Blokkolnák a nyilvános wifit a terrortámadások miatt

Fotó: MTI/EPA / ANDY RAIN

-

Túl nagy kockázattal jár. A párizsi terrortámadást vezető Abdelhamid Abaaoud állítólag titkosított hálózaton kommunikált, bár azt nem tudni, hogy a Tor-szoftvert használta-e, amelyet most éppen blokkolni akar egy francia törvényjavaslat.


Francia biztonsági hatóságok két törvénymódosítási javaslatot terveznek benyújtani januárban. Az egyik a nyilvános wifit blokkolná, a másik a Tor-hálózatot – írja a Le Monde belügyminisztériumi dokumentumokra hivatkozva.

A Tor a felhasználók anonimitását biztosító, önkéntesek által létrehozott és működtetett hálózat. A rendszer népszerűsége az NSA kiszivárgott megfigyelési ügyei után nőtt meg látványosan. A francia javaslat blokkolná és tiltaná a Tor-hálózaton való kommunikációt Franciaországon belül. Arról nincs információ, hogy ez a tiltás miként valósulna meg a gyakorlatban. A kormány kötelezné mindenesetre a titkosító kulcsok átadására az internetes telefonszolgáltatókat.

Kína 2012 óta tiltja a Tor használatát. Irán és Oroszország is támadta a rendszert. A párizsi terrortámadások után francia és amerikai biztonsági szolgálatok is arra szólították fel a titkosított kommunikációt biztosító rendszereket, hogy adjanak számukra hozzáférést a titkosított adatokhoz. Többek szerint ezzel sérülne a szólás és a magánszféra szabadsága.

A párizsi terrorakciókat vezető Abdelhamid Abaaoudot egy nem titkosított üzenet alapján azonosították és kapták el, még ha korábban fel is merült, hogy használhatott titkosító szoftvert az akció kommunikációja során.

A másik törvénymódosító javaslat a nyilvános wifit blokkolná, ugyanis – a javaslat szerint – nehéz az ahhoz csatlakozó felhasználókat azonosítani.

A francia kormány a terrortámadás utáni szükségállapotot három hónaposra hosszabbította meg – ez alatt a házkutatásra vonatkozó szabályozáson lazítottak, azonnali házi őrizet alá helyezhetnek gyanúsítottakat, illetve a terrorizmus gyanújába kerülő emberek számítógépes adatait lefoglalhatják. A szükségállapot értelmében honlapokat is lekapcsolhatnak egyoldalúan.

A Le Monde beszámolója szerint a belügyminisztériumi dokumentum benyújtói a szöveg szerint nem biztosak benne, hogy a javaslat alkotmányosan is megállja-e a helyét. „Felmerül az alkotmányosság kérdése” – olvasható a javaslatban.