BKV: nem kamerázzuk a dohányzó kollégákat

Fotó: VS.hu/Zagyi Tibor / VS.hu/Zagyi Tibor

-

Azért nem kamerázzák a BKV-nál a dohányzókat, mert a zárt helyiségekben tilos dohányozni. Az autóbuszos szakszervezet szerint törvénytelenül készítenek képfelvételeket a telephelyeken, például a dohányzóhelyiségekben. Az adatvédelmi biztos szerint lehet megfigyelni, de sok kivétel van, ahol nem. Ilyenek például a dohányzóhelyiségek. Amik nincsenek.


Vagyonvédelmi okokból a BKV biztonsági kamerákkal szerelte fel a létesítményeit. „Jutott viszont a berendezésekből egy olyan helyiségbe is, ahol szabadidejükben törvényesen pöfékelhetnek a dohányos munkatársak” – írta a Blikk múlt héten. Nevük elhallgatását kérő BKV-s dolgozók az újságnak azt állították, hiába kértek, nem kaptak magyarázatot, mi szükség van rá, hogy mindenhol ellenőrizzék minden lépésüket, még ott is, ahol nem munkavégzés folyik.

A BKV-t megkérdeztük a dohányzóhelyiség megfigyeléséről, és azt a választ kaptuk, hogy ilyen nem létezik, nincs tehát mit, kit megfigyelni.


„Egy kamera sem láthat rá dohányzóhelyiségre, ugyanis a BKV Zrt. teljes területén tilos a dohányzás az épületeken belül, a helyiségekben.”

Okafogyott

A Zách utcai telephelyen a dolgozók szóvá tették, hogy a kamera rálát a dohányzásra kijelölt helyre, de ezt a kifogást is helyre tették: másfele irányították a kamerát.

Szabó István, a Belföldi Tömegközlekedési Dolgozók Szakszervezetének elnöke lapunknak azt mondta, számukra elfogadhatatlan a telephelyek belső kamerás megfigyelése. Azt akarják elérni, hogy a kamerákat a kerítéshez és a portára irányítsák, amennyiben tényleg vagyonvédelmi célt szolgálnak.

Erről a dolgozói igényről is megkérdeztük a BKV-t. A kérdés a vállalat számára újdonságként hatott. „Előttünk nem ismert a szakszervezet ezen igénye. Amennyiben azt hivatalos formában megküldik, úgy a munkáltató saját hatáskörben, a mindenkori jogszabályi keretek között dönt a kérdésben.”

A BKV a szakszervezeti vezető azon állítását cáfolta, hogy megőriznék a felvett képanyagot: „társaságunk jelenleg nem rögzíti a felvételeket, a kamerás megfigyelés csupán élőképes megfigyelésre szolgál” – közölte a VS.hu-val a BKV.


Óbudai buszgarázs


Lehet figyelni, de nem mindent

Azt a BKV sem cáfolta, hogy a dolgozókat nem vonták be a kamerás megfigyelés rejtelmeibe, azaz egyáltalán nem tájékoztatták őket. Márpedig az adatvédelmi biztos 2013-as ajánlásában ezt elvárja a munkáltatóktól.

Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság-hatóság elnöke ajánlásában rögzítette: nem fogadható el az a gyakorlat, hogy a munkáltató általánosságban tájékoztatja a munkavállalókat arról, hogy elektronikus megfigyelőrendszert alkalmaz. A munkáltatónak a tájékoztatóban minden egyes kamera vonatkozásában


pontosan meg kell jelölnie, hogy az adott kamerát milyen célból helyezte el az adott területen, milyen területre, berendezésre irányul

a látószöge. A munkáltató ezzel igazolni tudja a munkavállaló számára azt, hogy miért tekinthető szükségesnek az adott terület megfigyelése. A munkavállalóknak aláírásukkal kell igazolniuk, hogy tudomásul vették a tájékoztatást – írta ajánlásában Péterfalvi.

A BKV közlése szerint a dolgozók tájékoztatásának előkészítése már folyamatban van, a kamerákkal való megfigyelés nem a dolgozókra irányul, és „erről a szakszervezetek tudomással bírnak”.

Péterfalvi egyébként nem látja akadályát a munkahelyek belső megfigyelésének, amit a szakszervezet kifogásol. Vagyonvédelem céljából is alkalmazhatónak tartja – az emberi élet, testi épség, személyi szabadság védelme, veszélyes anyagok őrzése, az üzleti, fizetési, bank- és értékpapírtitok védelme mellett. De vannak korlátok: a megfigyelés nem fedheti le a teljes munkahely területét. Elsősorban a jelentős értéket képviselő eszközök, anyagok, értéktárgyak védelme szempontjából szükséges helyiségeket – raktárakat, az azokhoz vezető folyosókat – tartja megfigyelhetőnek.

Vannak helyek, ahová tilos kamerát szerelni, mert az emberi méltóságot sértenék: öltözőkbe, zuhanyzókba, illemhelyiségekbe, orvosi szobába, az ahhoz tartozó váróba. A hatóság vezetője szerint szintén nem lehet elektronikus megfigyelőrendszert alkalmazni a munkavállalók munkaközi szünetének eltöltését szolgáló helyiségekben, így dohányzóban sem. (Ami ugye nincs is a BKV területén.)

A teljes munkaterületet az adatvédelmi biztos csak akkor tartja megfigyelhetőnek, ha az egyébként megfigyelni nem engedett helyiségekben senki sem tartózkodik – jellemzően munkaszüneti napokon, munkaidőn kívül.


Adat, védelem, jogok

Az adatvédelmi hatóság szerint a munkavállalónak adott írásbeli tájékoztatásnak ki kell terjednie az alábbiakra:

  • az adatkezelés jogalapjára,
  • az egyes kamerák elhelyezésére, a fennálló célra,
  • az általuk megfigyelt területre, tárgyra,
  • arra, hogy az adott kamerával közvetlen vagy rögzített megfigyelést végez-e a munkáltató,
  • a felvétel tárolásának helyére és időtartamára,
  • a felvételek tárolásával kapcsolatos adatbiztonsági intézkedésekre,
  • az adatok megismerésére jogosult személyek körére – a felvételeket mely személyek, szervek részére, milyen esetben továbbíthatják,
  • a felvételek visszanézésére vonatkozó szabályokra – a felvételeket milyen célból használhatja fel a munkáltató,
  • a munkavállalókat megillető jogokra az elektronikus megfigyelőrendszerrel összefüggésben,
  • a munkavállaló joga megsértése esetén igénybe vehető jogérvényesítési eszközökre.