Bojkottal a melegek diszkriminációja ellen?

Fotó: Getty Images / Aaron P. Bernstein

-

A sportvilág is nekiment Indiana államnak, amely vallásszabadságra hivatkozva hozott melegellenesnek tartott törvényt múlt héten. Úgy tűnik, hogy a közvéleménynek sikerült megtörnie az indianai törvényhozókat, de mi lesz Arkansas-val?


Indiana állam múlt héten fogadta el a Religious Freedom Restoration Act (RFRA) nevű törvényét. A republikánus Mike Pence által kormányzott állam új törvénye egyes jogértelmezők szerint jogalapot teremt arra, hogy vallásszabadságra hivatkozva diszkriminálni lehessen a melegeket. Vannak jelek, hogy ezt a félelmet már megtörtént esetek is bizonyítják, ebben a tudósításban például egy pizzéria hivatkozik vallási elkötelezettségére.

Az 1990-es évek kezdete óta szövetségi szinten és 20 tagállamban is elfogadtak már hasonló tartalmú jogszabályt, ám Indiana az első, amely azt követően hagyott jóvá ilyet, hogy az azonos neműek házassága tavaly több államban is legálissá vált. A bírálók ezt ezért az ilyen frigyek elleni fellépésként interpretálták – annak ellenére, hogy idén a Legfelsőbb Bíróság dönt majd arról, hogy az USA minden államában legális legyen-e a melegházasság.

A július elsején életbe lépő törvénynek szakértők szerint kevés hatása lesz ugyan, viszont lefektet bizonyos sztenderdeket, amelyek alapján az esetjog alakítja majd ki pontosan, hogy mire is alkalmas az RFRA – írja a USA Today.


Indiana, Amerika találkozási pontja


Bojkott!

Ám ez a közvéleményt nem különösebben izgatja, komoly vita kerekedett ugyanis az indianai törvény miatt az Egyesült Államokban. Biztosan sokan ismerik a történetet, miszerint Ray Charles nem volt hajlandó előadni abban a georgiai koncertteremben, amely szegregálta a vendégeit (ezt követően Georgia – ahol Charles is született – kitiltotta a zenészt az államból). Nos, ezen történet 21. századi változataként rengeteg színész, előadóművész és celeb csatlakozott Indiana bojkottjához: addig nem adnak elő az államban, amíg nem vonják vissza, vagy változtatják meg az RFRA-t. Tiltakozásukhoz olyan cégek is csatlakoztak, mint az Apple, a Twitter, a Levi Strauss vagy a GAP.

A bojkottba Connecticut, Washington és New York állam is beszállt: nem adnak pénzt olyan állami utazásokra, amelyek út célja Indiana állam vagy más, hasonló törvénnyel rendelkező állam. Ennél is érdekesebb az indianai Indianapolis polgármesterének kijelentése: szerinte a várost nem ez a törvény határozza majd meg, majd hozzátette a hashtaget: #IndyMindenkitSzívesenFogad.



Mindenkit szívesen látnak

Sokak szerint a sport a diszkrimináció elleni harc egyik zászlóshajója, így nem csoda, hogy a sportvilág is véleményt nyilvánít az RFRA-val kapcsolatban – Deron Snyder, a Washington Times publicistája egyenesen erre szólítja fel a szubkultúrát. Az észak-amerikai profi kosárlabda-ligában (NBA) és ennek női változatában (WNBA) szereplő Indiana Pacers és Indiana Fever közös nyilatkozatot adott ki két nappal a törvény elfogadása után. A csapatok – amelyeknek közös a tulajdonosa, Herb Simon – szerint a kosárlabda a tolerancián alapul, így mindenkit ugyanolyan szeretettel várnak a sportrendezvényeikre.

Hasonlót írt az az észak-amerikai profi amerikaifoci-ligában (NFL) szereplő Indianapolis Colts tulajdonosa is. Jim Irsay Twitteren közölte: „MINDEN szurkolót szívesen látunk a Colts Nationben. EGY CSALÁD”.



Azt vártuk ugyan, hogy Michael Sam, az első nyíltan meleg amerikaifocista is felszólal majd az indianai törvényre, ám a jelenleg csapat nélküli játékos csupán arról posztolgat Twitteren, hogy követői szavazzanak rá az ABC csatorna táncos műsorában. A liga viszont reagált az RFRA-ra, a közleményben az áll, hogy az NFL mindennemű diszkriminációt tilt és hogy tovább elemzik a törvény hatásait. Az NBC Sports Pro Football Talk nevű blogja rámutatott: szinte pontosan ugyanazt a szöveget tették most közzé, mint tavaly, amikor felmerült, hogy Arizonában hasonló törvényt fogadnának el. Emiatt a liga azon gondolkodott, hogy a 49. Super Bowl-t ne Arizonában rendezzék. Végül Arizona visszatáncolt, így mégis ott nyert a New England Patriots a Seattle Seahawks ellen a nagydöntőben.

Kedden a Szériagyári Autók Versenyének Nemzeti Szövetsége – azaz a NASCAR – is közleményt adott ki, amelyben csalódottságának ad hangot, hogy ilyen törvényt elfogadhattak Indianában. A NASCAR ugyanakkor nem kíván részt venni a megkülönböztetésben, elkötelezettek a sokszínűség mellett és ők is várnak mindenkit a versenyeikre. Az Indianapolis Motor Speedway pedig így reagált: „Az Indianapolis Motor Speedway (IMS) százöt éves fennállása alatt milliókat látott vendégül, akik kíváncsiak voltak az amerikai versenyzés életérzésére. Az IMS továbbra is szeretettel várja az autósport szerelmeseit”.


Tiltakozók Indianában


Így üthet vissza, és így lehet tökéletes a bojkott

A kosárlabda és az állami utazási tilalom összekapcsolódik: a University of Connecticut (UConn) edzője ugyanis nem fog elutazni a felsőoktatásban szereplő kosárlabdacsapatok indianapolisi négyesdöntőjére. A csapat edzője tavalyi bajnokként utazna a városba, de Connecticut állam hétfőn megtiltotta, hogy állami pénzből utazásokat szervezzenek Indiana államba. Egyébként a UConn egyetért a bojkottal és figyelmezteti Indianát, hogy ha nem rendezik a helyzetet, könnyen lehet, hogy a 2016-os, női Final Fourt minden akkori résztvevő bojkottálhatja.

Aaron Gordon, a VICE Sports újságírója azt is kitalálta, hogyan lehetne igazán hatékonnyá tenni Indiana „megbüntetését” sportszempontból. Az ő megoldása: ahelyett, hogy mindennemű sportot elvennének Indianától, inkább oda kell adni az összeset. Sporteseményeket rendezni ugyanis rendkívül költséges, a félig komoly, félig vicces cikk szerint Super Bowlt, minden sportágban All Star-hétvégét, és olimpiát is kéne rendezni Indianában, valamint játékosbörzéket, hadd fogyjon a pénz. Nyilván a „tökéletes megoldás” hátulütője, hogy az adófizetők pénzét égetnék így el néhány politikus (sokak számára) rossz(nak tűnő) döntése miatt.

Az is kérdéses, hogy van-e létjogosultsága, illetve sikeres lehet-e egy ilyen bojkott. A FiveThirtyEight végig vett több olyan korábbi próbálkozást, amelyek során egy-egy törvény miatt kiáltott bojkottot az amerikai közvélemény. Az összeállításból kiderül, hogy többnyire az ilyen intézkedések nem teljes körűek, idővel elhalnak, így nem is hatékonyak. Viszont Indiana állam törvényhozói a kormányzóval az élen hétfőn jelezték: meg akarják változtatni az „igazságtalanul megrágalmazott” törvény szövegét, hogy egyértelműen kiderüljön, nem diszkriminációra szolgál.


Indiana Gov. Mike Pence Holds Press Conference

Pence kormányzó visszatáncolt


Ha Indianát sikerül is lenyomni...

... jöhet Arkansas. Az állam republikánus többségű törvényhozása ugyanis kedden ugyanolyan törvényt fogadott el, mint Indiana a múlt héten. Noha az indianai botrány Arkansas-t nem gátolta meg a saját vallásszabadság-védelmi törvényének elfogadásában, Georgiában és Észak-Karolinában ez a folyamat korábban elakadt.

Az arkansas-i jogszabály jogerőre emelkedéséhez Asa Hutchinson republikánus kormányzó aláírására van szükség. Hutchinson korábban közölte, hogy kész jóváhagyni a jogszabályt (frissítés: mivel Hutchinson fia is aláírt egy, a törvényt ellenző petíciót, a kormányzó úgy döntött, felülvizsgálja a kérdést). És akkor ismét jöhet a bojkott, a sportolók részéről is, annak ellenére, hogy egyesek szerint a sportolóknak nem kellene politizálniuk.