Borús német tanulmányok hűtik le Merkel optimizmusát

Fotó: AFP / BARBARA SAX

-

A német munkaügyi hivatal kutatóintézetének felmérései szerint az érkező menekültek között rengeteg a szakképzetlen fiatal, aki nem tanul tovább, inkább rosszul fizető állásokat vállal, majd abban is ragad, és még 15 év múlva sem keres annyit, mint más bevándorlók. Persze a mostani kutatások tanulsága is az, hogy ha jól csinálják, a menekültek integrációja jelentős gazdasági és társadalmi haszonnal jár, mint azt az utóbbi évtizedek német történelme is igazolja.


A legfrissebb, szeptemberi adatok szerint Németországba 577 ezer bevándorló érkezett, ebből csak szeptemberben 164 ezer. Nagyjából a felük menekült háború, elnyomás vagy humanitárius krízis elől. Ők azok, akiket nagy valószínűség szerint befogadnak majd a németek.

Arról, hogy pontosan kik ők, milyen oktatásban részesültek, a német munkaügyi hivatal Munkaerőpiaci és Foglalkozáskutatási Intézete (IAB) készített felméréseket.


Ezek szerint mindenképpen jó hír a németeknek, hogy a menekültek több mint fele 25 év alatti, így sok lehetőség rejlik bennük. Csakhogy az integráció igen sokáig tart. A tapasztalatok azt mutatják, hogy öt évvel érkezésük után közülük még mindig csak minden második él állandó keresetből (EU-tagállamból vagy harmadik országból érkezőknél ez 75 százalék), és ez a különbség csak érkezésük után 15 évvel szűnik meg köztük és más társadalmi csoportok között.


A bevándorlók foglalkoztatási rátája az idő előrehaladtával (sárgával a menekültként érkezők, kékkel a többi külföldi)


A munkába állt bevándorlók fizetésében még nagyobb a különbség. A teljes állásban dolgozó menekültek első évük után átlagosan havi 1100 eurót keresnek, öt évvel később 1500 eurót, ez további öt évvel később 1600-1700 euróra emelkedik. Így az első évben 400 euróval keresnek kevesebbet, mint más migránscsoportok, és 15 év után is 300 euró marad közöttük a különbség.


Ezzel a menekültek a legrosszabbul kereső csoport a német munkaerőpiacon.

Ez változhat, ha a német politika olyan döntéseket, hoz, amelyek segítik integrációjukat. Az IAB több javaslatot is tett. A legfontosabbnak a német nyelv oktatását tartja, ugyanis a menekültek közül szinte senki sem tud németül, és az angolul tudóknak is gyenge a nyelvismeretük.


Az IAB előrejelzése 2015-ben és 2016-ban is egymillió migránssal számol. Szerintük így idén év végéig 324 ezer új munkaerő jelenik meg a német piacon, és számuk 2016 végéig 610 ezerre növekedhet, ezzel párhuzamosan pedig 130 ezerrel többen lesznek a munkanélküliek is a következő év végére.

Noha a legtöbb menedékkérő – 55 százalékuk – még 25 éves sincsen, amikor megérkezik Németországba, vagyis tanuló vagy tanulókorú, jelentős részük nem feltétlen akar már továbbtanulni, inkább munkát vállalna, hogy ezzel is segítse családja megélhetését.



Sokszor hangoztatott vélemény, hogy akik most érkeznek – és közülük is a szíriaiak –, magasan képzettek, az ország középosztálya indult meg Európa felé. Ezt csak félig támasztják alá a német – nem reprezentatív, 2013-ban felvett – adatok. Amelyekből alapvetően az vehető ki, hogy míg


az iskolai végzettségük viszonylag magas, a szakképzettséggel rendelkezők aránya viszont nagyon alacsony.

A legtöbb felmérés 13-20 százalék közé teszi a felsőfokú végzettségűek arányát a menekültek és menedékkérők között. Az egyik kutatás szerint összesen 88 százalékuk járt iskolába, de csak 24-27 százalékuk szerzett valamilyen szakmát. A szakképzetlenek arányát 34-58 százalék közé becsülik a különböző felmérések.

A német társadalomhoz képest mindez azt jelenti, hogy magasabb köztük a felsőfokú végzettségűek aránya, jóval alacsonyabb viszont a szakképzetteké, és ennél még jóval nagyobb a különbség a szakképzettséggel nem rendelkezők arányában (a németeknél ez csak 9 százalék).

Az IAB ezért azt tanácsolja, hogy fektessenek minél nagyobb energiát a menekültek oktatásába és szakképzésébe, már csak azért is, mert könnyen lehet, hogy ezek az arányok még módosulnak, hiszen megváltozott az országba érkező népesség szerkezete. Míg korábban 53 százalékuk érkezett háború, politikai elnyomás vagy humanitárius katasztrófa által sújtott országból, addig augusztusban már 76 százalékuk.


Ki veszít az egészen?

A tapasztalatok szerint a németeknek nem kell attól félniük, hogy a bevándorlók elveszik a munkájukat, legalábbis az IAB szerint. Ugyanis a menekültek meghatározott gazdasági ágazatokban koncentrálódnak, így a vendéglátóiparban vagy az egyéb szolgáltatásokon belül, mint az ápolás vagy a takarítás.

(Németországban egyébként még mindig több tízezer munkahely betöltetlen, augusztusban a legtöbb pozíciót éppen a vendéglátásban kínálták a munkaügyi hivatal adatai szerint.)



Ha van, akivel konkurálnak a menekültek, akkor azok nem a németek, hanem sokkal inkább a Németországban élő külföldiek. Például a 2015 augusztusáig érkező 99 ezer román és bolgár állampolgár.

Jó hír a menekülteknek, illetve a külföldieknek, hogy


az elmúlt öt évben a Németországban foglalkoztatott külföldiek száma 1,1 millióval nőtt,

a munkaerőpiaci kereslet pedig továbbra is nagyon magas irántuk, igaz, a mostani nagy menekülthullámmal párhuzamosan nem jött létre annyi új munkahely, amely felszívhatná a potenciális álláskeresőket.

Az intézet ez ügyben is adott tanácsot, egyrészt azt, hogy ne engedjék az országba azokat, akik csak gazdasági okokból érkeznek Németországba, vagyis nem valódi menekültek. Az IAB egyfajta humanitárius vízum bevezetését ajánlja, hogy csak azok induljanak el Németországba, akiknek van ilyenjük, és tudják, hogy be is fogadják őket.

Másrészt pedig a menekültek szinte azonnali munkavállalását javasolja az IAB, akár már akkor, amikor a menedékkérelmüket még el sem fogadták, mert ez is segítheti gyorsabb integrálódásukat a társadalomba. Ajánlja még azt is, hogy a német állam minél előbb dolgozzon ki egy eljárást, amelynek alapján a menekültek hazájukban szerzett szakképesítését elismerik.

Az ajánlások ellenére (vagy mellett) az intézet 2016-ra több rekordot is prognosztizál.


AZ IAB szerint jövőre 1,8 százalékos gazdasági növekedés mellett soha nem látott számú foglalkoztatott lesz az országban.

254 ezerrel lesz több munkavállaló, így 43,156 millióan lesznek. Az állandó munkahellyel rendelkezők száma is nő, 30,79 millióról 31,33 millióra. Igaz, emellett (2013 óta először) a munkanélküliek száma is több lesz a már említett 130 ezer emberrel. És az IAB szerint az új munkanélküliek szinte csak menekültek lesznek.