Brókerbiztos befektetés magas hozammal? Ilyen is akad

Forrás: Thinkstock

-

Az állam lehet az egyik haszonélvezője a sorozatos brókerbotrányoknak. A csalódott, pénzüknek biztos menedéket kereső ügyfelek megtakarítása állampapírokba vándorolhat, és azoké is, akik még csak ezután döntenek befektetéseikről. Ezzel tovább erősödhet az a folyamat, amit az állam még az év elején gyorsított fel a lakossági ügyfélkörnek szánt kamatok feljebb srófolásával. De honnan tudjuk, melyik állampapírt kell venni, és tényleg jól járunk?


Az elmúlt hetek brókerbotrányai igencsak próbára tették az érintett ügyfelek idegrendszerét és pénztárcáját. A balhékban érintett három befektetési szolgáltatónál több százmilliárd forintnyi ügyfélpénz megléte vált bizonytalanná. Ráadásul sokan még az Országos Betétbiztosítási Alap 100 ezer eurós és a Befektető-védelmi Alap 20 ezer eurós kártérítése mellett is ráfáznak a brókercégükbe vetett bizalmukra. Különösen nehéz helyzetben vannak a Quaestor ügyfelei, ahol a kötvények kibocsátója is csődöt jelentett és a brókercég is szélhámoskodott fiktív értékpapírok forgalmazásával. Ez utóbbi esetben még a kárvallottak jogállása sem tisztázott, így az sem, jár-e nekik bárhonnan kártalanítás, miközben különös tulajdonosi átalakulás és vezetőváltás is történt a cégcsoportnál..


Az állam ezen sokat nyerhet

A sok pórul járt ügyféllel szemben az államnak előnye is származhat a botrányokból. A kockázatosabb pénzügyi manőverek iránt megmutatkozó bizalomvesztés ugyanis arra sarkalhatja a befektetőket, hogy jelentős pénzeket csatornázzanak át a biztonságos állampapírok piacára. Ez pedig egybevágna a kormányzat régi szándékával, hogy csökkentse az államadósság finanszírozásában a külföldi befektetők túlsúlyát. Ez a folyamat már amúgy is szépen elindult és egyre mutatkoznak az eredményei.


magyar államkincstár; állampapír; illusztráció

Tényleg biztonságos az állampapír?

A különböző befektetési eszközök kockázati rangsorában kétségtelenül a legalacsonyabb szinten tartják számon, de sok példa van rá, amikor komoly rizikót hordoz egy-egy állam adósságát finanszírozó kötvény.

Ez abban az esetben történik meg, amikor a kibocsátó ország a felvett kölcsöneinek visszafizetésével bajba kerül, vagyis államcsőd veszélye fenyeget.

Magyarországon ez most nem áll fenn, de láttunk már ilyet korábban Argentínában, vagy részlegesen Görögországban, illetve jó eséllyel megtörténhet ez Ukrajnában is.

A csődhelyzet előtt már mélyen a kibocsátási árfolyama alá esik a gondban lévő állam papírjainak árfolyama, ugyanis a befektetők hanyatt-homlok szabadulni próbálnak a veszélyes kötvényektől, méghozzá egyre olcsóbban.

Ilyenkor az eredeti értékük töredékére is eshet a papírok kurzusa, függően attól, hogy mekkora bajt szimatolnak a befektetők.

A magánszemélyek által birtokolt állampapírok állománya februárban hirtelen megugrott. Miközben átlagosan havonta 6-7 milliárd forintnyi állampapírt szoktak vásárolni a magyar kisbefektetők, idén az év legrövidebb hónapjában 79 milliárd forintot hagytak a kincstárnál. A lakossági állampapírok állománya így február végére 2490 milliárd forintra nőtt, és a futamidő terén is kedvezőek a változások.

Nem mindegy ugyanis, hogy a hazai megtakarítókat csak egy-két hónapra, vagy akár évekre sikerül bevonni a finanszírozásba. Az állam bácsi által leginkább honorált 3-10 éves futamidejű kötvényekbe egyre több pénz áramlik, miáltal 1000 milliárd forinthoz közelít a hosszabb lejáratokban fialó lakossági pénzek értéke. Márpedig az állam szempontjából ez megnyugtató. Ha valaki egyszer már állampapír-vásárlásra adta a fejét, akkor megbízhatóbb módon fekteti be újra a pénzét, mint a pillanatnyi hozamelőnyökre vadászó külföldi befektetők.

A hazai megtakarítók előtérbe helyezésével tehát jelentősen csökkenthető az ország pénzügyi sérülékenysége. Jó példa erre Japán. Míg hazánk korábbi, 80 százalék feletti GDP-arányos államadóssága idején már kongatták a vészharangot a nemzetközi pénzügyi szervezetek, addig a távol-keleti országban ez az érték hiába van 230 százalék felett, a befektetők csak mérsékelten aggódnak emiatt. A japán államadósságot ugyanis majdnem teljes mértékben az ottani lakosok és vállalatok finanszírozzák.

Melyik a nyerő állampapír?

Mondhatnánk, hogy mindig a legtöbbet fizető a legjobb, de ez nem ennyire egyszerű. A futamidő jelentősen befolyásolhatja a megtakarítók lehetőségeit. Ha mondjuk valakinek fél év múlva szüksége van a pénzére, akkor érdemes egy olyan kincstárjegyet vásárolnia, ami le is jár ennyi idő múlva. Egy 5 éves kötvénnyel, amelynek magasabb a kamata és el is lehet adni menet közben, szinte biztos, hogy rosszabbul jár az időszűkében lévő vásárló, mint a féléves konstrukcióval.

Ennek az a fő oka, hogy a vételi és eladási ár közötti rés meglehetősen magas, ami ilyen esetben jelentősen koptatja a hozamot. Rövidebb időtávon az egyéves, vagy annál rövidebb futamidejű állampapírok, a kincstárjegyek lehetnek a nyerők. Ezek évesített hozama jelenleg 2,75-3,00 százalék között mozog, ami már önmagában véve is jobb, mint például az azonos időszakra lekötött banki betétek kamata (eltekintve az egy-két banknál fellelhető ügyfélcsalogató kamattól, amellyel új számlanyitáskor, vagy új betét elhelyezésekor akcióznak).

Éven túli lejáratoknál kezd izgalmassá válni a történet. A kétéves futamidejű Kincstári Takarékjegy II. már 3,25 százalékot fizet évente a tulajdonosának. Mivel lépcsőzetes kamatozású értékpapírról van szó, ennél a konstrukciónál főleg nem éri meg ki-be ugrálni. A türelmet oly módon honorálja az állam, hogy a kamat a vásárlás napjától a visszaváltás idejéig eltelt időtől függ. A Kincstári Takarékjegy az egyetlen nyomdai úton előállított állampapír, amelynek az értékesítése a Magyar Posta hálózatában történik. Sokak számára ez is egy komoly előnye lehet egy befektetésnek: meg lehet fogni és haza lehet vinni.


Nyitott kapukkal várják a befektetőket.


4-5 százalékos éves hozam

Az igazán tuti befektetés azonban kétségtelenül a hosszabb lejáratoknál keresendő. Mivel az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) is az években gondolkodni és megtakarítani tudó kisbefektetői kört preferálja, ezeknél a kötvényeknél már kifejezetten agresszív az árazás. A két sztár jelenleg a Bónusz Magyar Államkötvény és a Prémium Magyar Államkötvény.

Az előbbi esetében a bónusz az egyéves diszkont kincstárjegy átlaghozama felett járó kamat. Ennek mértéke a 4 éves futamidejű kötvényre 1,25, a 6 éves futamidejű kötvényre 2, a 10 éves futamidejű kötvényre pedig 2,5 százalék, ami azt jelenti, hogy a 2024-ben lejáró Bónusz kötvénnyel jelenleg 4,49 százalékos éves kamatot lehet elérni. Változó kamatozású papírokról lévén szó, ezeknél a kötvényeknél a diszkont kincstárjegyek csökkenő hozama csökkenő kamatokat eredményez, hacsak nem emeli meg időközben a prémiumot a kibocsátó annak érdekében, hogy ne veszítsenek a papírok a népszerűségükből.

A Prémium Magyar Államkötvény (PMÁK) a Bónusz kötvényeknél is vonzóbb, bizonyos lejáratnál akár 4,7 százalékos éves kamatot fizet a mindenkori infláció feletti kamatprémium jóvoltából. 3 és 5 éves futamidejű sorozatai vannak, ezekre rendre 3 és 4 százalék kamatprémiumot fizet az ÁKK, amely az idén év elején még meg is emelte a prémiumot, hadd vegyék még többen. Szintén változó kamatozású kötvényekről van szó, ami azt jelenti, hogy a kamatperiódus egy év, azt követően újra megállapítják a kamat bázisát. Ez nem más, mint a megelőző év hivatalos (Központi Statisztikai Hivatal által közzétett) éves átlagos inflációs rátája. Nem kell megijedni attól sem, ha ez éppen egy negatív szám (defláció van). Ilyenkor a kamatbázis nulla, vagyis nem kell attól tartani, hogy deflációs környezetben a teljes hozam a prémium mértéke alá csökken.



Hozamvadászatban a 3 éves futamidejű kötvények viszik a prímet: az itt kapható 4,7 százalék éves kamat már igazán komoly reálhozamot biztosít a befektetőjének. A konstrukció népszerűségének növekedését jól jelzi, hogy részben a megemelt prémiumnak is köszönhetően a két PMÁK sorozat (a 3 és az 5 éves) együtt 44 milliárd forint összegben fogyott idén februárban. Vagyis az állampapírok állományának februári, 72 milliárd forintos növekedésének több mint a felét az inflációkövető papírok tették ki – legalább minden második forint, amit a keményen dolgozó kisemberek az államnak adtak kölcsön, ilyen kötvénybe került.


Érdemes még megemlékezni két speciális állampapírról. Az egyik a Babakötvény, amelynek szintén magas, 4,7 százalékos hozama van és egyre népszerűbb a megtakarítók körében. A papírokat Start-számlával rendelkező és 18. évüket még be nem töltő gyermekek számára vásárolhatja meg bárki, vagyis nem csak a szülők. A kötvény a 3 éves PMÁK-kal teljesen megegyező konstrukció: az infláció feletti 3 százalék kamatprémiumot fizet éves kamatperiódusok alatt, majd azt követően kerül sor a kamatbázis felülvizsgálatára.

Az inflációkövető állampapírnak eurós változata is van: a PEMÁK, vagyis a Prémium Euró Államkötvény. Ez annyiban különleges, hogy euróban jegyzett kötvényről van szó, a kamatát is az eurózóna átlagos inflációja alapján számolják. Változó kamatozású, az eurós infláció felett fizet 2 százalék prémiumot. Most a kamatbázis nulla, hiszen defláció van az euróövezetben, ezért kamata a prémium kamatával megegyező 2 százalék, ami euró-hozamnak nem rossz. Komolyabb többlethozam a forint jelentős gyengülése mellett érhető el vele.


Varga Mihály; Barcza György


Brókercég nincs, adó van


A kötvények megvásárlásához nem kell brókercéget igénybe venniük a megtakarítóknak

– Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter és Barcza György, az ÁKK vezérigazgatója ezt emelték még ki az állampapírok egyik előnyeként, amikor a Bónusz Magyar Államkötvények kibocsátásának egyéves évfordulóján közösen tartottak sajtótájékoztatót.

A brókercégek tényleg teljesen kihagyhatók az állampapírok beszerzéséből. A legpraktikusabb, ha az ember nyit egy számlát a Magyar Államkincstár Állampénztári Irodáinak valamelyikében és azon tartja az értékpapírokat, ezeknek a számláknak ugyanis teljesen ingyenes a vezetésük. Arra mondjuk érdemes figyelni, hogy ha egy sorozatnak éppen kamatfizetése van, akkor jelentős tömeg szokott megjelenni az irodákban, hogy a hozamot készpénzben felvegye. Ilyenkor tanácsosabb elkerülni ezeket az egységeket, főleg, hogy telefonon vagy interneten is lehet ügyet intézni. Ezen kívül a megfelelő jogosítvánnyal rendelkező kereskedelmi bankok fiókjaiban is hozzá lehet jutni az állampapírokhoz, a Kincstári Takarékjegyeket pedig a nagyobb postákon is be lehet szerezni.

Amire mindenképpen ügyelni kell, hogy az állampapírok után kapott kamatbevétel adóköteles. 16 százalékos a fizetendő adó mértéke, ami azonban csökkenthető, sőt teljesen megszüntethető. A tartós befektetés számlákon elhelyezett kötvények, kincstárjegyek kamata után három év elteltével 10 százalékra mérséklődik az adókulcs, míg öt év után a teljes adómentesség a türelmes befektető jutalma. A Prémium Euró Államkötvény után a kamatadó mellett viszont még 6 százalékos egészségügyi hozzájárulást is fizetni kell.