírák nyugdíjazása, az új alkotmány, az Alkotmánybíróság és egy sor testület pártkatonákkal való feltöltése) nyomán az akkori bizottsági vezetés egy sor frontot nyitott Magyarország ellen: Viviane Reding, az EU alapjogi biztosa, Neelie Kroes médiáért felelős biztos, vagy éppen az EU szerveitől független, az alkotmányosságot figyelő Velencei Bizottság gyakran kritizálta a kormányt.

A magyar kormánnyal szembeni uniós ellenérzések betetőzését jelentette, amikor az Európai Parlament megszavazta, hogy Ruis Tavares portugál EP-képviselő készítsen országjelentést Magyarországról. A terjedelmes dokumentum elkészült, azt meg is tárgyalta az EP – majd nem történt semmi, sőt, a kormány a hazai közvélemény számára hatásosan érvelt amellett, hogy politikai színjáték áldozata. Hozzá kell tenni azonban, hogy nem is nagyon történhetett semmi, hiszen az Európai Unión belül a jogállamiság vizsgálatának nem volt meg a mechanizmusa.

Forrásaink szerint ezért választott Jean-Claude Juncker politikailag kevésbé látványos, de hatékonyabb, vagyis a magyar kormány számára kellemetlenebb taktikát: jogi eljárásokat indítanak Magyarországgal szemben, minden esetben, amikor lehetséges. Elvileg ez kötelező dolog - vagy stimmel egy jogszabály, vagy nem, de a gyakorlatban azért nyílik némi mozgástere Brüsszelnek, hogy milyen ügyekre helyez hangsúlyt.

Egy magas rangú bizottsági informátorunk szerint például biztos, hogy kötelezettségszegési eljárás indul a szeptember 15-től életbe lépett új menekültügyi törvényekkel szemben. Ezek gyakorlatilag lehetetlenné teszik, hogy Magyarországon valaki menekültstátuszt kapjon, a bíróságok futószalagon hozzák meg az ítéleteket, amiket magyarul kapnak meg az érintettek. Informátorunk szerint ez, illetve az, hogy fiatalkorúakat is felnőttként kezelnek a hatóságok, és kiutasíthatnak, rabosíthatnak, szinte biztos, hogy uniós jogot sért, így garantált az eljárás.

Egy másik bizottsági forrásunk szerint ugyanakkor „ez olyan ügy lenne, amiből a magyar kormány odahaza jól is kijöhet”, annyi politikai érzéke pedig van a bizottságnak, hogy ne ilyen szituációkat kreáljon. Így szerinte alapvetően korrupcióellenes, vagy versenyjogi eljárások jöhetnek majd – de azok akár eddig nem látott mennyiségben is.

Időben ezek akár egybe is eshetnek a 2007-2013-as pénzek ellenőrzésével, vagyis a magyar kormánynak duplán is rossz lehet a választások előtt, amikor


százmilliárdos összegben fizettethet vissza támogatást az EU.

A kormány persze vitathatja majd ezek jogosságát, de a jogvita idejére a bizottságnak lehetősége van az adott összegű pénz visszatartására az aktuális támogatásokból.


a rettegett fegyver azért továbbra sem reális

Vera Jurova, a Bizottság jogállamiságért felelős biztosa ráadásul külön is figyel majd a magyar kormányra – egyik forrásunk szerint ez ugyancsak elhangzott egy bizottsági ülésen. Igaz, Jurova már tavasszal kijelentette, hogy nem csak a magyar kormányt, hanem egy sor más tagállam intézkedéseit is figyelemmel kíséri, de informátorunk szerint nemrég arról beszélt, hogy komoly jogsértés esetén az EU alapszerződésének uniós szavazati jogot, és támogatásokat felfüggesztő úgynevezett 7. cikkelyének alkalmazását is indítványozhatja majd.

Az uniós szakzsargonban csak „atomcsapásként” emlegetett cikkely valódi alkalmazását senki nem tartja reálisnak, a bizottság mégis jóváhagyta, hogy aláírásgyűjtés induljon ennek érdekében a magyar kormánnyal szemben. Hét tagállamban kell legalább egymillió aláírást összegyűjteni, de még ez sem bír kötelező erővel, a bizottságnak csak napirendre kell venni a kérdést, a cikkelyről a tagállamokat tömörítő Tanácsnak kell döntést hoznia.

Információink szerint ugyanakkor a magyar kormány az Európai Bíróságon támadja majd meg a döntést, mert szerintük ez ellentétes az uniós alapszerződésekkel. Ennek megítélésében brüsszeli forrásaink megosztottak voltak, de abban mindenki egyetértett, hogy a Bizottság akkor sem tesz lépéseket a 7. cikkely alkalmazására, ha összejön a megfelelő számú aláírás.