Biztosra veszi a Fidesz,hogy Alkotmánybíróság elé kerül az MNB-törvény

Fotó: MTI / Kovács Attila

-

Noha a Fidesz szerint a törvény kiállja az alkotmányosság próbáját, Bánki Erik és Kósa Lajos biztosra veszi, hogy a jogszabály az Alkotmánybíróság elé kerül. Kósa azt is megmagyarázta, miért nem közpénzt kezelnek az MNB-alapítványok.


A parlament gazdasági bizottságának fideszes elnöke szerint a jegybanktörvény kedden elfogadott módosítása kiállja az alkotmányosság próbáját. Bánki Erik azt követően tartott sajtótájékoztatót, hogy a parlament kivételes eljárásban döntött arról, korlátozza a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tulajdonában álló gazdasági társaságok és alapítványok adatainak megismerhetőségét. A törvénymódosítás alapján az intézmény vezetőinek fizetése is megduplázódik.

A Fidesz politikusa indoklásában azt mondta: a jegybank által létrehozott alapítványokra nem az információszabadságról szóló törvény vonatkozik. Jelezte ugyanakkor, hogy a most jóváhagyott törvény értelmében ezek az alapítványok közhasznúakká válnak, így évente egyszer közhasznúsági jelentést kell tenniük a gazdálkodási eredményükről.

A jegybanki vezetők bérrendezését Bánki Erik azzal indokolta, hogy az Európai Unió jegybankjai közül a magyar elnökének és tisztségviselőinek fizetése volt a legalacsonyabb eddig. Ők most a "középmezőnybe" kerültek. Nem lenne helye bérrendezésnek, ha a jegybank gazdálkodása, a monetáris politika eredményei nem járnának kedvező hatásokkal, de jelen körülmények között itt volt az ideje a kiigazításnak - mondta.

A törvényjavaslat különleges eljárásban történt tárgyalását Bánki Erik azzal magyarázta, hogy a pénzpiaci stabilitás érdekében ki kellett vonni a jegybankot az új közigazgatási eljárási törvény hatálya alól. A gazdasági bizottság elnöke és a tájékoztatón szintén részt vevő Kósa Lajos, a kormánypárt frakcióvezetője is biztosra vette, hogy az Alkotmánybíróság elé kerül majd az MNB-törvény módosítása. Bánki Erik szerint ugyanakkor a szabályozás megfelel az alaptörvénynek.



A frakcióvezető több kérdést is kapott arról, hogy a jegybanki alapítványok pénze miért nem közpénz. Erre válaszul kifejtette: az alapító által az alapítványnak adott pénz nem őrzi meg korábbi "jellegét", ezért "az alapítványi pénz alapítványi pénz", nincs más státusa. A pénz addig közpénz, amíg az alapító nem tette be az alapítványba - ismételte meg. Az Index beszámolója szerint Kósa elismerte ugyan, hogy a bíróság jogerős ítéletében már kimondta, ez az érvelés nem állja meg a helyét, és az MNB-alapítványok is közpénzt kezelnek, a Fidesz nem fogadja el az ítéletet, szerintük a bíróság rosszul döntött. "A bírói döntés indoklása tételesen ellentmond a polgári törvénykönyv szabályozásának" - mondta.

A jegybanki alapítványokra vonatkozó, már folyamatban lévő adatkikéréssel kapcsolatos felvetésre a kormánypárti politikus azt felelte: a közhasznú alapítványokról is lehet adatot kikérni, tehát "nem arról van szó, hogy elzártuk az adatkérést".

Kósa Lajos nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy más, közpénzből gazdálkodó, nyereséges szervezetnél megvalósulhat-e az MNB-hez hasonló alapítványi modell.