Brüsszel felfüggesztheti a paksi bővítés folytatását

Fotó: MTI / Máthé Zoltán

-

Az Európai Bizottság állítólag egy olyan levél elküldését tervezi, amelyben leállítanák a beszerzéseket.


Az Európai Bizottság (EB) szerint a magyar hatóságok megsértették a közbeszerzés uniós szabályait, amikor pályáztatás nélkül bízták meg a Roszatomot a paksi atomerőmű bővítésére, emiatt hivatalos felszólító levelet készülnek küldeni a kormánynak – értesült a BruxInfo. A brüsszeli uniós szakportál szerint a levélben – amely az unió ezen vizsgálata (DG GROW) első szakaszának tekinthető – a Paks II-t érintő minden folyamatban lévő és tervezett beszerzés felfüggesztésére is fel kíván szólítani.

Aszódi Attila, a paksi bővítéssel megbízott kormánybiztos kedden reggel tartott sajtótájékoztatót, amelyben érintette a beszerzés témáját is. Mint mondta, az EU-val ebben az ügyben öt nagy mérföldkő van, ebből ez és a tiltott állami támogatás nem tisztázott még. Utóbbiról úgy tudni, arról jövő hét elején születhet döntés az Európai Bizottság egy másik főigazgatóságán.

A magyar kormány már eddig is védekezett, azzal érvelt, hogy mivel az oroszokkal megkötött szerződés nemzetközi, ezért nem kellett megfelelniük az EU-s közbeszerzési előírásoknak. A Miniszterelnökség a mostani hírre reagálva is közölte: nem sértette meg az Európai Unió közbeszerzési eljárásokra vonatkozó szabályozását a Paksi atomerőmű bővítéséről szóló, 2014 januárjában aláírt magyar-orosz kormányközi megállapodás, valamint a 2014 decemberében aláírt tervezési, beszerzési és kivitelezési szerződés. Közleményében kifejtette: a kormány bizottság minden kérdésére - ahogyan eddig, úgy a jövőben is - részletes és minden kétséget eloszlató tájékoztatást ad, és továbbra is fenntartja, hogy a Paksi Atomerőmű kapacitás-fenntartásának előkészítése során mindenben a hatályos hazai, európai uniós és nemzetközi jogszabályoknak megfelelően járt el.

Az EB véleménye viszont az, hogy nemzetközi szerződéseknél is tiszteletben kell tartaniuk a tagállamoknak az EU-s szabályokat. A Bizottság másik érve pedig az, hogy Magyarország a kormányközi megállapodáson keresztül hozzáférést biztosít egy harmadik országnak, jelen esetben Oroszországnak a magyar és így az uniós közbeszerzési piachoz, miközben kizár az áruk és a szolgáltatások nyújtásának lehetőségéből más harmadik országokat és uniós tagállamokat is. Ez pedig ellentétes a hatályos szabályokkal – hangsúlyozta a BruxInfo.

A levél mindenesetre még nem jelent sok mindent, az csak az EB jogi állásfoglalását tartalmazza. A kötelezettségszegési eljárás során derül majd ki, hogy a vitában melyik félnek van igaza.