Bosszú vagy megelőző csapás lehetett a brüsszeli támadás

Fotó: Jef Versele

-

Az iszlamisták komoly vereséget szenvedtek, amikor élve fogták el Salah Abdeslamot, a párizsi merényletek egyetlen életben maradt elkövetőjét. Lehet, hogy bosszút esküdtek, de az is, hogy a lebukás helyett inkább a halálba küldték követőiket.


Néhány életlen kép készült csak arról, ahogy a belga rendőrök és katonák kedden őrizetbe vesznek két férfit a brüsszeli északi pályaudvar közelében. A fotókon a két férfi először a járdán térdel, kezük a fejükön összekulcsolva, majd a földön hasalnak, miközben megbilincselik őket. A belga hatóságok egyelőre nem közöltek részleteket, de több mint valószínű, hogy a letartóztatás a 34 halálos áldozatot követelő reptéri, illetve metróbeli támadásokkal lehet összefüggésben.

Aztán megjelent egy fotó az állítólagos gyanúsítottakról, ahogy a reptéren sétálnak egy-egy poggyászkocsit tolva.



Az Iszlám Állam terrorszervezet máris vállalta a brüsszeli vérengzést. Az első információk alapján az a legvalószínűbb, hogy a keddi brüsszeli támadás szoros összefüggésben áll a november 13-i párizsi támadásokkal. Az utóbbi miatt indult nyomozás eredményeképp múlt pénteken, több mint négy hónap után Brüsszelben elfogták Salah Abdeslamot, a párizsi merényletsorozat egyetlen, életben maradt elkövetőjét, illetve két másik embert.


Abdeslam elfogása: a sebesült terroristát épp betuszkolják egy autóba


Európa legkeresettebb embere képes volt 125 napig bujkálni Brüsszelben, ami arra utal, hogy kiterjedt iszlamista hálózat létezik a városban (a belga főváros egyik kerülete, Molenbeek az iszlamista szélsőségesek legfontosabb központjának számít). Az elfogása, illetve az odáig vezető lépések azonban azt is jelzik, hogy a nyomozók lassanként csak felgöngyölítették a szálakat. Ez egyértelműen vereség az iszlamisták számára.

Nagyon ritka, hogy egy Abdeslamhoz hasonló terrorista élve kerül a hatóságok kezére, általában vagy öngyilkos merényletben halnak meg, vagy a rendőrökkel vívott tűzharcban. A szélsőségesek a keddi támadásokkal egyrészt bosszút állhattak, másrészt lehet, hogy lépéskényszerbe kerültek: attól tarthattak, hogy Abdeslam feladja őket, vagy a rendőrök más módon felgöngyölítik a hálózatot. Erre egyelőre nincs bizonyíték, de nagyon valószínű, hogy vezetőik azért adtak parancsot újabb támadásokra, hogy zavart keltsenek, illetve a lebukás helyett a halálba küldjék követőiket – a reptéri támadásról legalábbis már tudjuk, hogy öngyilkos merénylő követte el.

Wassim Nasr, a France24 szakértője szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy egy ilyen támadássorozatot 48 óra alatt megszervezhettek a terroristák, vagyis valószínűleg már korábban elkezdték a tervezést, aztán a végrehajtást gyorsíthatta fel Abdeslam elfogása. A keddi támadás azt is megmutatta, hogy a terrorsejtek képesek egymástól függetlenül akcióba lépni: hiába fognak el néhány embert, egy másik csoport attól még végrehajthatja a támadást. Az is világos, hogy a dzsihadisták eltökélt célja, hogy Irak, Szíria vagy Jemen helyett, illetve mellett, Európát tegyék a szent háborújuk harcmezejévé.

Ha igaz, hogy a keddi merényletek összefüggnek Abdeslam elfogásával, akkor számítani kell még további akciókra is. Nem véletlen, hogy egész Európában magasabb fokozatra kapcsolták a biztonsági intézkedéseket: Franciaország katonákat küldött a belga határra, a német rendőrség is megerősítette a határok ellenőrzését. Több európai reptéren is emeltek a terrorkészültségi szinten. Az idegesség kézzel fogható: Amszterdamban egy gyanús csomag miatt kiürítették a főpályaudvar egy részét, a Schiphol repülőtér közelében, Hoofddorp állomáson is leállítottak egy vonatot, mivel egy utas „gyanúsan viselkedett”. Orbán Viktor Magyarországon is elrendelte a terrorkészültség kettes, magas fokozatát a Brüsszelben történtek miatt. A Terrorelhárítási Központ teljes állománya is készültségben van.