Bízz vakon a kormányban, amikor majd minden hatalmat magához ragad

Fotó: VS.hu / Zagyi Tibor

-

A terrorfenyegetésre hivatkozva a kormány lényegében a szükségállapotot bevezetésének lehetőségét teremtené meg, de parlamenti felhatalmazás nélkül. Ennek leglátványosabb része a honvédség belföldi bevetése lenne, de több a kérdőjel az állampolgári jogok esetleges korlátozása körül.


El tudja képzelni, hogy Magyarországon a terrorfenyegetés miatt kijárási tilalmat rendelnek el, lezárják a határokat, és az utcán mindenütt katonák járőröznek? Hogy az internetet és a telefonhálózatot lekapcsolják, a tévék és rádiók csak kormányzati közleményeket és komolyzenét sugároznak? Apokaliptikus vízió, de nem lehetetlen, legalábbis abban az esetben, ha jelenlegi formájában fogadják el a kormány terrorizmusellenes módosító csomagját.

A kormány a múlt héten hívta össze egyeztetésre a parlamenti pártokat, hogy a terrorfenyegetésre reagáló alaptörvény-módosításról tárgyaljon. Ennek legfontosabb eleme, hogy megteremtené egy újfajta különleges jogrend, a „terrorveszélyhelyzet” bevezetését, ami egy sor különleges jogosítvánnyal ruházná fel az állami szerveket, és szükség esetén lehetővé tenné a polgári jogok korlátozását.

A jelenleg elvben létező különleges jogrendek az alaptörvényben vannak nevesítve, ezek a következők:

  • rendkívüli állapot (háborús helyzet esetén)
  • szükségállapot (puccs, lázadás vagy tömeges zavargás esetén)
  • megelőző védelmi helyzet (külső fegyveres támadás veszélye esetén)
  • váratlan támadás (külső fegyveres csoport váratlan betörése esetén)
  • veszélyhelyzet (elemi csapás vagy ipari szerencsétlenség esetén)

Ezek közül csak az utóbbi kettőt van joga a kormánynak kihirdetni, az első háromnál az Országgyűlésnek kell kétharmados többséggel döntenie, vagy ha nem tud összegyűlni, a köztársasági elnök jogköre intézkedni. A tervezett „terrorveszélyhelyzet” ebben a tekintetben különleges lenne: lényegében a szükségállapotra jellemző intézkedéseket lehetne bevezetni, de parlamenti felhatalmazás nélkül, egyetlen kormányhatározattal.


Bemondásra el kellene hinni

Bár az ellenzéki pártok elismerik, hogy a terrorizmus jelenségére reagálni kell, egységesen elutasítják az ötletet, hogy a kormány saját hatáskörében, parlamenti kontroll nélkül bevezessen egy ilyen különleges jogrendet. Schiffer András, az LMP frakcióvezetője szerint az egyeztetésen hiába kérdezték a kormányoldalt, miért van szükség egy újabb különleges jogrendre, mi az a helyzet, amit a jelenlegi alkotmányos keretek közt nem lehet megoldani, érdemi választ nem kaptak.

Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, Fidesz-alelnök a VS.hu-nak azt mondta: a veszélyhelyzet elrendelésének lehetősége jelenleg is benne van az alkotmányban. A kormány azért egészítené ki a terrorveszélyhelyzet kategóriával, hogy különböző rendkívüli helyzetekben ne kelljen arról vitázni, a veszélyhelyzet kiterjed-e a terrorhelyzetre is, vagy nem. A javaslat szerint 60 napra lehetne elrendelni a terrorveszélyhelyzetet, és erről tájékoztatni kellene az Országgyűlés illetékes bizottságait, illetve a köztársasági elnököt.

Az Országgyűlés várhatóan legkorábban március közepén szavazhat a tervezetről, de a tervezet ellenzői most vasárnapra már meghirdettek egy tüntetést a Kossuth térre. A bizalmatlanság pedig nem csak a magyar politika végletes megosztottságából fakad. Egy ellenséges hadsereg elég egzakt fenyegetés, jól látható, nehéz megkérdőjelezni, hogy indokolt lenne a rendkívüli állapot.

A terrorizmus ügyében viszont nem ez a helyzet:lényegében bemondásra el kell hinni a titkosszolgálatoknak és az azt felügyelő kormánynak, hogy valódi és konkrét a fenyegetés, ez pedig elég nehéz, még a magyarnál kevésbé megosztott politikai rendszerben is.


Katonák belföldön

Az egyik legkényesebb kérdés a honvédség belföldi bevetésének engedélyezése, hiszen a honvédség alapvető feladata nem a rendvédelem. A Honvédelmi Minisztérium az egyeztetésen azzal indokolta az alaptörvény-módosítást, hogy nem akarnak alkotmányosan bizonytalan helyzetet, ha szükség lenne a katonák szerepére. A honvédséget ugyanakkor jelenleg is be lehet vetni belföldi rendfenntartó feladatokra: szükségállapotban, „ha a rendőrség és a nemzetbiztonsági szolgálatok alkalmazása nem elegendő”.

Más jogi megoldással engedélyezték a honvédség bevetését tavaly, a migrációs válság miatt: az akkor bevezetett „tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet” hasonlít ugyan a rendkívüli jogrendre, de a kormány szerint mégsem az: nem is az alaptörvénybe, vagy sarkalatos törvénybe foglaltak, hanem a menekültügyi eljárásról szóló jogszabályba. Itt is felmerültek alkotmányossági aggályok, de ezt még meg lehet magyarázni azzal, hogy az alaptörvény szerint „a Magyar Honvédség alapvető feladata Magyarország függetlenségének, területi épségének és határainak katonai védelme”.


Rendkívüli állapot békeidőben?

A honvédség alkalmazásánál is több vita várható a jogkorlátozó intézkedések ügyében. Mint minden különleges jogrend, a „terrorveszélyhelyzet” bevezetése is a normál ügymenettől eltérő jogkörökkel ruházná fel a kormányt. Az Origo értesülése szerint terrorveszélyhelyzet bevezetése összesen harminc különféle, a szabadságjogokat is érintő intézkedésre adna lehetőséget a kormánynak. Ezek alkalmazási feltételei nem egyelőre nem tisztázottak, Gulyás Gergely szerint az alaptörvény módosítása után egy külön törvényjavaslatban rendeznék.

A felsorolt intézkedések közt vannak logikus lépések – feltételezve, hogy valóban terrortámadás veszélye fenyeget –, de több olyan, súlyos jogkorlátozó rendelkezés is, amelyekről nem egyértelmű, hogyan segítené a terrorizmus elleni harcot. A költségvetési átcsoportosítás, a légi közlekedés korlátozása vagy a határellenőrzés szigorítása például szükséges lehet, de azt ma nehéz elképzelni, hogy mi előny származna tévé- és rádiócsatornák lefoglalásából, esetleg a sugárzás betiltásából, vagy az internet korlátozásából.

Extrém esetben elképzelhető, hogy valóban szükség lehet például kijárási tilalomra, vagy a demonstrációk megtiltására, de jelenleg, konkrét információk hiányában inkább csak politikai feszültséget kelt egy ilyen ötlet. Egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a postai küldemények vagy az internetforgalom megfigyelése egy veszélyhelyzetben is csak a terrorgyanús személyekre vonatkozna, vagy hatvan napig lényegében bárkit megfigyelhetnének a hatóságok. Egy adott terület lakosságának áttelepítése pedig végképp nehezen magyarázható intézkedés.


Az ellenzék saját javaslattal készül

Az ellenzéki pártok közül az egyeztetésen részt nem vevő MSZP és a Jobbik is saját javaslaton dolgozik. Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője azt mondta: azt szeretnék, ha szükség esetén a nemzetbiztonsági bizottság hallgatná meg a szolgálatokat, és terjesztene be javaslatot a parlamentnek a veszélyhelyzet elrendeléséről, aminek idejét is lerövidítenék, a tervezetben szereplő hatvan napról harmincra. Ezen kívül a jogkorlátozó intézkedések sorából szeretnének kihúzni 5-6 problémás pontot.

Molnár Zsolt, a nemzetbiztonsági bizottság szocialista elnöke szintén azt mondta, parlamenti felhatalmazáshoz kötnék a veszélyhelyzet bevezetését, szintén rövidebb időre, részletezve, hogy milyen feladatokra lehet bevetni a honvédséget. Emellett anyagilag is megerősítenék a szolgálatokat, a rendőrségen belül külön határvédelmi szervezeti egységet hoznának létre, és a büntető törvénykönyv módosításával büntethetővé tennék a terrorizmus különféle előkészületeit, például a propagandát és a toborzást is.

A cikk megírásában közreműködött Szabó András és Windisch Judit.