Biztonságosabbak a gólyatáborok

-

Ha baj van az egyetemi rendezvényeken, a hallgatók azonnal a biztonsági szolgálathoz fordulhatnak.


Biztonsággal elengedhetik gólyatáborba a szülők gyerekeiket – mondta a VS.hu-nak Takács Gyula, a Pécsi Tudományegyetem EHÖK elnöke. A két évvel ezelőtti botrány óta szerinte az egyetemek, főiskolák sokkal jobban ügyelnek a biztonságra, a vonatkozó törvénymódosítás pedig garantálja a tiszta felelősségi viszonyokat.

2014-ben az ELTE Tanító- és Óvóképző Kar fonyódligeti gólyatáborában K. Sándor Szilárd megvert és brutálisan megerőszakolt egy 19 éves lányt. Bűncselekményéről 550 fényképet is készített, ugyanis ezekkel akarta zsarolni később áldozatát. A lány egy interjút adott a sajtónak, abban azt mondta: „Nem sok kellett ahhoz, hogy megfojtson. Azon gondolkoztam közben, hol fog elásni”. Az első fokon kiszabott hét és fél éves büntetést a fotókkal való fenyegetés súlyosbította kilenc év börtönbüntetésre.

Az esettel nagyjából egy időben kapott nyilvánosságot egy másik, az ELTE Jogi Karának 2013-as gólyatáborában történt nemi erőszak, amelyet egy felsőbb éves hallgató követett el. Feljelentést a kar dékánja tett ellene erőszak és kábítószer birtoklása miatt.

Majd egyre több egyetemista érezte úgy, hogy be kell számolnia néhány gólyatábori eseményről, a gólyák szándékos leitatásáról és a megalázó, szexista beavatófeladatokról, mivel sokszor hiába fordultak a hallgatói önkormányzatok képviselőihez. A tanítóképzős tábort szervező HÖK vezetői is tudtak arról, hogy K. Szilárd korábban már fogházban ült nemi erőszak miatt, mégis alkalmasnak találták a gólyatábori fotós munkára.



Beszélnek a kínos témáról

A jogi kar vezetése akkor betiltotta a hagyományos gólyatábort, helyette létrehoztak egy oktatókból és hallgatókból álló mentorhálózatot, és a 2015-ös gólyatábor helyett egy többnapos orientációs eseményt szerveztek. Ezen a bulizás helyett a beszélgetésekre és arra helyezték a hangsúlyt, hogy a hallgatók megismerjék egymást és egyetemi lehetőségeiket. Az erőszakkal kapcsolatos jogi szemináriumokon pedig újra és újra elkerülnek a gólyatábori esetek.

A tavalyihoz hasonlóan idén is Orientációs napok lesznek az Állam- és Jogtudományi Karon – tájékoztatta lapunkat Sujtó Attila, az ELTE Hallgatói Önkormányzat elnöke. A rendezvényen „az első nap programjai egymás megismerésén túl önismereti elemeket is tartalmaznak, és lehetőséget adnak az elvárások és kétségek megfogalmazására és megbeszélésére”.

Azt is elmondta, hogy az ELTE Szenátusának 2015. június 29-i ülésén egyhangúlag megszavazták az ELTE erőszak-megelőzési koncepcióját. Ez a nemek egyenlőségén alapuló és az erőszak minden formáját elutasító, toleráns egyetemi légkör kialakítását célozza, első lépéseként az egyetemisták viselkedését és tapasztalatait térképezik fel egy reprezentatív felméréssel. Az eredmények kiértékelése még folyamatban van.

Fejlesztették az ELTE Életvezetési Tanácsadó Szolgálat munkáját is, 2015 novemberétől minden egyetemi hallgató és egyetemi dolgozó számára elérhető a pszichológiai tanácsadás – mondta a HÖK-elnök.

Az elmúlt félévben a kollégiumokban és egyes karokon különböző erőszak-megelőző programok voltak, például szakmai szervezetek kampányai, kerekasztal-beszélgetések, érzékenyítő tréningek, amelyeket a jövőben is folytatnak.



Megváltozott a gólyatáborok szervezése

Arra a képviselői írásbeli kérdésre, hogy hogyan változott a gólyatáborok szervezésének szabályozási köre, Rétvári Bence államtitkár azt a választ adta, hogy jogi felelősségi viszonyhoz kötötték a szervezést. Az egyetemi rendezvények meghívóinak tartalmazniuk kell a felelős személy nevét és elérhetőségét, így nem lehet kibújni egy esetleges jogi felelősségre vonás alól.

A felsőoktatási törvény 2015. szeptember 1-jével módosult, eszerint a HÖK nem szervezhet önállóan gólyatábort, és minden HÖK-ös programelemet a dékánnak kell jóváhagynia. Céges alapokra helyezték az egyetemi és főiskolai rendezvényszervezést, vagyis külső rendezvényszervező cégeknek adják ki a gólyatáborok szervezését. Az egyetem honlapján pedig fel kell tüntetni a rendezvényszervezési szabályokat.

Takács Gyula, a Pécsi Tudományegyetem EHÖK elnöke elmondta: egyetemükön ő a hallgatói rendezvények elsődleges felelőse, és mivel Pécsett minden karnak külön hallgatói önkormányzata van, azok elnökei is – úgynevezett továbbterhelt – felelősséget vállalnak, vagyis a rendezvény helyszínén közvetlenül őket lehet felkeresni. A gólyatábori meghívó mellé felelősségvállalási nyilatkozatot is küldenek, a honlapjukon pedig megtalálható a rendezvényszervezési szabályzat, ugyanis ezt is előírja a törvénymódosítás. Azt mondta, hogy náluk a biztonsági intézkedések jóval a szabályozás előtt is megvoltak. Évek óta huszonnégy órás biztonsági szolgálat van minden egyetemi rendezvényen, amelynek munkatársaihoz közvetlenül, azonnal fordulhatnak a hallgatók.

Kilenc tábora van a Pécsi Tudományegyetemnek, ezek mindegyikében 2-6 fős biztonsági személyzet ügyel, ők a biztonságért és a vagyonvédelemért felelnek, illetve egy 1-2 fős egészségügyi szolgálat is működik. A legnagyobb táboruk az Általános Orvostudományi Karé, ahol körülbelül 400 hallgató vesz részt, a legkisebb pedig a Művészeti Karé, ahol 60 főre jut egy kétfős biztonsági szolgálat és egy egészségügyi személy.

Az idei ELTE-s gólyatáborok szervezői feladatait a legjobb ajánlatot tevő rendezvényszervező cég nyerte el – mondta Sujtó Attila. A tábori felelősökről és elérhetőségeikről a helyszínen tájékoztatják a résztvevőket, akik a gólyatáborok, orientációs napok szervezési szabályzatát a honlapon érhetik el. Ezekben a gólyatáborban is lesz 24 órás biztonsági és egészségügyi szolgálat, illetve pszichológushoz is lehet fordulni. A biztonsági személyzetet növelik a főszervezők, ha a helyszíni adottságok igénylik azt – tette hozzá a ELTE HÖK elnöke.