Brexit: nem lesz újabb népszavazás

Fotó: Wiktor Dabkowski / Wiktor Dabkowski

-

Kizárta az EU-tagságról szóló újabb népszavazás lehetőségét Theresa May brit miniszterelnök.


A kormányfő elnökletével megtartott szerdai kabinetülésen egyetértés született arról is, hogy az Egyesült Királyságnak „egyedi megállapodásra” kell törekednie az Európai Unióval, és az egyezményben szabályozni kell a külföldi EU-állampolgárok nagy-britanniai bevándorlását.

May az őszi politikai évad hivatalos kezdete előtt informális tanácskozásra hívta össze kabinetjét Chequersbe, a brit miniszterelnökök vidéki rezidenciájára. A találkozón a kormányfő megismételte eddig is többször hangoztatott véleményét arról, hogy „a Brexit Brexitet jelent”, és nincs mód a kilépést pártolók győzelmével végződött júniusi népszavazás megismétlésére.

A brit miniszterelnök szerint nem szabad kísérletet tenni arra sem, hogy Nagy-Britannia a referendum eredményének ellenében „valahogy mégis” az Európai Unió tagja maradjon. Theresa May megerősítette azt a korábbi kötelezettségvállalását is, hogy a brit kormány „sikert kovácsol a Brexitből”.

A brit miniszterelnök nem tett utalást arra, hogy London mikor aktiválja a lisszaboni szerződés 50. cikkelyét, amely az EU-tagság megszűnésének folyamatát szabályozza.

Theresa May korábbi nyilatkozataiban is csak annyit közölt, hogy véleménye szerint addig nem szabad aktiválni a kilépési mechanizmus leírását tartalmazó cikkelyt, amíg nem áll össze egyértelműen a brit kormány tárgyalási stratégiája. A brit kormányfő szerint ez azt jelenti, hogy London az 50. cikkelyt az idei év vége előtt nem aktiválja.

A kabinetülés után, szerda este a Downing Street-i miniszterelnöki hivatal szóvivője közölte ugyanakkor: a tanácskozáson egyetértés született arról, hogy a kormány nem kéri a parlament jóváhagyását az 50. cikkelyben szabályozott kilépési mechanizmus elindításához.

A kormány kezdettől fogva azt vallja, hogy a cikkely aktiválása a miniszterelnök döntési jogkörébe tartozik. Ezt az álláspontot azonban többen is jogilag megtámadták azzal az érvvel, hogy Nagy-Britannia EU-tagságát törvény rögzíti, és ezt kormányzati döntéssel nem lehet felülírni.
Az ügy októberben a londoni felsőbíróság elé kerül. A bíróság az eljárást az egyik legnevesebb londoni ügyvédi iroda, a Mishcon de Reya keresete alapján indítja el.

A több, meg nem nevezett ügyfél megbízásából eljáró társaság keresete szerint a brit EU-tagságról júniusban tartott népszavazás nem bír kötelező jogi erővel, és a döntés a kilépési folyamat elindításáról a brit alkotmányos berendezkedés alapján a parlament hatáskörébe tartozik.

A szerdai kabinetülés után a Downing Street szóvivője közölte: a brit kormány az EU-val kezdendő kilépési tárgyalásokon „nem a polcról készen leemelt, hanem egyedi jellegű megállapodásra” törekszik. A szóvivő szerint ez azt jelenti, hogy szabályozni kell majd az EU-tagállamokból érkező bevándorlók számát, de kedvező megoldásra kell jutni az unióval folytatott brit külkereskedelem szempontjából is.

Az Európai Bizottság többször is hangoztatott jelenlegi álláspontja mindazonáltal az, hogy ha Nagy-Britannia továbbra is hozzá akar férni az EU egységes belső piacához, akkor tartania kell magát az EU-n belüli mozgásszabadság alapelvéhez.