Biztos tudja, mit művelnek a gyerekével az interneten?

Forrás: AFP

-

A cyberbullying, vagyis az internetes és telefonos megfélemlítés sokkal több gyereket érint, mint hinnénk. A közösségi oldalakon egyre többen figyelhetik, ahogy a másikat zaklatják, a tanárok pedig gyakran nem is értik, miről van szó. Most egy új könyv, Kalapos Éva Massza című regénye teheti érzékenyebbé a gyerekeket és a szülőket a témára.


Zabáljál, amíg tudsz, kisköcsög.

Ez az első üzenet, amit a Massza című, most megjelent magyar regény főszereplője, a tizennégy éves Patrik kap a zaklatóitól. Ekkor már egy ideje az iskolában is a nyakára jár két osztálytársa, elszedik a pénzét és az ebédjét, elállják a vécé bejáratát, és más módokon próbálják megkeseríteni az életét, mikor a többiek nem látják őket.

Aztán az SMS-es és facebookos megfélemlítés még súlyosabbá válik:


te nyomorek beteg fasz mit
kepzelsz magadról azt hiszed meno vagy csak egy kis fereg vagy egy kopedelem a
vilagnak jobb lene ha nem lennel lattuk a hugodat az is egy kis geci az anyad
is geci az apad is geci mind luzerek vagytok tudjuk hol laktok ejszaka elvagjuk
a torkotokat az ilyen mocsok ne letezen ha barkinek szolsz megolunk ugyse hinne
neked senki


Patrik értelmes gyerek, tudja, hogy zaklatói saját komplexusaik és pszichés problémáik miatt bántják őt, és azért, mert éppen vele jár az osztály legszebb lánya, Dina. Ennek ellenére a fiú egyre idegesebb és frusztráltabb lesz, és ahelyett, hogy a barátait beavatná abba, mi történik vele, inkább ingerülten lerázza, és egyre jobban elmarja magától őket. A szüleivel pedig nem is próbálja megbeszélni a dolgokat.


Segítséget kérni? Kitől? Az anyáméktól, akik egy percig se vennének komolyan? Még alsóban egyszer megvertek a volt osztálytársaim. Amikor elmondtam apámnak, csak annyit reagált, hogy legyek férfi, és üssek vissza. Anyám meg kétségbeesve bámult rám, és amikor végül én kérdeztem meg, nem beszélne-e az ofővel, csak hápogott. Nem csináltak semmit. Csak remélték, hogy vége lesz, ahogy most én is.

Mélyen az iskolában gyökerezik

A cyberbullying hivatalos magyar elnevezése cyber- vagy kibermegfélemlítés, ami elég rosszul hangzik, ezért sokszor Magyarországon is az angol kifejezést használják a szakemberek. A bullyingot lehetne szekálásnak, zaklatásnak is fordítani, bár egyik sem igazán pontos szó. Ha a gyerekek különféle internetes csatornákon, közösségi oldalakon félemlítik meg egymást, akkor a zaklatás keretei is megváltoznak.

Dr. Ribiczey Nóra pszichológus szerint fontos különbség, hogy a gyerek hazaviszi magával a sértéseket, azok nem maradnak meg az iskola falai között. Ezzel együtt kiszélesedik a zaklatás közönsége, miközben az áldozat sokszor nem is tudja, ki piszkálja őt.



A témával foglalkozó szakértők egyetértenek abban, hogy a cyberbullying sosem önmagában fordul elő, kevés az olyan gyerek, akit csak a cybertérben bántanak – Ribiczey Nóra szerint „ez csak a jéghely csúcsa”. „Ezek a folyamatok mélyen az iskolában gyökereznek, a legtöbb esetről kiderül, hogy nem csak a virtuális térben folyik bántalmazás” – teszi hozzá Dr. Jármi Éva egyetemi adjunktus.

„Leginkább serdülőként, 14 éves koruk körül érintettek a gyerekek. Ebben a korban mindent megtesznek, hogy elfogadtassák magukat, az interneten pedig ideálisnak vélt képet mutathatnak magukról. Így viszont nagyon kiszolgáltatottá válnak” – magyarázza Jármi Éva.


Cyberbullying,  Iskolai zaklatás, Bulliyng, zaklatás


Gyakran előfordul, hogy az áldozat vagy a szülei hiába próbálnak segítséget kérni az iskolában, mert a tanárok nem veszik komolyan a problémát. A szakemberek szerint máig erősen él a tévhit, hogy a gyerekközösségekben normális a szekálásnak ez a formája. Ráadásul néha éppen a tanárok adnak zöld utat a zaklató diákoknak a saját viselkedésükkel, mert az órán éreztetik, hogy ők is különcnek tartanak bizonyos gyerekeket.

Ugyanakkor, ha a pedagógusoknak valaki elmagyarázza, milyen súlyos következményei lehetnek a megfélemlítésnek, legközelebb ők is könnyebben felismerik a problémát. Jármi Éva ezért dolgozott ki iskolai, óvodai képzési programokat, és Ribiczey Nóra szerint is intézményi szintű cyberbullying-érzékenyítésre van szükség – például tudatosítani kell, hogy nemcsak a zaklatóknak, hanem a passzív szemlélőknek is komoly szerepük van abban, hogy ilyen esetek előfordulnak.


Nem számítunk ilyen sötét befejezésre

Magyarországon mostanában egyre több szó esik a cyberbullyingról, a KoMa társulata tavaly színházi előadást is készített a témáról, középiskolások részvételével. Időről időre bejárja a sajtót egy ehhez kapcsolódó eset, legutóbb egy salgótarjáni kamaszlány nyilvánosságra hozott meztelen képeiből lett botrány. Jármi Éva szerint nincs olyan magyar iskola, ahol legalább enyhe formában ne fordulna elő netes megfélemlítés, és a Massza is azért jelent meg, hogy még jobban ráirányítsa a figyelmet erre a jelenségre.


kalapos éva massza


A szerző, Kalapos Éva komoly hangsúlyt fektet rá, hogy hitelesen ábrázolja a kamaszok szorongásait, mindennapos problémáit. Merészen, szókimondóan ír a főhős és szülei szeretettelen viszonyáról, a fontos kérdéseket gondosan elkerülő, rutinba fásult beszélgetéseikről. A gyerekek egymás közti dialógusai nem ilyen hitelesek, mivel csak félig-meddig sikerül valóságosnak ható gyereknyelvet teremteni – nehezen hihető, hogy egy kiskamasz „szűnj meg!” felkiáltással akarná lerázni az osztálytársát.

Talán a Patrik helyzete és a klasszikus Frankenstein-történet közötti párhuzam a legizgalmasabb a regényben. A főhős a Frankensteint próbálja egy amatőr színjátszókörben, a mások által lenézett és kihasznált, mindenkitől különböző, sehová sem tartozó Szörny alakjában pedig nem csak ő ismer magára, a szerző tágabban értelmezve is a kamaszlét szorongásait jeleníti meg a figurában. És ahogy a Frankensteinnek, a Masszának is rossz vége lesz.


Cyberbullying,  Iskolai zaklatás, Bulliyng, zaklatás


Meglepő, hogy a zárlatra milyen sötétté és kilátástalanná válik a regény, és az utolsó harmadban Patrik is egyre ellenszenvesebb. Mintha Kalapos elrettentéssel próbálná rávenni a diákokat, nehogy magukban tartsák, ha valaki zaklatja vagy megfélemlíti őket. Éppen ezért a Massza tényleg nem tizenkét év alatti gyerekek kezébe való, és a 12-14 évesekkel is érdemes átbeszélni, mik történnek a regényben. A szülőknek rá kell mutatniuk, hiába Patrikkal azonosulunk a történetben, semmiképp se úgy reagáljunk a megfélemlítésre, ahogy ő teszi:


 Annyira hideg volt bennem. Minden, de minden jéggé fagyott. Néztem, ahogy Dina ír, olvastam a
szavait (áradozott valami könyvről, amit most fejezett be), és nem érdekelt.
Szép lassan az összes szervemet belepte a dér. Nem akartam mást, csak aludni,
iskola helyett, Dina helyett, a világ helyett. De nem feküdtem le, pedig már
éjfél is elmúlt, hanem átkattintottam a másik chatablakba.

Kalapos Éva: Massza. Manó Könyvek, 237 o., 2990 Ft.

Kövesd a VS.hu kultúrarovatát a Facebookon!